Meghökkentő tippek álláskeresőknek

szerző: Jobline

Azt mindenki tudja, hogy precíz, tömör, áttekinthető szakmai életrajzot kell írni. Ahogyan azt is, hogy nem nyerő, ha a Facebook-oldaladon fent marad az a sokat lájkolt vicces kép, amin átveszed a Beach Party sörivóbajnokságának vigaszdíját. De azért maradt még pár finomság, amivel álláskeresőként érdemes tisztában lenni.
Amikor jelentkezel egy állásra, kezdetben kiegyenlítetlen a helyzet. Tudod, hogy te vagy a legalkalmasabb ember a feladatra – de ők még nem. Be kell bizonyítanod, mi mindenre vagy képes. Ebben segítünk most: a legdörzsöltebb HR-esek tanácsait gyűjtöttük össze.

• Pályázz hétfőn. Az életmódguruk nagyjából ötven éve hirdetik, hogy a fogyókúrát hétfőn érdemes elkezdeni. Talán furcsán hangzik, de ugyanez áll az álláskereső pályázatok benyújtására is. A bright.com álláskereső site legalábbis váltig állítja, hogy a hétfőn beküldött jelentkezések nagyobb eséllyel kerülnek az iktató helyett a megfelelő kezekbe, mintha valakinek csak szerdán vagy csütörtökön esik be a pályázata.
• Már a portást is nyűgözd le. Ha állásinterjúra megyünk, természetesen a HR-munkatársat szeretnénk meggyőzni, hogy mi vagyunk az ő embere. A cégek azonban ravaszak! Egyre gyakrabban fordul elő, hogy már az előcsarnokban ülő munkatárs azt figyeli, milyen a megjelenésünk, hogyan adjuk elő magunkat. A legelső benyomás is döntő lehet, a kiválasztás akár rögtön a küszöb átlépése után megkezdődhet.
• Úgy fogj kezet, mint egy isten/nő. Egy vezérigazgató, akinek a cége szerepel a Fortune magazin 500-as listáján, egyszer elárulta, hogy nála két egyformán zseniális pályázó közül az kapja meg a munkát, akinek meggyőzőbb a kézfogása. Ha eddig nyirkos döglött halat nyújtottál előre kézfogáskor, gyorsan kezdj el dolgozni a problémán!
• Tükrözd, amit a HR-es csinál. A flörtölésnél fényesen beválik ez a módszer, és mivel az állásinterjú is egyfajta pávatánc, itt is működik. Például ha a HR-es csillogó szemmel, élénken gesztikulálva magyaráz, vedd át ezt a dinamikus stílust, mert ennek köszönhetően ösztönösen rokonszenvesnek fog találni. Hasonló a hasonlónak örül.
• Figyelj oda a testbeszédre. A HR-esek sokoldalúan képzett szakemberek, olvasni tudnak a jelekből. Ha előadod az előző nap interneten talált szöveget, miszerint nyitott személyiség vagy, de közben szorosan zárt a lábad és mereven össze van fonva a kezed a mellkasod előtt, ráadásul kerülöd a szemkontaktust, azonnal lebuktál. Azt kommunikálod, hogy igazából szorongsz ebben a szituációban, és valószínű, hogy majd egy ügyféllel sem jutnál dűlőre. Ne értsd félre! Nem tőled idegen szerepet kell eljátszanod. Az a lényeg, hogy amit mondasz, összhangban legyen azzal, amit a testbeszéded sugall.
• Adj elő pontos adatokat! Ez különösen akkor hatásos, ha a HR-es mellett már a leendő csoportvezető, esetleg a nagyfőnök is ott ül az interjún. (Ez nyilván nem a második körben lesz, hanem amikor már közelebb vagy a tűzhöz.) A saját eredményeidet ecsetelve ne azt mondd, hogy jelentősen növelted a portál látogatottságát, hanem hogy 78,71 százalékos növekedést értél el a konkurencia szerény 13,66 százalékos gyarapodása mellett. Az általad leendő munkahelyként megcélzott céggel kapcsolatban pedig lenyűgöz, hogy a piaci tortából 42,9 százalékot tudtak kihasítani olyan körülmények között, amikor a szektor bénító 14,73 százalékos mélyrepülésben van. A főnökök megjegyzik azokat, akik hozzájuk hasonlóan pontos számokat tudnak citálni, és mindebből képesek termékeny következtetéseket levonni.
• Kérdezz vissza! Ha bonyolult vagy szándékosan zavarbaejtő kérdést kapsz (Pl: Hogyan adnál el egy dízelmotoros kerti kapát egy mozgássérült eszkimónak?), ne ess pánikba, és semmiképpen ne mondd azt reflexből, hogy „nem tudom”. Kérdezz vissza, kezdeményezz játszmát, próbáld nehezebb helyzetbe hozni a HR-est, mint amilyenben te vagy. Értékelni fogja. Improvizálj bátran, harcolj a végsőkig, így még akkor is tiéd lehet az állás, ha az aktuális játszmát végül nem te nyered.
• Ne szorongj a következő kérdés miatt. Ez legalább akkora paradoxonnak tűnik, mint amikor valakire ráripakodnak, hogy legyen spontán. Pedig a jó értelemben vett lazaság alapvető fontosságú. P. É. L. Ez legyen a jelszó. Pozitív. Érdeklődő. Lelkes. Ez a hármas attitűd mindig az adott pillanatra vonatkozzon. Ne foglalkozz azzal, milyen letaglózó kérdéssel gyötörhet a következő percben az interjúztató, mert a szorongás megbéníthat.
• Rakj össze egy bemutatkozó videót. A multimédia korában már egy viszonylag szerény képességű okostelefonnal is olyan frappáns bemutatkozó videót lehet készíteni, amelynek láttán még Steven Spielberg is elmorzsolna egy könnycseppet örömében. Trombitáld össze a barátaidat a réten vagy zárkózz be a szobádba egyedül, és mutasd meg a kamerának, hogy te vagy az ideális jelölt a posztra. Nem baj, ha nyers, ha suta, ha vágatlan, de jöjjön le belőle, hogy nélküled a cég semmiképpen nem hághatna szédítő magasságokba.

Meglátod, nélküled nem is mernek majd nekivágni.

A 9 legsúlyosabb tévhit a munkakereséssel kapcsolatban

szerző: Jobline

Még a tapasztalt munkakeresők is beleeshetnek abba a hibába, hogy hagyják magukat becsapni bizonyos tévhitek által. Leleplezzük a legveszélyesebb félreértéseket, és reméljük, tudunk ezzel segíteni!
Mindannyiunk számára fontos, hogy jó munkát találjunk tisztes fizetésért. A sok remény és vágy aztán megszüli azokat a tévhiteket, amelyek jólesően elringatnak, hogy több önbizalommal vágjunk neki a munkakeresésnek. De vannak olyan közkeletű mítoszok is, amiket a kétségbeesés szül. Most leszámolunk kilenccel közülük.
1. Ha sok álláshirdető honlapon regisztrálunk, özönleni fognak az ajánlatok. Sajnos nem így van. Az internet ördöngös találmány ugyan, de csodát nem tesz. Fontos, hogy jelen legyünk az álláshirdető honlapokon, de még fontosabb, hogy tudjuk: a találati arány csak 5 százalékos, azaz csupán minden huszadik munkavállaló kap így állást.
2. Az állásajánlatok túlnyomó részét nyilvánosan meghirdetik. Tévedés. Csupán a szabad pozíciók 15-20 százaléka nyilvános, a többi az úgynevezett zárt piacon talál gazdára. Általános szabály, hogy minél nagyobb presztízsű – és minél vonzóbb javadalmazással jár – egy betöltendő munkakör, annál kevesebben szereznek róla tudomást. Akkor hogyan lehet mégis jó állást megcsípni? A networking révén. Erről itt található bővebb információ: http://www.quintcareers.com/networking_guide.html
3. Aki gyakran vált munkát, az gyanús a HR-esek szemében. A túl gyakori – egy éven belüli – váltások tényleg homlokráncolásra adhatnak okot, de ma már nem tekintik léha munkahelyi vándormadárnak, aki több területen, pozícióban is kipróbálja magát. A mozgékony munkavállaló sok tapasztalatot szerez, sűrűn szőtt kapcsolati hálót épít ki, ami hasznos. (Halkan mondjuk: ha ifjúkori botlás következtében előfordult egy-két túl rövid kaland a karrierjében, nyugodtan hagyja ki a CV-ből.)
4. A motivációs vagy kísérőlevél nem is olyan fontos. De igen. Ez az írás arról kell szóljon, hogy miért pont a meghirdetett állást szeretné megkapni, és miért pont ön a legalkalmasabb jelölt a feladatra. Minden alkalommal el kell küldeni a munkaadónak, kivéve, ha határozottan leszögezi, hogy nem szükséges.
5. A CV-t úgy kell felépíteni, hogy logikus sorrendben megmutassa, miként töltöttünk be egyre nagyobb felelősséggel járó és egyre több tapasztalatot adó pozíciókat. Nem. A szomorú igazság az, hogy a munkaadó általában kevesebb mint húsz másodpercet szán egy-egy CV tanulmányozására, tehát minél tömörebben össze kell foglalnunk számára a releváns információkat. Karrierünk szövevényes regényét elmesélhetjük majd az interjún, ha erre sor kerül, és egyáltalán kíváncsiak rá.
6. A szerény fizetési igény növeli az esélyeinket. Szó sincs róla. Soha nem szabad az észszerűnél kisebb fizetést kérni, mert ez arról árulkodik, hogy nem vagyunk professzionális munkavállalók, viszont kétségbe vagyunk esve – és emiatt könnyen lemaradhatunk az állásról. De ha meg is kapjuk, munkálni fog bennünk a rossz érzés, hogy olcsón adtuk magunkat, és negatív érzéseink ébredhetnek a főnökünk iránt is, aki nem átallott bagóért fölvenni.
7. Mindig a legképzettebb pályázó kapja meg az állást. Nem. A képzettség csak az egyik szempont az interjúztató számára. Az is fontos, milyenek a kommunkációs képességeink, fejlett-e az érzelmi intelligenciánk, és van még egy sor paraméter, amit a felvételiztető mérlegel. Ha behívtak állásinterjúra, az azt jelenti, látnak bennünk fantáziát, és már „csak” az a dolgunk, hogy bebizonyítsuk, komplex értékeink miatt minket keres a munkáltató. Tehát fölösleges a képzettségünk miatt aggódni, az összhatás számít.
8. Negyvenöt év felett már reménytelen munkát keresni. Ez talán akkor igaz, ha olyan cégnél kopogtatunk, amely a fiatalokat célozza meg. Egyébként van esélyünk, mert a munkaadók értékelik a sokoldalú képzettséget, a tapasztalatot, az igényt a megújulásra, az alkalmazkodási készséget és még egy sor olyan hasznos tulajdonságot, ami egy negyvenöt feletti alkalmazottat értékessé tehet.
9. A mai nehéz időkben az első adódó ajánlatra le kell csapni. Legfeljebb akkor, ha pár héten belül várható a végrehajtó érkezése. Egyébként azt az ajánlatot érdemes elfogadni, amelyikről úgy gondoljuk, hogy pont arra vágytunk. A munkakeresés hullámzó folyamat. Miután beadtuk a pályázatainkat különböző helyekre, lehet, hogy hetekig semmilyen válasz nem érkezik, aztán pár nap alatt beesik féltucat. Ezek között aztán nemcsak ésszel, hanem ösztönnel is érdemes válogatni.

építsd a kapcsolatokat álláskeresőként

"A világ egy iskola, és az élet az egyetlen valódi tanító.
Számtalan tapasztalatot kínál, és ha a tapasztalatok
egyedül bölcsebbé tehetnének, az idős emberek mind boldog,
megvilágosodott mesterek lennének.
De a tapasztalatban el van rejtve a lecke."

Dan Millman – A békés harcos útja

Építs kapcsolatokat- hangzik a gyakran ismételt tanács, amit álláskeresőként szépen megköszönünk, bólintunk rá egyet, aztán meg ott állunk tanácstalanul, vállatvonogatva, hogy jó-jó, de hol? És mégis hogyan?


Az első lépés például nem elengedni a tanácsot adó ismerőst, különösen akkor, ha az illető éppen HR-es vagy egy olyan cégnél dolgozik, ahol elképzelhető –van felvétel.
De ha nem így lenne, akkor hol kezdjük? És hogyan?

A kapcsolatépítés, ami az álláskeresésben segíthet nekünk, nem most kezdődött, hanem az általános iskolában. Mert lényegében onnantól, hogy beszélni tudunk és társas környezetben vagyunk, kapcsolatokat építünk – ezeket inkább használni kell megtanulni, nem kiépíteni.
A hálózat első gyűrűje a családok és a barátok. Tegyük fel a kérdést:

Ki tudja a barátaim, családtagjaim közül, hogy állást keresek?
És ki nem?
Kit ismerek, aki hozzám hasonló munkát végez, vagy olyan cégnél dolgozik, ahol ilyennel foglalkozhatnak?

Ehhez először rendbe kell szednünk a saját karrier-elképzeléseinket. Mivel akarunk foglalkozni? Miben van tapasztalatunk és milyen irányba akarunk menni?
Próbáljuk így is csoportosítani az ismeretségi körünket.

Annyit ad, amennyit kérünk
A kapcsolati hálónk éppen annyi segítséget fog nekünk adni, amennyit kérünk -  ha nem mondjuk, hogy segítsenek, maguktól nem biztos, hogy eszükbe fog jutni. Nem kell, hogy lépten-nyomon ismételjük, munkanélküliek  NEM!  álláskeresők vagyunk, de mindig figyeljünk arra, hogy a megfelelő pillanatban a megfelelő embernek előhozzuk.
Természetesen azt a mondatot, hogy: „jaj, kellene egy állás” felejtsük el. Mondjuk el, milyen állást szeretnénk, miben van tapasztalatunk, mesélhetünk is eddigi sikereinkről. Ha a mellettünk ülő nem is HR-es, mégis azzá válhat, amikor beajánl minket saját cégénél.
Képzeljük el a helyzetet. Az ismerősünknél felvétel van – felszolgálót keresnek. A barátunk bemegy a főnökhöz:
-          Képzelje, Gábor, van egy ismerősöm, aki nagyon jó lenne erre a munkára.
-          Igen, és hol dolgozott ezelőtt?
-          Azt nem tudom.
-          Jó, küldje át az önéletrajzát.

És képzelje el, hogy a barátja többet tud magáról.
-          Képzelje, Gábor, van egy ismerősöm, aki nagyon jó lenne erre a munkára.
-          Igen, és hol dolgozott ezelőtt?
-          A 3 csillagos X hotelben, onnan elment főpincérnek Németországba, aztán hazajött, és az 5 csillagos Y étteremben dolgozik most műszakvezetőként. Képzelje, még egyszer a holland hercegnek is szolgált fel.
-          Valóban? Ez érdekesen hangzik. Hívja be holnapra.
Ugye mennyire más?

Használjuk a közösségi médiát, a Facebookot, a LinkedInt!
Persze ne feledjük el, hogy az emberek el vannak foglalva a saját életükkel, karrierükkel, családjukkal, na és a személyes levelezésükkel. Ha több oldalas csatolmányokat küldünk nekik, lehet, visszafelé sül majd el a dolog, és nem akarják végigolvasni.
Helyette inkább írjuk le pár pontban, hogy mihez értünk – kerüljük a túlzott szakzsargont, mert nem biztos, hogy ő is képben van a területünkön.
Egy köremailtől ne várjunk csodát. A kapcsolatépítés egy kétirányú utca. Ön is segíthet információkkal, tanácsokkal vagy egy-egy továbbküldéssel a hálózata tagjainak. Érdemes fejben tartani, ki kért már szívességet, nála is be lehet próbálkozni, ha álláskeresésünket tekintve hasznos a kapcsolat – persze nem arra hivatkozva, hogy mi mit tettünk az illetőért előzőleg.



A cél nem az, hogy minél több emberhez érjünk el, hanem hogy minél értékesebb kapcsolatot építsünk. Hagyjuk – akár a LinkedIn szakmai közösségi csoportjaihoz csatlakozva- hogy megismerjenek, kialakuljon rólunk valamilyen kép…ne rontsunk ajtóstul a házba.
Ismeretleneket egyébként sem szívesen ajánlanak, hiszen az ő szakmai hírnevük is a tét.
Képzeld csak el, ha egy vadidegen kér meg téged, menj be a főnöködhöz, és ajánld be. Ugye, hogy milyen furcsa lenne?

„netvörköljünk online-offline”
Ha lehet, látogassunk el szakmai rendezvényekre, konferenciákra. Itt könnyen elegyedhetünk beszélgetésbe, a korábbi online kapcsolatainkat igazivá tehetjük és elmélyíthetjük. Keressük a lehetőségeket, ahol újabb kapcsolatokra tehetünk szert.

http://www.cvonline.hu/

az álláskeresés egy főállás.

A program, aminek keretében megismertem ezt a felfogást, valóban egész állású tevékenység.
Ennek keretében az álláskeresők egy csoportot alkotnak, és kifelé azt a látszatot keltik, mintha mindannyiuknak lenne munkahelye, egymás kollégáiként veszik fel a telefont, egymásnak is vadásznak hirdetéseket. Együtt gyakorolják az interjúkat, egymásnak segítenek az interjúkat megelőzően felderíteni a cégek rejtelmeit.

Az álláskeresés első lépése egy korábbi sikerekből összeállított lista.
Nem egyszerű ennek a megalkotása, hiszen álláskereséskor hamar vált az ember negatív szemléletre, ilyenkor a korábbi érdemek szinte nullázódnak.
Ki kell húzni az emberből, hogy mégis milyen értékeket hozott létre korábban.
Ezek hatásos megfogalmazása már marketing feladat: legyen benne szám és ige.

Persze ne legyen egy-egy ilyen hivatkozás túl hosszú, de rövidsége miatt ne is látsszon jelentéktelennek.

A főállású álláskeresés részletei azonban ezután kerülnek kidolgozásra.
Közszájon forgó általánosság, hogy 3-6 hónap kell egy állás megtalálásához.
Hogyan lehet ezt a fél évet túlélni?
Nem anyagilag, mert az valahogy csak-csak megoldódik.
Úgy, hogy ne roppanjon bele az önérzet, ne süllyedjen bele az álláskereső a teljes érdektelenség és társadalomelutasítás állapotába?

Régen 4-600 hirdetésre kellett válaszolni, egy állás elnyeréséhez.
Nagyjából 20 pályázatból lesz egy interjú és 15-20 interjúból egy állás.
Ma ez már lehet akár 800 vagy 1000 is, hiszen interneten könnyebb benyújtani a pályázatokat.

No és a cél nem "egy" állás, hanem "az" állás megszerzése.

Mit is csinál egy álláskereső?

Hirdetéseket böngész! No de hol?

• Egymástól független források kellenek, különben értelmetlen – és csak látszat – a több forrás.
• Melyek az adott szakmának és tapasztalatnak megfelelő – adekvát – források?
• Csak internet? pl ( http://www.profession.hu )
• Van internet? – Az álláskeresők közül sokan kénytelenek feladni az otthoni internetet, vagy talán nem is volt, hiszen a munkahelyükön volt, otthon minek?
• Mely szakmai folyóiratban remélhet megfelelő állásajánlatot?

Ezek felkutatása néha heteket vesz igénybe: könyvtárak, szakcikkek alapján, interneten sok sok áttételen keresztül lehet rátalálni egy-egy ígéretes forrásra.

Aztán ezeket össze kell írni, és hetente-kéthetente tudatosan felkeresni. Sok cég – főként a nagyobbak – nem teszik fel az állásajánlataikat állásportálokra, ezeket külön külön kell összeszedni. (Javaslat: 20-25 portál, 6-8 folyóirat.)

Aztán jön ezen portálok és folyóiratok nyilvántartása, a megpályázott hirdetések nyilvántartása (csak néhány szempont):

• mely paramétereknek felelek meg, melyeknek nem? 
• mely paraméterek tetszenek nekem, melyek nem?
• mik az előnyök és mik az elvárások? hogy állok én ezekkel?
• mikor adtam be a pályázatot és mi az elbírálási határidő? – amikor lejár, akkortól elutasítottnak kell tekintenem és ki kell húzni a listámról.

No és itt jön a neheze: összeszedni, hogy a vágyott álláshirdetésben miket kérnek, miket várnak el, miket tartanak előnynek?

• Hogyan birtokolhatnám én ezeket a tulajdonságokat, tapasztalatokat?
• Mit kell tennem az álláskeresésem ideje alatt... mit tehetek az álláskeresésem ideje alatt, hogy növeljem az álláspiaci értékemet?
• Mit kell tanulnom?
• Miben tudok tapasztalatot szerezni, akár önkéntes munkával, akár ingyen szolgáltatással, akár barátoknak tett szívességgel, akár önmagamban végzett gyakorlással?
• Mit kell tanulnom? Mit kell tanulnom, ahhoz, hogy felzárkózzam a szakmám olyan területeiben, amiket nem állt módomban gyakorolni az utolsó munkahelyemen?
• Mit kell tanulnom, ami újdonság a szakmában?
• Milyen folyóiratokat kell olvasnom, hogy tájékozott legyek a szaknyelvben, a legújabb eredményekben?
• Milyen intézmény könyvtárában tudok utánanézni a szakmám legújabb fejlesztéseinek?

Az így megszerzett tapasztalat és tudás egy része lehet, hogy felesleges lesz később, alapvető funkciója azonban az, hogy növelje az álláskereső önbizalmát és az interjúkon ez a megalapozott önbizalom segít magabiztosan viselkedni. A tudás és tapasztalatok bővítésével az idő elteltével nem csökken az esély egy jó állásra, hanem nő. Így kisebbek a kedélyváltozások, és mindig van teendő, ami a "normális" életritmust biztosítja. Könnyebb túlélni azt a fél évet.

Nem utolsó sorban az alkalmazó egy aktív embert kap munkatársul, így a beilleszkedés is könnyebb, jobb informális pozíció alakítható ki az új munkahelyen.

Végezetül egy minta hetirend, arról, hogy hogyan lehet beosztani az ember idejét és energiáját a cél érdekében:

Feladat	Hétfő	Kedd	Szerda	Csütörtök	Péntek
Internet hírlevél átnézése	9-11
Internet céges honlapok átnézése		9-11
Adatbázisok kezelése önéletrajz leadásához					9-10
Ismerősök felkeresés				9-12
Könyvtár: újságok hirdetései			9-11
Pályázati anyagok összeállítása
Pályázatok elküldése interneten					10-11
Pályázatok elküldése postán					11-12
Az átnézett anyagok regisztrálása	11-12	11-12
Az elküldött anyagok regisztrálása					12-13
Változtatási okok (elutasítások mérlegelése)	12-14
Szakfolyóiratok átnézése				11-13
Szakkönyv, szakirodalom olvasása	14-16	13-16
Szakmába vágó feladatok felkutatása				10-14
Szakmába vágó feladatok elkészítése			13-16	14-16	14-16
Következő heti terv részletes kidolgozása					13-14

http://lifegarden.hu
Saródy Vera
pszichológus,
coach, tréner,
mentálhigiénés segítő,

az önkéntes munka előnyei

Éppen állást keresel? Szeretnéd megtalálni, hogy milyen állás illene hozzád?
Karriert szeretnél váltani?
Az önkéntesség egy megoldás lehet, mert nem csupán segítséget nyújthatunk másoknak,  
értékes tapasztalatokhoz is juthatunk, amik akár egyenes utat biztosítanak a vágyott munkához.
Az önkéntes munkával hasznosan tölthetünk ki üres időszakokat,
ugyanakkor kapcsolati hálónkat is bővíthetjük.
A titok , hogy a megfelelő önkéntes munkát találjuk meg magunknak.

Az önkéntes munka is munkatapasztalat
Az önkéntes munkáért nem jár konkrétan fizetés (külföldi önkéntesség esetében általában támogatásként szokták megnevezni , benne van az étkezési hozzájárulás és a szállás költségeinek fedezése), ugyanolyan munkának számít, és használható tapasztalatokhoz juthatunk általuk.
Emellett nagyszerű lehetőség arra, hogy kipróbáljuk magunkat különböző területeken, új pozíciókban.
Így egy kevésbé felelősségteljes munkakörnyezetben szerezhetünk tapasztalatokat és kaphatunk  lehetőséget arra, hogy bebizonyítsuk rátermettségünket.
Az önkéntes munkák segítenek az olyan készségek fejlesztésében, mint kommunikáció, motiváció és csapatmunka, így jó referenciául szolgál a jövőbeli állásjelentkezések alkalmával.

Az önkéntesség az egyik legjobb módszer a kapcsolati hálónk bővítésére

Az önkéntesség lehet a kulcs a szakmai kapcsolatok kiépítésére.
Elsősorban, mert új emberekkel találkozhatunk. 
Sok új élmény ér minket ,új embereket ismerhetünk meg, új tapasztalattal és élménnyel bővülhetünk.
Az önkéntesség során nagyon sok olyan kötetlen eseményen vehetünk részt, ahol újabb fontos kapcsolatokra tehetünk szert.
Sok vállalat és szervezet veszi ki a részét az ilyen jellegű projektekből és fogadnak önkénteseket.
Ez egy adok-kapok dolog, hiszen amellett, hogy ez egy nagyszerű lehetőség lehet egy önkéntes számára, ugyanúgy a fogadó szervezet/vállalat is sokat kamatoztathat egy lelkes önkéntes munkájából.
Lehetőségünk adódhat magasabb beosztásúakkal is találkozni, ami mindenképpen hasznos lehet számunkra. Végezzük el lelkiismeretesen a ránk bízott feladatot, mert sosem lehet tudni, hogy ki figyel fel a munkánkra.

Hogyan válasszuk meg az önkéntes munkát?

Számtalan lehetőségünk van arra, hogy önkéntes munkát végezzünk, ezért érdemes minél körültekintőbben keresnünk, hogy tényleg olyat találjunk, ami hozzánk illik.
Azt is gondoljuk át, hogy mit várunk ettől.
Az élmények során együtt dolgozhatunk érdekes emberekkel és új képességekre tehetünk szert.
Legyünk meggyőződve róla, hogy az önkéntes munka, amit választottunk, kihívást jelenthet számunkra.
Sokan olyan területre mennek dolgozni, ahol a már meglévő tudásukat kamatoztathatják, de miért ne próbálnánk ki magunkat egy újabb területen is, ezzel is újabb tapasztalatokat szerezve.
Jól válasszuk meg tehát az önkéntes munkát, bölcsen, megfontoltan.
És ha nem vagyunk megelégedve, akkor nyugodtan tegyük szóvá.
A legtöbb önkéntességgel foglalkozó szervezet készséggel áll majd rendelkezésünkre,
hogy segítsék a boldogulásunkat.

Hol is találhatunk önkéntes lehetőségeket ?
pl. : http://onkentes.hu
Ha egyszer elhatároztuk, hogy önkéntes munkát szeretnénk vállalni, akkor már csak azt kell kitalálnunk, hogy hogyan is álljunk neki a keresésnek.
Gondolhatunk nagyobb szervezetekre, úgy mint a Vöröskereszt vagy az Amnesty International, de mehetünk kisebb szervezetekhez is.

Az önkéntesek többsége külföldön próbálkozik, ami kiváló lehetőség a tapasztalatok bővítésére.
Az Európai Unióban az Európai Önkéntes Szolgálat keretein belül mehetünk önkéntesnek, melynek adatbázisát megtalálhatjuk az Interneten.
Itt rákereshetünk különböző országokra, városokra, meghatározhatjuk a munka jellegét is.
Ha egyszer belevágtunk és jól átgondoltuk, hogy mit és miért akarunk dolgozni, akkor egy életre szóló élményben lehet részünk, ami a karrierünkre is döntő hatással lehet!
Ha tehát átmeneti időszakot élünk meg és nem tudjuk, hogyan, hova léphetnénk tovább, az önkéntesség lehet a megoldás számunkra.
forrás: cvonline.hu

Mire kell feltétlenül ügyelnie egy pályázónak az önéletrajz megírásakor

A Jobline.hu megkérdezte Magyarország vezető HR szakembereit: Mire kell feltétlenül ügyelnie egy pályázónak az önéletrajz megírásakor? Milyen összeget írjunk, ha kérdezik a bérigényünket?

hogy átvészeld a munka nélküli időszakot

„A világ utat nyit annak az embernek, aki tudja, merre tart.”
(Ralph Waldo Emerson)


A munka nélküli időszak alaposan megviseli az
embert, a fent és lent érzése miatt gyakran érzelmi hullámvasúton
érezhetjük magunkat. Mivel tehetjük elviselhetővé és sikeressé az
álláskereséssel töltött időt, és hogyan vészelhetjük át azt?

1. Ne borítsd fel a szokásos napirended

Amikor nem kell reggel időre menni, mind hajlamosak vagyunk sokáig
lustálkodni. Természetesen pihenésre szükségünk van, de ne zökkenj ki
a napi rutinból. Egyrészt nagyon nehéz lesz visszaszokni, más
szempontból pedig a HR osztályok dolgozói akár reggel is hívhatnak
munkaügyben. Ne add meg az esélyt, hogy a sokáig alvás miatt maradsz
le egy lehetőségről.



2. Döntsd el, hogy munkanélküli vagy főállású munkakereső vagy

Egyik megnevezés esetében sincs munkád, de a hozzáállásod nem lesz
ugyanaz. Aki főállású munkakereső, annak a munkakeresés a munkája.
Vagyis hasonló rendszerben telnek a hétköznapjai, mintha munkahelyre
járna. Böngészd át mindennap az álláskereső portálokat, az
emailcímedre érkező állásértesítőket és egyéb fórumokat.
Tartsd magadnál a telefonodat, és tűzz ki célokat.

Például:

- Napi hány jelentkezést küldesz el

- Határozd meg dátumra pontosan, hogy mikor szeretnél munkába állni...stb



3. Legyen több önéletrajzod

Korábbi cikkekben számos tippet, ötletet találsz arra vonatkozóan;
hogyan nézzen ki egy CV, és mi legyen benne tartalmilag.
Minden HR-es más, mindenki mást szeretne látni. Szerkessz kettő, akár több
önéletrajzot is. Ezek térjenek el a külcsínyben, szerkesztésben, és
akár a tartalmát is átfogalmazhatod. Idővel kiderül, melyik az,
amelyik jobban beválik.

Tudtad?

5-7 másodperc - Tudtad, hogy a HR szakemberek maximum 5-7 másodpercet szánnak egy álláskeresői jelentkezésre egy amerikai felmérés szerint!? 68% - A munkaadók 68%-a rá fog keresni a Facebook profilodra! 89% - A cégek 89%-a tervezi használni a közösségi oldalakat toborzásra! 17% - Ennyi az esélyed arra, hogy a kísérőleveledet elolvassák! 60%- Ennyivel növekszik az esélyed, hogy felkeltsd a személyzetisek figyelmét, amennyiben rendezett, lényeges információkat tartalmazó és strukturált, azaz könnyen olvasható a pályázati anyagod, adatlapod! 80% - A toborzók 80%-a ezeket az információkat keresi egy pályázatban: tanulmányok, jelenlegi munkahely és pozíció, korábbi munkahelyek és pozíciók továbbá ezek időtartama!

A Te  adatlapodra hány másodpercet szánna egy HR-es?

Növeld esélyeidet és bővítsd adatlapodat



















http://workline.hu/
Profilkép



Töltsd fel fényképedet! Magyarországon még mindig nagy szerepe van a fényképnek egy jelölt elbírálásakor!




Facebook/
LinkedIn




Add meg Facebook és/vagy LinkedIn profilodat, hogy vonzóbb legyél a munkaadóknak!
(természetesen ez esetben nagyon figyelj oda miket osztasz meg :) vagy minimum állitsd be a megosztásnál hogy ki láthatja :))))

Tanulmányok



Amennyiben nem töltötted fel regisztrációkor iskoláidat, úgy javítsd esélyeidet! Bővítsd adatlapodat tanulmányaiddal!






Korábbi munkahelyek




Add meg teljes körűen korábbi munkahelyeidet! Ne légy Te a vesztes 20%, aki nem szánt időt egy profi adatlapra!










Keresett munka




Pontosítsd milyen munkakörökben, mely városban/városokban és mennyi fizetésért dolgoznál szívesen.
Képességek



Haladó marketinges vagy 6 év tapasztalattal? Képességeid megadásával gyorsan láttathatod, hogy miben vagy jó.

az álláskeresői adatlap teljes körű kitöltése, struktuáltságának és gyors átláthatóságának köszönhetően 60%-kal növelheti esélyedet arra, hogy a munkaadók fókuszába kerülj!

4. Légy precíz

Sajnos a sikeres állás megtalálásához sok helyre kell majd
jelentkezést küldened. Vezess táblázatot, hogy hová, milyen pozícióra,
mikor és milyen önéletrajzzal jelentkeztél. Így amikor megkeresnek,
egyből tudni fogod, hogy melyik cég az, és milyen pozícióra
jelentkeztél hozzájuk. Ez manapság előny, hiszen sok pályázó csak
küldi az önéletrajzait, de nem jegyzi meg, vagy nem írja le, hová is
jelentkezett. Ha azonnal tudod, ki keres és miről van szó, előnyt
szerezhetsz a többi jelentkezővel szemben.






5. Fejleszd magad!

Amíg nem tudsz munkába állni, lehetőséged van azokat a dolgokat
bepótolni, amire munka mellett nem jutott időd. A legtöbb munkahelyen
elvárás a nyelvtudás. Érdemes foglalkozni az idegen nyelvekkel, hiszen
ha nincsenek használatban, akkor a tudás bizony megkopik. Ha szinten
tartod a tudásod, akkor nyugodt szívvel mehetsz majd interjúra, nem
fog kellemetlen meglepetésként érni a nyelvi teszt.






6. Tarts ki!

Biztosan tapasztaltad, hogy sok cég nem is reagál a jelentkezésedre,
vagy csak hónapokkal később érkezik valamilyen visszajelzés. Ez
dühítő, de el kell fogadnod, hogy ma ez a munkaerő-paic sajátossága.
Amit tehetsz ez ellen, hogy nem csüggedsz, és folytatod a munkát, hogy
elérd a kitűzött célt; vagyis egy új munkahelyet.