Milyen álláspályázatot írj, ha túlképzettnek tartanak?


Sokszor akadálya a sikeres álláskeresésnek, hogy az álláskereső „túl sok” a feladatra. Van azonban néhány trükk az önéletrajzban, amivel el lehet érni, hogy a munkáltató mégiscsak megfontolja, hogy az adott álláskeresőt behívja állásinterjúra.
Onnantól a jelölt dolga meggyőzni a munkáltatót, ő a legjobb választás. Az önéletrajzot azzal a szemlélettel kell megírni, hogy a túlképzettekről szóló előítéleteket eloszlatjuk.


Nagy bajban vannak a munkaadók
 
 
Egyre kevesebb a jó szakember Magyarországon. Szakmunkásokra, sofőrökre és mérnökökre lenne a legnagyobb igény.

  Ismerd meg Te is, mely szakmában lehetne a leggyorsabban elhelyezkedni!






1. előítélet: „Ilyen végzettségekkel biztos sokat kér, nem tudunk annyit fizetni”

Ezt a legegyszerűbb tisztázni: fizetési igényt kell írni az álláspályázatba, ha kérik, ha nem. Ezzel a „túl drága” előítélet eloszlik, hiszen pontosan tudja a munkáltató, mennyibe kerülne ez a jelölt. Fontos, hogy a fizetési igényeidet az adott állásban szokásos mértékhez igazítsd, ne a végzettségeidhez.

2. előítélet: „Egy jobb állásért bármikor itt hagyja a céget”

A lojalitás fontos, és ezt érdemes hangsúlyozni a motivációs levélben. Ha egy többdiplomás már több mint egy éve keres állást, megírhatja, hogy most a legfőbb motivációja egy hosszú távú munkahely találása. Írhat arról is, hogy előző munkahelyein is sokévig kitartott, mutassa, hogy ez fontos számára. Még egy lehetőség, hogy akár határozott idejű munkaszerződést is felajánlhat a jelölt, ha van olyan időszak, amire biztosan vállalni tudja ezt a munkát.

Így írj olyan motivációs levelet, amit el is olvasnak

3. előítélet: „Okoskodni fog itt nekünk, nem fog beilleszkedni”
Az önéletrajzokba már többnyire írnak személyiségjegyeket magukról az álláskeresők, de ezeket sokszor nem támasztják alá. Aki segítőkész, tartja az ígéreteit, barátságos, szorgalmas, azt kedvelni fogják. Az ilyen tulajdonságokat érdemes érvekkel megerősíteni, pl. „barátságos és segítőkész embernek tartanak, fontosnak tartom, hogy a hozzám fordulóknak legjobb tudásom szerint segítsek, ha kérik”.

4. előítélet: „Ez neki nem elég jó munka”

A legtöbb szellemi munka jár olyan feladatokkal is, ami nem igényli az adott végzettséget, mégis meg kell csinálni. Pl. orvosok is adminisztrálnak, menedzserek is írnak nyilvántartásokat stb. Amikor az adott állásra jelentkezve a napi feladataidról írsz, legyenek benne azok a „nemszeretem” feladatok is, amiket az álláshirdetés szerint is el kell végezni az épp megpályázott pozícióban.

5. előítélet: „Visszalépés lesz a karrierjében”

A munkáltatók szeretik ezt hozni magyarázatként, miért nem választják a túlképzett jelöltet. De ez inkább az elfedése valami más előítéletnek, leginkább a magas fizetési igény iránti aggodalomnak. A munkáltatóknak látniuk kell: a jelölt mérlegelt, mikor ezt az állást pályázta meg, és tudatában van annak, hogy ez nem az, amire a végzettségei alapján ideális lenne. De a karriernek a munkanélküliség jobban árt, mint egy alacsonyabb pozíció,.. további részletek: http://www.cvonline.hu/blog/2015/karriertanacsok/milyen-allaspalyazatot-irj-ha-tulkepzettnek-tartanak/5831   


  • Megjelent: 2015/05/15
  •  
  • Publikálta: 
  •  

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések