Olyan rugalmas, otthonról végezhető munkalehetőséget keresel, amellyel kiegészítheted a- jövedelmedet, miközben megoszthatod értékes véleményedet?
Akkor ne keress tovább!
Meghívunk, hogy vegyél részt a kérdőíves kereseti lehetőségeknek szentelt izgalmas platformunkon.
És most esélyt kapsz arra is, hogy részt vegyél havi nyereményjátékunkon, ahol értékes utalványokat és akár egy telefont is bezsebelhetsz.
munkakeresés: kérdőív (munka-kereses.blogspot.com)
TÉVESEN FELTÜNTETETT ÁRAK A BOLTBANSzinte mindenki járt már legalább egyszer úgy, hogy egy boltban vagy akár egy webshopban észrevette, a megvásárolni kívánt termék árcédulája jóval alacsonyabb, mint amennyinek normál körülmények között lennie kellene. Sokunk ilyenkor azonnal lecsap a kedvezményes árra és boldogan beáll vele a kasszához. Sajnos sok ilyen esetben kellemetlenségbe ütközhetünk, ha a pénztár észlelve a hibát igyekszik korrigálni a tévedést és normál áron értékesíteni nekünk a terméket. Cikkünk azt járja körbe, hogy ilyen esetekben mi a jogszerű eljárásmód.
A legalapvetőbb fogyasztóvédelmi előírás a megvételre kínált áru vagy szolgáltatás eladási ára tekintetében, hogy a fogyasztókat minden esetben írásban, egyértelműen, könnyen azonosítható és tisztán olvasható módon, Magyarország törvényes fizetőeszközében kifejezve kell tájékoztatni. A megvételre kínált áruk vonatkozásában a boltban az eddigieken túl a ténylegesen fizetendő, általános forgalmi adót és egyéb terheket tartalmazó árat kell feltüntetni.
Abban az esetben, ha több eladási ár is feltüntetésre került, akkor a vállalkozás köteles a feltüntetett legalacsonyabb eladási áron értékesíteni.
A Fogyasztóvédelmi hatóság komolyan szankcionálja azokat a kereskedőket, akik az árak feltüntetésével próbálnak meg ügyeskedni. Ha egy kereskedő a terméken, annak csomagolásán, illetve egyéb kommunikációs eszköz útján a termék eladási áraként a ténylegesen fizetendő árnál alacsonyabb árat jelöl meg, az tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül.
Kijelenthető tehát, ha ilyen helyzetet tapasztalunk, akkor vásárlóként jogosan követelhetjük, hogy a feltüntetett áron vásárolhassuk meg a kívánt terméket. Ezen szabályozás indoklása az, hogy a vállalkozónak lehetősége volt ellenőrizni a kihelyezett árcédulák helyességét.
Akciós ár vs. igazi ár
Előfordulhat olyan eset is például élelmiszervásárlás során, hogy a kasszától való távozást követően észleljük, hogy nem a boltban feltüntetett akciós áron, hanem magasabb áron adták el nekünk a termékeket. Habár a mindennapi életben nem úgy gondolunk az ilyen életeseményekre, de pusztán jogi szempontból nézve a közértben való vásárlással adásvételi szerződést kötünk. Az adásvételi szerződés ebben az esetben az ajánlat vásárló általi elfogadásával jön létre. Egy közért esetében a jogi szaknyelvben használt ajánlat alatt, a polcokon feltüntetett árat tartalmazó terméket kell érteni. Ezt a polcra helyezett ajánlatot fogadja el a vásárló, mikor ráutaló magatartással a megvásárolni kívánt terméket a pénztárhoz viszi, illetve a kasszaszalagra helyezi. Fontos, hogy a termék bevásárlókocsiba való helyezése önmagában nem eredményez adásvételt.
Visszatérve a jogesethez, előfordulhat, hogy a termékhez egy bizonyos ár került feltüntetésre a polcon, de a pénztárnál már más áron „húzza le” a pénztáros, vagy egy üzleten belül a termék különböző polcokon eltérő árakon szerepel. Ahogy fent kifejtésre került a boltban kiírt ár számít eladási ajánlatnak, és a vásárló ezt tudja elfogadni a ráutaló magatartásával. Amennyiben tehát azt észleli valaki, hogy nem az árcédulán feltüntetett vételáron ütik be a kasszánál a terméket, azt nyugodtan kifogásolja, lehetőleg még a pénztárnál. Kifogásként nem fogadható el az üzlet részéről például az sem, hogy „a gépben ez az ár van”, mert a kiírt ár számít. Ha több ár is szerepel ugyanarra a termékre, akkor a legalacsonyabb feltüntetett vételáron adhatja el az árut a kereskedő.
Nem reális ár esetköre
Előfordulhat, hogy a megvételre felkínált termék mellett feltűnően alacsony, nem reális ár szerepel. Például, ha egy 500.000 forint értékű nagyképernyős tv árcéduláján 5 forint szerepel. Egy racionálisan gondolkodó vásárlónak a törvény rendelkezései szerint fel kell tűnjön, hogy ez az eltérés irreális, vagyis jó eséllyel a kereskedő elírta az árcédulát. Ilyenkor a vásárlónak kötelezettsége meggyőződni, hogy a kiírt ár valódi-e. A kereskedő abban az esetben, ha irreálisan tévedésből félreárazta a terméket, akkor nem köteles az árut a tévesen feltüntetett áron eladni. Ez csak abban az esetben igaz, ha a feltüntetett ár nyilvánvalóan tévedésen (pl. elíráson) alapul.
Jogeset
Egy Ügyfelünk az egyik legnagyobb magyarországi elektronikai webáruházban 92% kedvezménnyel találta meg az általa megvásárolni kívánt terméket. Annyira jó árnak tartotta, hogy egyből 10 darabot próbált megvásárolni a termékből. Végül nem túl meglepő módon a jelen cikkben olvasható okok miatt nem kapta meg az eredeti ár töredékéért a termékeket. Egy másik Ügyfelünk szintén így jár egy másik webáruházban, más fajta termékkel. Ekkor a kereskedőtől a rendelés leadása után visszaigazolást, majd a fizetés után számlát is kapott. A következő nap keresték meg Ügyfelünket a webáruházból, hogy a terméket tévesen árazták be, ezért Ügyfelünk rendelését törlik, a pénzét pedig visszafizetik. Sajnos nincsen egységes sablon arra nézve, hogy ilyen esetben követlehető-e a hibás áron meghirdetett és megrendelt termék. Ebből adódó módon ilyen esetekben mindig két kérdést kell feltenni:
A felek között az adásvétel vonatkozásában létrejött a szerződés?
A kereskedő gyakorlata kimeríti a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat fogalmát?
Ha a rendelés leadását követően a webshop a visszaigazoló e-mailben megerősítette a rendelést, akkor a szerződés jó eséllyel létrejött. A jogszabály szerint ugyanis a kereskedő köteles a fogyasztó megrendelését haladéktalanul, de legkésőbb 48 órán belül visszaigazolni. Ez a gyakorlatban egy válasz e-maillel történik, amely a megrendelés feltételeit (termék neve, ár, szállítási feltételek stb.) erősíti meg. A megerősítés elmaradása esetén a fogyasztót nem köti megrendelése, és nem köteles a leszállított termék átvételére. Fontos, hogy ez nem egyezik meg azzal a visszaigazoló levéllel, amit rendszerint a webshopból a rendelés leadását követően automatikusan kapunk, amiben arról tájékoztat a webshop, hogy a rendelés feldolgozás alatt áll. A levél melyben arról informálnak, hogy hamarosan felveszik velünk a kapcsolatot, esetleg más hasonló szöveg szerepelt benne, egy automata rendszerüzenet, ami még nem keletkeztet szerződést. Abban az esetben, ha az eladó megfelelő tartalmú üzenetben vagy más alkalmas módon értesített minket a rendelés teljesítéséről, vagy – a választott szállítási és fizetési mód függvényében – a termék feladásáról, illetőleg az átvétel lehetőségéről, akkor ettől az időponttól az eladó igényt tarthat a vételár megfizetésére, a megrendelő vásárló pedig a megrendelt dolog átadására. Ennek megfelelően, érvényesen létrejön a szerződés, tehát a vállalkozás nem hivatkozhat sem rendszerhibára sem másra, még akkor sem, ha a hibák lehetőségére az Általános Szerződési Feltételeiben figyelmeztet. A konkrét jogesetben Ügyfelünk egy automata visszaigazolást kapott, így nem jött létre a felek közötti szerződés. Amennyiben Ügyfelünk megkapta volna a visszaigazolást, akkor is feltűnő értékaránytalanság miatt, a korábban ismertetett okok miatt sem követelhette volna a teljesítést a vállalkozástól.
Tévesen feltüntetett árak webshopokban
Az elektronikus értékesítések esetén a gyakorlat, illetve a szabályozás némiképp eltér a fizikai vásárlásoknál tapasztalt szabályoktól. Az elektronikus kereskedelmi gyakorlat során ugyanis a vásárló az, aki ajánlatot tesz a megrendeléssel a vásárlásra, de a szerződés csak akkor jön létre, amennyiben azt a webáruház kifejezetten elfogadja.
Általában, ha egy webshopban rendelést adunk le, előszőr egy automatikusan generált válaszüzenet kapunk, melyben mindössze visszaigazolja a kereskedő, hogy a megrendelést elkezdték feldolgozni. Fontos, hogy ez az automatikus válaszüzenet nem feltétlenül minősül elfogadó nyilatkozatnak. Ennek oka az, hogy az informatikai rendszerekben a vállalkozás ráhatása nélkül is előfordulhatnak olyan hibák, amelyek ellenőrzése elengedhetetlen.
Az egyik legelterjedtebb jogeset, amikor a vállalkozás webáruházának informatikai hibája miatt a vásárló 1 forintos áron volt képes megrendelni egy nagy értékű elektronikai eszközt. Fontos látni, hogy mind a vállalkozóval szemben, mind a fogyasztóval szemben támaszt a törvény elvárást. Az ilyen jogesetekben minden alkalommal vizsgálni kell, hogy a fogyasztó magatartását. Olyan fogyasztó magatartását kell alapul venni, aki ésszerűen tájékozottan, az adott helyzetben általában elvárható figyelmességgel és körültekintéssel jár el, figyelembe véve az adott kereskedelmi gyakorlat, illetve áru nyelvi, kulturális és szociális vonatkozásait is. A példánál maradva a vállalkozónak nem kell teljesíteni az olyan rendelést, ami téves áron került rögzítésre, csak abban az esetben, ha arról egy megerősítő e-mailben tájékoztatja a vevőt, illetve elfogadó nyilatkozatot tesz.
Abban az esetben, ha azt tapasztaljuk, hogy egy kereskedés módszeresen, a megtévesztés szándékával tüntet fel téves árakat, az már kimerítheti a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat fogalmát. Vállalkozóként tehát kötelességünk a pontos árfeltüntetés, hiba esetén az azonnali korrigálás. Fogyasztóként pedig legyünk körültekintőek, tájékozódjunk alaposan.
Forrás: das.hu Szerző: dr. Mezei-Rácz János
.jpg)