sokkal nagyobb ünnep, mint a karácsony?
Jézus ekkor váltott meg minket, embereket,
és ekkor bizonyította be, hogy a halál legyőzhető.
Ez adott az Nekünk, az Emberiségnek új hitet,
új erőt, hogy kitartsunk a Földön.
Hiszen a bűnök alól van feloldozás,
és a halál után is vár valami.
Valami, ami talán végül igazi békét hoz lelkünknek.
Az élet új értelemet nyert: azért legyünk itt jók,
hogy majd, ha innen elmegyünk,
méltó sors várjon ránk az örökkévalóságban.
Élj úgy, hogy a lehető legjobb, legemberibb
éned legyen mindig az erősebb, és szeress mindenkit,bármilyen hibái is vannak.
Az elfogadás, és
megbocsátás talán
az egyik legcsodásabb emberi erény.
És a
szeretet az, amiért
érdemes élni.
Kívánom, hogy legyen olyan vidám, olyan szép,
élmény legyen visszagondolnod rá!Tiszta szívből kívánok Neked, és mindenkinek,
aki kedves a számodra...
és olyan szeretettel teli a húsvétod, hogy örök
élmény legyen visszagondolnod rá!Tiszta szívből kívánok Neked, és mindenkinek,
aki kedves a számodra...
KELLEMES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET.--
Húsvét van.
Gondoljunk egymásra, és nyissunk azokra ajtót,
akiről eddig elfeledkeztünk, s aki lehet,
hogy a velünk szomszédos szoba lakója.
És ezt utána tegyük meg ezt a mindennapokban is.
Ne csak egyszer most, hanem azután egész életünkben.
Elviselhetőbb, jobb lesz ezután,
hiszen a pénz nem minden.
A kapcsolatok az emberi kötődések az életet
néha bizony nehezebbé,
de a sorscsapások elviselését, könnyebbé teszik.
A húsvét története.A húsvét, a kereszténység egyik legnagyobb szent ünnepe, úgynevezett "mozgó ünnep". Húsvét vasárnapja a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap. A tavaszi napéjegyenlőség március 21-én van, ehhez igazodik a húsvét időpontja. Ha a
március 21-i napéjegyenlőség időpontja olyan szombati napra esik amikor éppen holdtölte van, akkor abban az évben a húsvét március 22-én van. Tehát ez a legkorábbi nap, amikor elkezdődhet a húsvét. A csillagászati tavasz kezdetétől a legtávolabbi időpontra eső húsvét vasárnap pedig április 25-e lehet.
A Húsvét a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe. Jézus feltámadását ünneplik mindenhol a templomokban. A történet szerint két nappal elötte, pénteken, feszítették keresztre őt a római katonák, azzal gyanusitották, hogy forradalmat indíthatott volna a tanításaival és hogy ő akart lenni a király.
Ezért csúfságból tövis koronát tettek a fejére, kezét, lábát odaszegezték a kereszthez és a feje fölé tűztek egy papírt, amin ez állt: I.N.R.I. - Iesus Nazarensis, Rex Iudeae. Magyarul:
Názáreti Jézus, Judea királya.
Szegény, meg is halt néhány órán belül, a családja eltemette, zsidó szokás szerint egy barlangot ásva a domboldalba az Olajfák Hegyén és egy nagy, nehéz kõvel takarták be a sírt. Lévén, hogy másnap szombat volt és olyankor a tizparancsolat szerint pihenni kell, a családja és a tanitványai csak vasárnap mentek ki megint a sírhoz. De mit találtak ott...!? Üres volt a gödör! Egy angyal állt mellette és azt mondta a gyászolóknak: "Nincs már itt, mert feltámadt!"
Gondolom észrevetted már, hogy a dátum évrõl évre változik. Akkor hogyan tudják, mikor kell ünnepelni? Pedig ezt te magad is kiszámolhatod úgy, hogy megfigyeled mikor van az elsõ telihold március 21 után és akkor az utána következő első vasárnap lesz a Húsvét. Azért tudják, hogy akkor volt, mert a biblia szerint az ekkor ünnepelt zsidó Peszach elsõ napján tartóztatták le Jézust. Az úgynevezett Utolsó Vacsora alkalmával (ismered-e a híres festményt?) Jézus és a tanitványai a Peszach elõestéjén szokásos Széder estet ünnepelték meg, megtörve az élesztõ nélkül sütött kenyeret (maceszt) és megitták az elõírt több pohár bort. Nagyon sok nyelven ma is úgy hívják a húsvétot, hogy Paszcha(görög, orosz), Pascua(spanyol), Páscoa(portugál), Pasqua(olasz), Paque(francia), Påsk(svéd), Påske(norvég), Paste(román).
Több európai nyelven a teuton (norsze) Õstra istennõ ünnepének a neve ragadt a húsvétra: Oster(német), Easter(angol). Az istennõt szimbolizálta a tojás és a nyuszi, ez utóbbit Németországban kezdték el újra húsvéti szimbólumként használni az 1800-as években és onnan terjedt el ma már a világon mindenhol.
De a világ minden táján ünnepelnek valamilyen tavaszi ünnepet a nem keresztények is. Mióta a világ világ, az emberek örvendeztek és megünnepelték a tavaszt, a természet felújulását. A leguniverzálisabb szimbólum a tojás, mivel az a termékenységet, új életet juttatja eszünkbe. Gyakori ötlet a tojások színezése, a "piros", vagy "hímes" tojás, már az õsi Babilonban is csinálták. Késõbb az egyiptomi templomokat is kidíszitették velük tavasszal.
Egy kis vidámság:
A Húsvét elmarad, a nyúl mindent bevallott! :)
A 80 éves férfi felhívja távol élő fiát
- Fiam! Anyád és én úgy döntöttünk, hogy nem folytatjuk tovább, és elválunk. Arra kérnélek, hogy hívd fel a nővéredet, és kíméletesen próbáld vele közölni a hírt! A fia azonnal telefonál a nővérének, és közli vele a rossz hírt. A nővére egyből intézkedni kezd
- Azonnal csomagolj, elutazunk és rendbe tesszük ezt a dolgot.
Majd felhívja az apját is
- Azonnal odautazunk hozzátok, addig ne csináljatok semmit!
Az apja
- Jó, akkor várunk.
Majd odafordul a feleségéhez
- Nos, a gyerekek akkor nálunk töltik a karácsonyt. Csak azt tudnám, húsvétra mit fogunk kitalálni...
Tojás
Pistike reggel:
- Anya fontos megenni ezt a tojást?
- Jaj kicsim ne nyavalyogj, edd meg!
-De anya ez nem úgy néz ki, mint szokott!
- Mondtam már, hogy edd meg!
Kicsit később:
- De anya, a csőrét meghagyhatom?
Mi köze a Húsvét-szigetnek a húsvéthoz?
Nos, valójában nem sok. Mindössze annyi, hogy a szigetet az európaiak húsvét vasárnapján fedezték fel 1722-ben. Az apró, egyharmad Budapest területű sziget eredeti neve egyébként Rapa Nui, azaz Nagy Evező, de hívják úgy is, hogy "A világ köldöke".
Bíró András: Ez a húsvét
Ez a húsvét olyan ünnep,
fák, virágok megzsendülnek,
mintha húznák-vonnák őket,
oly sebesen, gyorsan nőnek.
Ez a húsvét olyan ünnep,
fiatalok megszédülnek,
összebújnak, sugdolóznak,
szavakból szép jövőt fonnak.
Ez a húsvét olyan ünnep,
Szelek, vizek megperdülnek,
Hol a napfény, hol a zápor
Nyes nagyobb részt a határból.
Ez a húsvét olyan ünnep,
Sírás és bánat, elülnek.
Minden örül, hogy létezhet,
Hogy nagy lélegzetet vehet.
Ez a húsvét olyan ünnep,
Bocsánata van a bűnnek
Fönt a hegen az a Kereszt
Új élet útjára ereszt.
A tél szennyét mind lemosva
Készülődünk a holnapra,
A pünkösdre, szép pünkösdre,
Lángos csodák jövésére.
Szirmos jövőnk féltve, óva
Készülődünk még nagyobbra,
El nem érhető csodára:
Örökös harmóniára.
Húsvéti sonkás kenyér receptje
Hozzávalók:-liszt 0,5 kg
-főtt,füstölt sonka vagy tarja 0,3kg
-élesztő 3 dkg
-cukor 2 dkg
-tej 1,5dl
-vaj 3dkg
-só
Tejet össze keverjük a cukorral bele morzsoljuk az élesztőt és meleg helyen felfuttatjuk. Ledaráljuk a sonkát és puhára olvasztjuk a vajat.
Egy nagyobb tálba szitáljuk a lisztet bele tesszük a vajat a felfutott élesztőt összedolgozzuk ha szükséges szódavízzel lazítjuk addig dagasszuk míg hólyagos közepesen lágy tésztát kapunk.bele tesszük a sonkát össze dolgozzuk és meg kóstoljuk amennyiben szükséges sózzuk.
Langyos helyen kétszeresére kelesztjük.Közben a sütőt előmelegítjük kb 180-190 celsiusra.
Ha megkelt ketté osztjuk és zsúrkenyér formájúra alakítjuk. Sütő lemezre tesszük tetején éles késsel 3-4 bevágást ejtünk. Közepes lángon megsütjük kb 40-50 perc.
Sütőből kivéve hideg vízzel alaposan megkenjük. ( A sonkával együtt tehetünk bele reszelt kinyomkodott tormát, apróra vágott snidlinget vagy medve hagymát)
