építsd a kapcsolatokat álláskeresőként

"A világ egy iskola, és az élet az egyetlen valódi tanító.
Számtalan tapasztalatot kínál, és ha a tapasztalatok
egyedül bölcsebbé tehetnének, az idős emberek mind boldog,
megvilágosodott mesterek lennének.
De a tapasztalatban el van rejtve a lecke."


Dan Millman – A békés harcos útja
Építs kapcsolatokat- hangzik a gyakran ismételt tanács, amit álláskeresőként szépen megköszönünk, bólintunk rá egyet, aztán meg ott állunk tanácstalanul, vállatvonogatva, hogy jó-jó, de hol? És mégis hogyan?


Az első lépés például nem elengedni a tanácsot adó ismerőst, különösen akkor, ha az illető éppen HR-es vagy egy olyan cégnél dolgozik, ahol elképzelhető –van felvétel.
De ha nem így lenne, akkor hol kezdjük? És hogyan?

A kapcsolatépítés, ami az álláskeresésben segíthet nekünk, nem most kezdődött, hanem az általános iskolában. Mert lényegében onnantól, hogy beszélni tudunk és társas környezetben vagyunk, kapcsolatokat építünk – ezeket inkább használni kell megtanulni, nem kiépíteni.
A hálózat első gyűrűje a családok és a barátok. Tegyük fel a kérdést:

Ki tudja a barátaim, családtagjaim közül, hogy állást keresek?
És ki nem?
Kit ismerek, aki hozzám hasonló munkát végez, vagy olyan cégnél dolgozik, ahol ilyennel foglalkozhatnak?

Ehhez először rendbe kell szednünk a saját karrier-elképzeléseinket. Mivel akarunk foglalkozni? Miben van tapasztalatunk és milyen irányba akarunk menni?
Próbáljuk így is csoportosítani az ismeretségi körünket.

Annyit ad, amennyit kérünk
A kapcsolati hálónk éppen annyi segítséget fog nekünk adni, amennyit kérünk -  ha nem mondjuk, hogy segítsenek, maguktól nem biztos, hogy eszükbe fog jutni. Nem kell, hogy lépten-nyomon ismételjük, munkanélküliek  NEM!  álláskeresők vagyunk, de mindig figyeljünk arra, hogy a megfelelő pillanatban a megfelelő embernek előhozzuk.
Természetesen azt a mondatot, hogy: „jaj, kellene egy állás” felejtsük el. Mondjuk el, milyen állást szeretnénk, miben van tapasztalatunk, mesélhetünk is eddigi sikereinkről. Ha a mellettünk ülő nem is HR-es, mégis azzá válhat, amikor beajánl minket saját cégénél.
Képzeljük el a helyzetet. Az ismerősünknél felvétel van – felszolgálót keresnek. A barátunk bemegy a főnökhöz:
-          Képzelje, Gábor, van egy ismerősöm, aki nagyon jó lenne erre a munkára.
-          Igen, és hol dolgozott ezelőtt?
-          Azt nem tudom.
-          Jó, küldje át az önéletrajzát.

És képzelje el, hogy a barátja többet tud magáról.
-          Képzelje, Gábor, van egy ismerősöm, aki nagyon jó lenne erre a munkára.
-          Igen, és hol dolgozott ezelőtt?
-          A 3 csillagos X hotelben, onnan elment főpincérnek Németországba, aztán hazajött, és az 5 csillagos Y étteremben dolgozik most műszakvezetőként. Képzelje, még egyszer a holland hercegnek is szolgált fel.
-          Valóban? Ez érdekesen hangzik. Hívja be holnapra.
Ugye mennyire más?

Használjuk a közösségi médiát, a Facebookot, a LinkedInt!
Persze ne feledjük el, hogy az emberek el vannak foglalva a saját életükkel, karrierükkel, családjukkal, na és a személyes levelezésükkel. Ha több oldalas csatolmányokat küldünk nekik, lehet, visszafelé sül majd el a dolog, és nem akarják végigolvasni.
Helyette inkább írjuk le pár pontban, hogy mihez értünk – kerüljük a túlzott szakzsargont, mert nem biztos, hogy ő is képben van a területünkön.
Egy köremailtől ne várjunk csodát. A kapcsolatépítés egy kétirányú utca. Ön is segíthet információkkal, tanácsokkal vagy egy-egy továbbküldéssel a hálózata tagjainak. Érdemes fejben tartani, ki kért már szívességet, nála is be lehet próbálkozni, ha álláskeresésünket tekintve hasznos a kapcsolat – persze nem arra hivatkozva, hogy mi mit tettünk az illetőért előzőleg.



A cél nem az, hogy minél több emberhez érjünk el, hanem hogy minél értékesebb kapcsolatot építsünk. Hagyjuk – akár a LinkedIn szakmai közösségi csoportjaihoz csatlakozva- hogy megismerjenek, kialakuljon rólunk valamilyen kép…ne rontsunk ajtóstul a házba.
Ismeretleneket egyébként sem szívesen ajánlanak, hiszen az ő szakmai hírnevük is a tét.
Képzeld csak el, ha egy vadidegen kér meg téged, menj be a főnöködhöz, és ajánld be. Ugye, hogy milyen furcsa lenne?

„netvörköljünk online-offline”
Ha lehet, látogassunk el szakmai rendezvényekre, konferenciákra. Itt könnyen elegyedhetünk beszélgetésbe, a korábbi online kapcsolatainkat igazivá tehetjük és elmélyíthetjük. Keressük a lehetőségeket, ahol újabb kapcsolatokra tehetünk szert.

http://www.cvonline.hu/

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések