Az igazat, csakis az igazat! 

Képes Judit szerint régen az önéletrajz kozmetikázása egyenesen arányos volt a cégek sokszor félrevezető állásajánlataival. A munkakeresők ferdítettek a CV-ben, a munkaadók pedig az állás kiírásban, mindenki átverte kicsit a másikat. A végeredményt pedig ismerjük: elégedetlenség és boldogtalanság mindkét oldalon.  

A Covid elindított egy őszinteségi hullámot és transzparencia igényt mindkét oldalon, ami sokat javított a munkaerőpiaci helyzeten. Ez az oka annak, hogy a fehér foltok az önéletrajban már más megítélés alá esnek, ugyanakkor fontos, hogy ezekre a lyukakra választ adjunk. „Ma már nem ciki a karrier gap, de szükséges hozzá, hogy a CV-ben röviden leírjuk, hogy mi volt az oka és mit csináltunk ez idő alatt. Ami a legfontosabb, hogy tényleg gondoljuk végig, hogy milyen új készségekre tettünk szert, mit tanultunk az elmúlt időszakból. Ha konkrétan nincs is egy hard skill, amit megtanultunk, akkor a soft skilleket listázzuk ki, például empátia, kreativitás, szervezőkészség, együttműködés, vagy hogy megtanultunk kiállni magunkért, így az interjún sokkal kevesebbet kell magyarázkodnunk. Másrészt az a HR-menedzser, aki kézbe veszi az önéletrajzunkat, láthat egy fejlődési idővonalat rólunk, honnan és hova jutottunk, nemcsak szakmailag, hanem emberileg is. A cégek pedig előnyben részesítik a nyitott elmével rendelkező és tanulni szerető, fejlődő munkavállalókat.” 

2 év alatt 2 munka 

A 32 éves Ágnes két év alatt két munkahelyet fogyasztott el, a második helyen éppen néhány nappal ezelőtt mondott fel. Nem szerette a munkáját, a kollégái és a főnöke hozzáállását, és a rengeteg túlórát, ennek ellenére most aggódva meséli, hogy esetleg furán veszi ki magát, hogy ilyen gyorsan tovább lépett. Akárcsak az önéletrajz-ugrásokban, úgy a gyakori állásváltoztatásokban sincs semmi, már nem ördögtől való továbblépni, senki nem várja el azt, hogy arról a munkahelyről menjünk nyugdíjba, ahol a karrierünket kezdtük.  

Akik most 50 alattiak, már jellemzően több munkahelyváltáson túl vannak és nem veszik számításba ezt a forgatókönyvet. Ez is egy generációs kérdés, az új generáció már nem nyugdíjban gondolkodik, hanem az élethosszig tartó munkában, ami kiegyensúlyozott, és ami boldoggá teszi

– meséli Judit.

Az a sztereotípia sem kőbe vésett már, hogy ha 2-3 havonta vált valaki állást, akkor valami baj van vele. Egyre többen comingoutolnak a munkaerőpiacon és mesélik el a történetüket, növekszik az odafigyelés és a tudatosság az emberek körében, többen mondanak időben nemet egy mérgező menedzserre vagy környezetre. Emellett sokan keresik a saját útjukat, és még időben felismerik, hogy mégsem ez a pozíció, ami boldoggá teszi őket, vagy viszi őket előrébb az életben.  

Már nem csak a pénzkeresés és a karrier-előmenetel lett szempont egy állásnál, hanem az egyensúly, a munkahelyi környezet, az egészség, a kapcsolatok kialakításának lehetősége és a személyes kiteljesedés elérése is. 

 

„HR-szakértőként, ha meglátok egy önéletrajzot, ahol valaki csak pár hónapot dolgozott, az első gondolatom az, hogy ez most nem volt egy jó találkozás, és ez nem baj. Értékelni kell a bátorságot, hogy valaki nem ragad bele egy nem neki való munkába, hanem tovább keres, és tud nemet mondani, mert becsüli magát. Az álláskeresés pszichológiája hasonlít a párkeresés pszichológiájára, hiszen tele van aknákkal, akadályokkal, ismeretlen utakkal. Ahhoz, hogy egy találkozás elég legyen, sok feltételnek kell teljesülnie mindkét oldalról és bárki visszautasíthatja a másikat.” 

Hogyan érvényesülj 50 feletti nőként a munkaerőpiacon? Tippek egy karriertanácsadótól

Előny persze, ha valakinek egy területen sokéves tapasztalata van, ám az nem számít már, hogy ezt egy cégnél töltse el. Sőt, ez manapság inkább egy erős red flag, hiszen rengeteg kérdést felvet. Az internet és a lehetőségek korában miért nem lépett még előre? Miért ragadt be? Miért nem próbálta ki magát egy új területen? Miért nem fejlődik? Miért nem rugalmas? Azért nem váltott, mert már rég nem piacképes a tudása? Mert másnak már nem kell?

A színes önéletrajz nem biztos, hogy nagyobb tapasztalatról árulkodik, de rugalmas hozzáállásról és out of the box gondolkodásmódról mindenképp. Képes Judit azt mondja, aki sokat látott, az nyitottabban szemléli a világot, kreatívabban tudja megoldani a hirtelen felmerülő problémákat és feladatokat, szemben azzal, aki egy zárt csőben, egy cégnél húz le 20 évet. A változatlan szabályozási környezetben a gondolkodása, rizikóvállalása, problémamegoldása könnyen megrekedhet, és elveszítheti a kapcsolatát a külvilággal. 

De milyen akkor most egy jó önéletrajz?

A szakértő hangsúlyozza, hogy a CV-k jellemzően egyre rövidebbek, de ez is az elvárt forma. A nagyon hosszú önéletrajzból a munkáltatók arra következtetnek, hogy a jelentkező nem gondolta át a karrierje pontjait, tanulságait és nem tette bele az energiát annak megírásába sem. A hosszabb önéletrajz nem jelenti ma már automatikusan azt, hogy nagyobb szakértelemmel rendelkezik valaki. Ennél egyszerűbben megfogalmazva: akkor jó egy önéletrajz, ha rövid, áttekinthető, lehetőleg egyoldalas, és elolvasása, értelmezése nem több mint két perc. Ugyanis egy átlagos vállalati HR-esnek ennyi idő áll rendelkezésére a kiválasztásra, a meglévő feladatai mellett, emeli ki Képes Judit.




A jó önéletrajz informatív és gyorsan képbe kerülhetünk vele. Érdemes adni arra is, hogy ne csak egy dokumentumként kezeljük, hiszen saját magunkat áruljuk a piacon. Egy jó önéletrajzzal erősíthetjük a saját személyes márkánkat, hiszen mi vagyunk saját magunk brandje, amit el kell adnunk egy cégnek. Ha van egy szépen felépített Instagram-, LinkedIn-oldalunk, azt nyugodtan linkeljük be. Ezzel időt nyerünk magunknak is az interjún, hogy jobban megismerhessenek minket. Manapság aki social felületeken nincs fent, az nem is létezik, vagy azt gondolhatják, hogy titkolni valója van.

A jó CV jól tagolt, szerepelnek benne a személyes céljaink, és már a fejléc átolvasásánál képbe hozza az olvasót, hogy mire számíthat. Érdemes kiírni egy külön részbe az elért eredményeinket, és számokkal alátámasztani, azt hogyan értük el, mikre vagyunk büszkék. Már nem menő hosszú bekezdéseken át, részletesen írni egy-egy munkakörünkről, hiszen pont erre való az interjú.

Emeljük ki külön erősségeinket és ne féljünk feltüntetni a soft skilljeinket. Akár lehet színes is, kiléphetünk a fekete fehér Word dokumentumok korából, ha pedig kreatív módon egy videós önéletrajzot küldünk, ahol mozgóképen mutatkozunk be, arra biztos, hogy felkapják a fejüket.

forrás Megdőlt tabuk a munkaerőpiacon - nlc.hu