az álláskeresés egy főállás.




A program, aminek keretében megismertem ezt a felfogást, valóban egész állású tevékenység.
Ennek keretében az álláskeresők egy csoportot alkotnak, és kifelé azt a látszatot keltik, mintha mindannyiuknak lenne munkahelye, egymás kollégáiként veszik fel a telefont, egymásnak is vadásznak hirdetéseket. Együtt gyakorolják az interjúkat, egymásnak segítenek az interjúkat megelőzően felderíteni a cégek rejtelmeit.

Az álláskeresés első lépése egy korábbi sikerekből összeállított lista.

Nem egyszerű ennek a megalkotása, hiszen álláskereséskor hamar vált az ember negatív szemléletre, ilyenkor a korábbi érdemek szinte nullázódnak.
Ki kell húzni az emberből, hogy mégis milyen értékeket hozott létre korábban.
Ezek hatásos megfogalmazása már marketing feladat: legyen benne szám és ige.

Persze ne legyen egy-egy ilyen hivatkozás túl hosszú, de rövidsége miatt ne is látsszon jelentéktelennek.

A főállású álláskeresés részletei azonban ezután kerülnek kidolgozásra.
Közszájon forgó általánosság, hogy 3-6 hónap kell egy állás megtalálásához.
Hogyan lehet ezt a fél évet túlélni?
Nem anyagilag, mert az valahogy csak-csak megoldódik.
Úgy, hogy ne roppanjon bele az önérzet, ne süllyedjen bele az álláskereső a teljes érdektelenség és társadalomelutasítás állapotába?

Régen 4-600 hirdetésre kellett válaszolni, egy állás elnyeréséhez.
Nagyjából 20 pályázatból lesz egy interjú és 15-20 interjúból egy állás.
Ma ez már lehet akár 800 vagy 1000 is, hiszen interneten könnyebb benyújtani a pályázatokat.

No és a cél nem "egy" állás, hanem "az" állás megszerzése.

Mit is csinál egy álláskereső?

Hirdetéseket böngész! No de hol?
  • Egymástól független források kellenek, különben értelmetlen – és csak látszat – a több forrás.
  • Melyek az adott szakmának és tapasztalatnak megfelelő – adekvát – források?
  • Csak internet? pl ( http://www.profession.hu )
  • Van internet? – Az álláskeresők közül sokan kénytelenek feladni az otthoni internetet, vagy talán nem is volt, hiszen a munkahelyükön volt, otthon minek?
  • Mely szakmai folyóiratban remélhet megfelelő állásajánlatot?
Ezek felkutatása néha heteket vesz igénybe: könyvtárak, szakcikkek alapján, interneten sok sok áttételen keresztül lehet rátalálni egy-egy ígéretes forrásra.

Aztán ezeket össze kell írni, és hetente-kéthetente tudatosan felkeresni. Sok cég – főként a nagyobbak – nem teszik fel az állásajánlataikat állásportálokra, ezeket külön külön kell összeszedni. (Javaslat: 20-25 portál, 6-8 folyóirat.)

Aztán jön ezen portálok és folyóiratok nyilvántartása, a megpályázott hirdetések nyilvántartása (csak néhány szempont):
  • mely paramétereknek felelek meg, melyeknek nem? 
  • mely paraméterek tetszenek nekem, melyek nem?
  • mik az előnyök és mik az elvárások? hogy állok én ezekkel?
  • mikor adtam be a pályázatot és mi az elbírálási határidő? – amikor lejár, akkortól elutasítottnak kell tekintenem és ki kell húzni a listámról.
No és itt jön a neheze: összeszedni, hogy a vágyott álláshirdetésben miket kérnek, miket várnak el, miket tartanak előnynek?
  • Hogyan birtokolhatnám én ezeket a tulajdonságokat, tapasztalatokat?
  • Mit kell tennem az álláskeresésem ideje alatt... mit tehetek az álláskeresésem ideje alatt, hogy növeljem az álláspiaci értékemet?
    • Mit kell tanulnom?
    • Miben tudok tapasztalatot szerezni, akár önkéntes munkával, akár ingyen szolgáltatással, akár barátoknak tett szívességgel, akár önmagamban végzett gyakorlással?
  • Mit kell tanulnom? Mit kell tanulnom, ahhoz, hogy felzárkózzam a szakmám olyan területeiben, amiket nem állt módomban gyakorolni az utolsó munkahelyemen?
  • Mit kell tanulnom, ami újdonság a szakmában?
  • Milyen folyóiratokat kell olvasnom, hogy tájékozott legyek a szaknyelvben, a legújabb eredményekben?
  • Milyen intézmény könyvtárában tudok utánanézni a szakmám legújabb fejlesztéseinek?
Az így megszerzett tapasztalat és tudás egy része lehet, hogy felesleges lesz később, alapvető funkciója azonban az, hogy növelje az álláskereső önbizalmát és az interjúkon ez a megalapozott önbizalom segít magabiztosan viselkedni. A tudás és tapasztalatok bővítésével az idő elteltével nem csökken az esély egy jó állásra, hanem nő. Így kisebbek a kedélyváltozások, és mindig van teendő, ami a "normális" életritmust biztosítja. Könnyebb túlélni azt a fél évet.

Nem utolsó sorban az alkalmazó egy aktív embert kap munkatársul, így a beilleszkedés is könnyebb, jobb informális pozíció alakítható ki az új munkahelyen.

Végezetül egy minta hetirend, arról, hogy hogyan lehet beosztani az ember idejét és energiáját a cél érdekében:

Feladat
Hétfő
Kedd
Szerda
Csütörtök
Péntek
Internet hírlevél átnézése
9-11
    
Internet céges honlapok átnézése
 
9-11
   
Adatbázisok kezelése önéletrajz leadásához
    
9-10
Ismerősök felkeresés
   
9-12
 
Könyvtár: újságok hirdetései
  
9-11
  
Pályázati anyagok összeállítása
     
Pályázatok elküldése interneten
    
10-11
Pályázatok elküldése postán
    
11-12
Az átnézett anyagok regisztrálása
11-12
11-12
   
Az elküldött anyagok regisztrálása
    
12-13
Változtatási okok (elutasítások mérlegelése)
12-14
    
Szakfolyóiratok átnézése
   
11-13
 
Szakkönyv, szakirodalom olvasása
14-16
13-16
   
Szakmába vágó feladatok felkutatása
   
10-14
 
Szakmába vágó feladatok elkészítése
  
13-16
14-16
14-16
Következő heti terv részletes kidolgozása
    
13-14
http://lifegarden.hu
Saródy Vera
pszichológus,
coach, tréner,
mentálhigiénés segítő,

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések