Mikor lesz bruttó 1 milliós magyar átlagbér? Kiszámolták

 A számítások szerint az évtized végére. A kérdés az, hogy akkor mennyit fog érni a bruttó egymilliós fizetés.

Idén a vártnál is jobban nőhetnek a keresetek Magyarországon, ebben persze a gyorsuló infláció és a munkaerőhiány bérfelhajtó hatásának éppúgy szerepe van, mint az év eleji, közel 20 százalékos minimálbér-emelésnek. A magyar bérfelzárkózás 2017 óta igazán látványos, azóta 8,7 százalék volt a legalacsonyabb növekedési ütem, és nemegyszer volt 10 százalék fölött, idén pedig egészen 15-16 százalékig gyorsult.

Ha jövőre és az azt követő években ekkora növekedés nem is valószínű, de egy jóval kisebb, 7-9 százalék körüli dinamika fennmaradhat. Ezzel pedig a vg.hu számításai szerint 2030 környékén érné el az egymillió forintoshatárt a bruttó átlagkereset Magyarországon.

 Ezen a tényen az sem változtat, hogy ennek várhatóan jóval kisebb lesz a vásárlóereje, mint manapság.

Kőkemény bérverseny van a régióban– mondta a lapnak Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője. Szerinte a teljes kelet-közép-európai térségben évek óta nagyon intenzív bérfelzárkózás zajlik, ami időben is nagyjából egybeesik. Ebben a küzdelemben Magyarország sem maradhat le, reálisnak nevezte, hogy középtávon is fennmaradjon a 7-9 százalékos növekedési ütem a kereseteknél. Az elemző szerint a hazai bérdinamikának a pedagógusok régóta várt fizetésemelése adhat újabb lendületet a közeljövőben, ami összesen 160-170 ezer főt fog érinteni.K

Évek óta zárul az olló a régiós és a hazai fizetések között, idén azonban hiába a kiugró bérnövekedés, a forint trendszerű gyengülése miatt lényegesen nem kerültünk jobb pozícióba. Csehországban például alig nőttek a keresetek az idei második negyedévben (4,4 százalékos volt), de így is megmaradt a bő 100 ezer forintos különbség a cseh és a magyar fizetések között. A cseheknél ez idő alatt 40 ezer korona, forintban átszámolva 630 ezer forint volt a bruttó átlagbér. A régiós rangsorban őket követte Lengyelország 6156 zlotyval (523 ezer forint), illetve Magyarország 502 000 forintos átlagkeresettel. A legalacsonyabb bérek továbbra is Szlovákiában vannak, északi szomszédunknál április–június között 1291 euró volt a bruttó átlagfizetés, ami nagyjából 497 ezer forint.

Bizonyos szektorokban ma már hazánkban is akár egymillió körüli bruttót is megkereshetnek a munkavállalók, ami már a nemcsak a pénzügyi szférában jellemző.

Hétfőig még lehet jelentkezni az ingyenes és álláslehetőséget kínáló informatikai képzésre

 Hétfőig még bárki jelentkezhet a 4 hónapos, ingyenes IT képzésre , melynek végzősei álláslehetőséget is kapnak, így már az idei év végén munkába állhatnak, méghozzá akár minimum bruttó 500 ezer forintos kezdő fizetésért. A résztvevők számára teljesen díjmentes – a leendő munkaadóik által finanszírozott – képzésre legalább középszintű német vagy angol nyelvtudással lehet jelentkezni. A sikeres felvételihez emellett programozói alapismeretek is szükségesek, amelyeket ugyancsak ingyenesen megszerezhetnek a jelentkezők.

A karrierváltás mellett döntő, elsősorban 20-40 évesek körében kiemelkedően népszerűvé váltak az elmúlt években a néhány hónapos intenzív programozó-képzések – az úgynevezett bootcampek –, amelyek egy része az elhelyezkedéshez szükséges gyakorlati tudás átadása mellett álláslehetőséget is kínál. Ezek résztvevői egy 4-6 hónapos intenzív, napi 8-10 órás képzést elvégezve munkába is állhatnak junior informatikusként – méghozzá az IVSZ felmérése szerint a korábbi keresetük akár több mint duplájáért.

Hétfőig lehet jelentkezni az ingyenes és állásgaranciát adó IT képzésre

-----------------------

Hogyan készülj fel a következő angol nyelvű állásinterjúdra ??kattints >>> 

 ----------------------------------------------










2022-ben tovább nő a munkaerőhiány a hazai IT szektorban, ráadásul az informatikusok más iparágakban is keresettek: pénzügyi területen például nagy az igény az elsősorban a bankok és biztosítók által használt PL/1 programnyelvet ismerő szakemberekre.
A legnagyobb hazai bootcampek közé tartozó PROGmasters ezért július közepén elindítja négy hónapig tartó Java + PL/1 képzését, amelyet ingyenesen elvégezhetnek a résztvevők, mivel a képzés tandíját a végzettek leendő munkaadói finanszírozzák. A képzésre legkésőbb június 27-éig lehet jelentkezni, a bejutáshoz legalább középszintű német vagy angol nyelvtudás szükséges.

---------------


--------------------------------

A németül beszélő végzettek még idén állást kaphatnak az UNIQA Raiffeisen Software Service Kft-nél, méghozzá minimum bruttó 500 ezer forintos kezdő fizetéssel. Ráadásul a cégnél egy tapasztalt programozó bruttó egymillió forint felett kereshet, minden ledolgozott teljes év után pedig automatikusan jár a 13. havi fizetés.

Az angolul legalább középszinten tudó végzettek a PROGmasters több mint 80 partnercége egyikénél kaphatnak állást.

Ingyenesen felkészítenek a képzés felvételijére

A PROGmasters egy többfordulós felvételi során – a képzésre jelentkezők alap programozói tudásának, motivációjának, valamint nyelvtudásának felmérése után – választja ki a résztvevőket. A sikeres felvételihez szükséges alapszintű programozói tudás megszerzéséhez a tananyagot a PROGmasters ingyenesen biztosítja a képzésre jelentkezőknek.



Java + PL/1 mainframe programozó képzés - PROGmasters   

Rengeteg olyan weboldal van, ahol kérdőívek kitöltésével lehet pénzt keresni, azonban nem mindegyik ugyanolyan jó. Van amelyik többet fizet, van amelyik kevesebbet, van amelyik nem érhető el Magyarországról, és van amelyik ugyan elérhető, de nincsenek felmérések a magyar célközönség számára. Az alábbi listában azok a kérdőíves oldalak szerepelnek, amiket kipróbáltam, és itthonról is megfelelően működnek.

munkakeresés: kérdőív (munka-kereses.blogspot.com)

Az óriási munkaerőhiány miatt teljesen elszálltak a bérigények a vendéglátásban

 Annak ellenére is erős szezont várnak a vendéglátásban, hogy még mindig tízezrek hiányoznak, miután rengetegen hagyták el a pályát a koronavírus-járvány okozta bizonytalanság miatt. A munkaerőhiány miatt túlzottan magas bérigények jelentek meg, amelyek a szektor legtöbb szereplője számára kigazdálkodhatatlanok. Főként az energia- és alapanyagárak emelkedése teszi nehézzé a helyzetet. A vendéglátásban viszont bizakodók, mert dolgozhatnak, erős szezonra számítanak.

Míg 2019-ben 193 ezer ember dolgozott a szállodaiparban és a vendéglátásban, ebből 150 ezer ember az előbbi szektorban, a koronavírus-járvány miatt már 2020-ban 40-50 ezer ember tűnt el közülük. A helyzet pedig idén sem javult érdemben, hatalmas a munkaerőhiány – mondta el az Indexnek a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke, Kovács László. A szakember szerint a pandémia alatti leállások, a kiszámíthatatlanság sokakat késztetett arra, hogy otthagyják a szakmát, és inkább olyan területen helyezkedtek el, ahol a bezárásokkal járó bizonytalan helyzet kialakulására kisebb az esély.

--------------------------------------------------

------------------------------------

A legtöbben nem jönnek még vissza a vendéglátásba tartósan dolgozni. Sokan alkalmanként beugranak, kisegítenek, de még nem érzik elég stabilnak a helyzetet, hogy teljes állást vállaljanak. Főként a szakképzett személyzet hiányzik – ismertette a részleteket Kovács László, aki tud olyan nagyobb áruházról, ahol egy műszakot kiadnak a szakképzett szakácsok, akik most árufeltöltőként dolgoznak. Egy részüknek meg is tetszett, hogy kevésbé stresszes munkakörnyezetben dolgozhatnak, amelyben tervezhetőbb, a családdal jobban összeegyeztethető a beosztás. Másoknál pedig a munkakedv tűnt el.

Mint közölte, az erős munkaerőhiány mellett nagyon kicsi a kínálat, így a szabadon lévő munkavállalók között vannak olyanok, akik irreális bérigényeket jeleznek a vállalkozóknak. Míg a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a 8,5 százalékos márciusi inflációval és a nettó átlagkereset 17,3 százalékos emelkedésével számolva a reálkereset 8,1 százalékkal nőtt egy év alatt, azonban ennél a vendéglátásban a munkáltatók sokkal magasabb fizetési igényeket hallanak.

„Egy vállalkozó számára erősen kétséges, hogy ki tudja gazdálkodni ezeket a béreket úgy, hogy az üzlete fennmaradjon. Sokaknál, akik kényszerűségből teljesítik a munkavállalók által támasztott magas fizetési igényeket, kockázatos, hogy szezont tudnak zárni” – mondta el a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke a kockázatokról. Szerinte eközben a legtöbb vállalkozónak pont az lenne az érdeke, hogy jó körülményeket teremtsen, olyan béreket fizessen, hogy az állandó munkaerő ne akarjon távozni, de a jelen helyzetben a külső körülmények sem segítik ebben őket.

Az energiaárak 200-300 százalékkal emelkedtek a vállalkozások számára az előző évhez képest, mivel a lakossággal szemben rájuk nem érvényes a rezsicsökkentés. „Nyugat-Európában és Magyarországon az alapanyagárak nagyjából hasonló szinten vannak már, az energiaárak is közel azonosak. A munkabérek is a nyugati színvonalat mutatják, így egyedül az eladási árnál van már csak különbség a magyar piac rovására, viszont az itthoni közönség nem fogad be egy jelentősebb azonnali, együtemű drágulást” – tette hozzá Kovács László, aki szerint elkerülhetetlen, hogy idővel elérjék az árak a nyugati színvonalat, mert már minden összetevő felzárkózott ehhez.

Mindezek ellenére a vendéglátásban a képzett dolgozókat igyekeznek megtartani, biztosítani számukra a reális béremeléseket, várják az idei nyári szezont, hogy a lehető legjobb eredménnyel zárjanak, a szektor levegővételhez jusson.

Aki az elmúlt két év nehézségei után nem adta fel, az elhivatott, hogy ezt csinálja. A legtöbbeknek egyértelmű, hogy a vendéglátás nem egy aranybánya, viszont szeretnek ezen a területen dolgozni

– tette hozzá Kovács László, aki szerint erős az optimizmus a szektorban.

Mindenki megérzi a nagy januári minimálbér-emelést

 

© Technológia: Index.hu

A magyarországi bérdinamika alakulását 2022-ben az év eleji minimálbér-emelés határozza meg, és az erős bérdinamikát a feszes munkaerőpiac is támogatja – állapították meg a friss, decemberi inflációs jelentésben az MNB szakértői.

A munkaerőpiac visszarendeződése tovább folytatódik, a teljes foglalkoztatás újbóli megközelítésével a munkanélküliségi ráta tartósan 4 százalék alatt marad. A versenyszférában foglalkoztatottak száma várhatóan 0,6 százalékkal nő 2021-ben, majd további 0,8–1,2 százalékkal emelkedhet 2022-ben. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzőinek előrejelzése szerint a versenyszféra bérdinamikája 2021-ben 7,5 százalék lehetett, 2022-ben pedig 9,7–10,7 százalékkal nőhetnek a bérek.----------------------------

----------------------2022 januárjától a minimálbér 19,5 százalékkal 200 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 18,7 százalékkal 260 ezer forintra ugrik, az adminisztratív bérek nagymértékű növekedésére korábban a 2001–2002-es időszakban, valamint 2012-ben és 2017-ben volt példa.

Ez azt jelenti, hogy 2022-ben a nyolcórás minimálbér nettó összege adókedvezmények nélkül 133 ezer forint, az idei 111 321 forint után.

Ez mindenkinek felhúzza a bérét

A minimálbér és a garantált bérminimum mostani jelentős emelése több mint 1 millió foglalkoztatottat érint közvetlenül, míg a bértorlódáson keresztül egészen a bruttó átlagkereset szintjéig fejtheti ki hatását, ezzel összesen 2,5 millió munkavállaló bérét befolyásolva. (A bértorlódást az okozza, hogy az alacsonyabb bérsávokban lévők szeretnék megtartani a korábbi távolságot az emelkedő legkisebb bérektől, de ez csak úgy lehetséges, ha az ő bérük is érdemben nő – a szerk.)

Magyarországon a becslések szerint jelenleg a foglalkoztatottak 8 százaléka keres minimálbért, további 13 százaléka pedig garantált bérminimumot. Márpedig ezek 2022-es emelésének mértéke jelentősen meghaladja a versenyszféra átlagában várható 7-8 százalékos bérdinamikát. Az adminisztratív bérek érdemi emelése pedig a magasabb kereseti kategóriákban is érezteti hatását, mivel a munkáltatók csak így tudják fenntartani az eltérő szaktudást és tapasztalatot igénylő munkakörök között a bérezési különbségeket. A jegybanki stáb számításai szerint az intézkedés a bértorlódás hatásain keresztül további 1-1,5 millió foglalkoztatott bérét emeli, és több mint 2 százalékponttal magasabb béremelést okoz a versenyszférában.

Nagyot nő az elkölthető jövedelem is

A választási évtől nem független jókora béremelés nyomán bővül a lakosság elkölthető jövedelme. A keresetek jelentős növekedése az MNB számításai alapján nettó 325 milliárd forint többletjövedelmet jelent a háztartásoknak 2022-ben. Mivel a kötelező legkisebb bérek emelése elsősorban az alacsony keresetű, magasabb fogyasztásihatár-hajlandóságú foglalkoztatottakat érinti, ezért a jövedelemtöbblet nagy részét várhatóan a lakosság fogyasztásra költi majd. Így az intézkedés hatására jövőre 1,1 százalékponttal lesz magasabb a háztartások fogyasztása. A magasabb fogyasztás és a lakossági beruházások nyomán pedig a magyar GDP-növekedés 0,3 százalékponttal lehet gyorsabb.

A másik oldalon viszont a minimálbér és a garantált bérminimum emelése növeli a vállalatok bérköltségét, ez részben beépül az általuk előállított termékek, szolgáltatások árába. Ezt a hatást részben enyhíti, hogy januártól 4 százalékponttal csökkennek a munkáltatói járulékok (2,5 százalékponttal a szociális hozzájárulási adó és 1,5 százalékponttal a szakképzési hozzájárulás), 10 százalékra csökken a kisvállalati adó, valamint kiterjesztették a helyi iparűzési adó kedvezményét 2022-re. Ezek az intézkedések ellensúlyozzák a minimálbér-emelés bruttó 540 milliárdos bérköltség-növekményét, így 2022 egészében nem várható szignifikáns inflációs hatás a költségoldali csatornán keresztül – hangzik a jegybanki összegzés.

Az MNB munkaerőpiaci prognózisa (éves növekedés, %)
Megnevezés	2021	2022
Nemzetgazdasági bruttó átlagkereset	8,1 – 8,3	10,2 – 11,2
Nemzetgazdasági foglalkoztatottság	0,8	0,6 – 1,0
Versenyszféra bruttó átlagkeresete	7,4 – 7,6	9,7 – 10,7
Versenyszféra foglalkoztatottsága	0,6	0,8 – 1,2
Munkanélküliségi ráta (éves átlag, %)	4	3,5 – 3,7
Versenyszféra nominális fajlagos munkaerőköltsége	2,3 – 2,5	2,6 – 4,0

667 ezer bruttóval is kezdhet egy boltvezető januártól az Aldiban

2020. január 1-jétől minden pozícióban az inflációt meghaladó emelést hajt végre az Aldi - írja az Index az Aldi közleményére hivatkozva. A közlemény szerint a vállalat bérei az alábbiak szerint változnak:
Heti 40 órás foglalkoztatásban 24 hónapos Aldis munkaviszony után bruttó 362 900 forintra, kiemelt üzletek esetében bruttó 406 500 forintra nő a fizetés.
Egy 10 éve az Aldinál dolgozó bolti eladó kezdő bére a 11. évtől 406 500 forintra, kiemelt bolt esetében 449 500 forintra emelkedik.
A boltvezetők kezdő bére heti 40 órás munkaviszony esetén bruttó 580 200 forintra, kiemelt bolt esetében 667 200 forintra nő jövő évtől.
Két év Aldinál eltöltött munkaviszony után a boltvezetői bér 720 400 forintra, kiemelt bolt esetében bruttó 828 500 forintra emelkedik.
Az Aldinál munkaviszonyban töltött 10. év után 814 400 forint , a kiemelt üzletek esetében 940 200 forint a bruttó fizetést kapnak a boltvezetők.

A cégnél egyébként nem nem befolyásolja a bért az, hogy az ország mely településén van a bolt, ahol dolgozik valaki, minden eladójuk és a biatorbágyi logisztikai központban azonos bértáblába sorolják a dolgozókat, kivételt csak a kiemelt üzletek jelentenek, ilyen minősítést pedig a nagyobb forgalmú boltok kapnak.

Az Aldi 2020-ban 2,5 milliárd forintot fordít bérfejlesztésre Magyarországon.

Érdekes dolgok derültek ki a béremelésekről

A gazdaság válság óta a legnagyobb béremelési hullám figyelhető meg a magyar gazdaságban. Elemzések szerint a bérek növekedése mögött két tényező áll: a munkaerőhiány és a minimálbér, valamint a garantált bérminimum emelése. Ha az adatok mögé nézünk, akkor érdekes fordulat látszik a kiscégek körében - derül ki a Policy Agenda elemzéséből.A gazdasági válság kezdete óta, egészen 2016-ig a nettó bérek átlagos növekedési üteme évente 5,6 százalék volt. A 2016-ban kötött kétéves bérmegállapodás eredményeként idén év elejétől 15 százalékkal nőtt a minimálbér és 25 százalékkal a garantált bérminimum. Ennek hatására az első kilenc hónapban a bérek 13 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest, amiből a versenyszféra 11, a közszféra 16 százalékos növekedéssel vette ki a rés

Lassulni fog a magyar gazdaság - a kormány kedvenc intézete szerint Az talán meglepő lehet, hogy az átlagbér emelkedése még a minimálbér emelésének a szintjét sem érte el, ami persze azt is jelenti, hogy a cégek egy része kivár, és megnézi, a piaci mozgások, a legkisebb keresetűek bérének "beállása" milyen következményekkel jár. Azaz a Policy Agenda szerint a mostani béremelések mögött első körben inkább a kötelező bérek emelése húzódik meg.

Létszám-kategória szerint csoportosítva a cégeket, az látszik, hogy miközben a versenyszférában dolgozók (csak az 5 fő feletti foglalkoztatókat vizsgálja a KSH) 34 százaléka dolgozik 50 fő alatti vállalkozásnál, addig a fizetésük 25 százalékkal volt kisebb az elmúlt években, mint az átlagfizetés. Ugyanez a középvállalkozásoknál már 1 százalékos bérelőnyt mutat az átlaghoz képest. A nagyvállalatoknál ez a változás plusz 19 százalék.
Máshogy érintette a cégeket
Az idei béremelési hullám azonban máshogy érintett a három csoportot, mint amit megszoktunk - állítja a Policy Agenda. A kisvállalkozások átlagosan 13 százalékkal emelték a béreket, a középvállalkozások 15, a nagyvállalatok pedig már jóval szerényebb mértében, 9 százalékkal. Elsőre tehát úgy tűnik, hogy most jött el a kisvállalkozások, és az ott dolgozók ideje. Valójában azonban sokkal prózaibb okok állnak a folyamatok mögött: legalizálódnak a jövedelmek.
Elsőre úgy tűnhet, hogy a különböző cégméretek közötti bérkülönbséget az (is) magyarázhatja, hogy eltérő szektorokban működnek - jegyzi meg a Policy Agenda, de azt is hozzáteszi, hogy ezt viszont cáfolja a kiskereskedelem. A bolti eladó ugyanis nagyjából ugyanazt a jellegű feladatot végzi egy hipermarketben, mint egy kisboltban, de ennek ellenére 42 százalékkal többet keresett egy nagy cégnél dolgozó, mint egy kisvállalkozás hasonló alkalmazottja. Miután azonos munkakörökben könnyű a mozgás, ezért nehéz elképzelni, hogy ekkora bérkülönbséget elviselne a piac. Ezért inkább az a valószínűbb, hogy a "borítékba" adott, azaz nem adózott bérkiegészítésekkel "kompenzálták" a kisboltok a dolgozókat.
A kicsiknél jobban nőttek a bérek
Az idei béremelésnél ennek a kompenzációnak a "kifehéredését" látjuk - derül ki az elemzésből. Az 50 fő alatti cégeknél 16 százalék felett nőttek a bérek (10 fő alatti cégeknél még ennél is jobban, 18 százalék feletti mértékben), miközben a 250 fő feletti vállalatoknál 11 százalékos volt a béremelkedés.
Az első adatok alapján nem csak azt lehet látni, hogy a kisvállalkozásoknál dolgozók bérei jobban nőttek, mint a nagyobb cégeknél, hanem azt is, hogy az alacsonyabb bérszínvonalú megyék is valamelyest felzárkóznak. Miközben Budapesten idén a nettó bérek 11 százalékkal nőttek az előző évhez képest, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (ahol évek óta a legalacsonyabbak a bérek) 15,6 százalékkal. A Policy Agenda szerint ennek egyértelmű oka, hogy az országnak ebben a keleti régiójában a minimálbéren való foglalkoztatás sokkal elterjedtebb, mint Budapesten.
És akkor mekkora volt a valódi béremlés?
Nagy kérdés azonban, hogy ez mekkora valódi béremelést jelentett. Nem arról van-e inkább szó, hogy a korábbi borítékba adott pénzek váltak legálissá, és adózottá. Ha a belkereskedelmi forgalom alakulását nézzük, akkor az utolsó negyedévben az Észak-Alföldön ugyan 5,9 százalékkal többet költöttek az emberek, mint egy évvel korábban, és ezzel az országos átlag felett nőtt a kereskedelmi forgalom, de ez még távol van attól, ami elvileg a nettó bérek növekedéséből "származhatna" - jegyzi meg az elemzés.
A Policy Agenda tehát úgy véli, a béremelésnek van egy munkaerőhiány által mozgatott része, de ennek mértéke elmarad attól, amit a minimálbér emelése rákényszerít a piaci szereplőkre. Azaz, ha a cégek elejét akarják venni a munkaerőhiányos helyzet további eszkalálódásának és a fokozódó elvándorolásnak, akkor a "kompenzációs" béreket tovább kell fehéríteniük. Ennek a szükségessége pedig különösen a kiscégeknél vetődik fel - vélik az elemzők.

Béralku tippek jutalékos munkákhoz

A jutalékos munkáktól való idegenkedés leginkább annak bizonytalanságából ered. Nem lesz havi fix? Mennyit fogok keresni, elég lesz-e? Mennyit kell dolgozni? Ezeket tudni kell, mielőtt egy jutalékos munkába belevágsz. Kérdezni kell, tárgyalni kell, és ha nem látsz tisztán, nem szabad elvállalni az adott munkát.Tapasztalatom szerint az elégedetlen jutalékos munkások ott hibáztak - akár évekkel ezelőtt - hogy nem látták tisztán a játékszabályokat, mielőtt belevágtak a munkába.

A jutalékos munkák juttatásai általában egy alacsony havi fix, egy forgalomarányos jutalék és esetleg további bónuszok összegéből jön ki. Az alap+jutalék arányt pedig úgy fogadd el, hogy tudd, lesznek szűkebb hónapok is. Ebből már látszik, hogy a 0 Ft+jutalék c. ajánlatok esetében nincs is miről tárgyalni, 0 Ft-ért nem dolgozunk, pont. A vendéglátós szakmában volt (remélem, hogy csak volt) divat, ma már megy a sírás, hogy nincs munkavállaló, talán megértették, hogy 0 Ft-ért nem is lesz.
A jogi konstrukció is kérdés lehet: van, ahol számlázni kell(ene), az ugye nem munkaviszony, hanem alvállalkozói jogviszony, ahol nem főnököd van, hanem megrendelőd. (És nincsenek munkavállalói jogaid, még az a kevés sem, ami egyébként lenne…) Ha neked ez a konstrukció tetszik, akkor a vállalkozói létből eredő kérdéseidet is fel kell tenni. Pl. mit gondolnak arról, ha másnak is dolgozol – nyilván az összeférhetetlenség eseteit kivéve… Persze lesz, aki ezen fennakad, mert hogy ő teljes "állásba" keres embert. A saját feltételrendszerét sem érti? (Vagy nem akarja érteni.) Mi kell ahhoz, hogy aláírják a havi teljesítési igazolást, amivel a számla jogosságát igazolod? (Mert "okos" vezetők simán csak nem írják alá, ha nincs kedvük, és ha ez nem tetszik, perelhetsz, és alig néhány év alatt akár kaphatsz is valami pénzt, de nem biztos). Amiben megállapodtok, azok később a szerződésben le is lesznek írva, ugye? A vállalkozói konstrukció mélyebb részleteibe nem mennék bele, a vállalkozásindításra szakosodott szakértők, blogok ebben jártasabbak nálam. De azért remélem látszik, hogy ez egy igazán nehéz kenyér így - és nem is feltétlenül teljesen legális (színlelt szerződés?)
A jutalékos munka sok ügyféllátogatással jár, ehhez biztosítják-e a megfelelő eszközöket? Autó, laptop, telefon, szállás stb. Tudd, hogy az autó, laptop, telefon nem juttatás, hanem munkaeszköz, tehát nem kegy, ha ilyesmit kapsz. A takarítónőnek sem juttatás a felmosófa, mint már mondtam volt régebben. Viccesebb ajánlatokban a beszámlázós sales kolléga még fizessen irodahasználati díjat az ő jó munkáltatójának...

Mennyi? Ötven. Mi ötven? Mi mennyi?

Ezzel a klasszikus viccel azt hangsúlyozom, hogy a számokba itt rendesen bele kell mélyedni, nehogy csalódás legyen a vége. Nemcsak havi fix van, és többnyire a jutalék a nagyobb összeg a csomagban. Ami ugye egy bizonytalan ígéret… A jutalék az általad – és esetleg a csapat által – hozott forgalmon, profiton alapul, annak valamilyen százaléka, ezreléke, esetleg az eladott termék darabszámára számolva fix díjas. Egy értékesítőnek kérdeznie kell: milyen forgalmi elvárások vannak, és ha azokat teljesíti, abból milyen összegre számíthat. Én egyszer sikeresen kiszámoltam az adott HR-essel, aki szerint igen jó fizetést kínáltak (de keményen dolgozni kell ám!) ,hogy ha a teljes célszámot hozom, akkor már majdnem elértem volna az akkori magyarországi nettó átlagfizetés 70%-át… Kemény munkával, ahogy azt ő is hangsúlyozta. Tényleg olyan jó ajánlat ez? Hát hogy ő ezt így nem számolta ki, szabadkozott. Érthető (?), nem az ő zsebére megy.
Tegyél fel arra irányuló kérdéseket, hogy mennyi munkával lehet elérni az általuk kitűzött célt: a jól hangzó nettó fizetés nem is biztos, hogy olyan jól hangzik napi 14-16 óra munkáért, meg néhány óra hétvégi adminisztrációért. Kérdezd meg, hogy a célkitűzéseket mire alapozzák. Az általuk remélt piaci növekedésre – értsd: hátha bejön a termék a piacnak – nem igazán jó alap. Rajtad múlik-e a forgalom egyáltalán? Ha boltban kell eladni, és a boltot egyáltalán nem hirdetik, nincs marketingtevékenység, akkor mégis mit tudsz tenni a forgalomnövekedésért? Figyeltek-e a termék szezonalitására? Azaz havi, negyedéves, éves forgalmi elvárásoknál figyelembe vették-e, hogy télen pl. kevesebb sört, jégkrémet lehet eladni, de több fagyállót. Ha van rá lehetőség, az állásinterjún közösen vegyétek végig egy példán, hogyan is gondolják.

Milyen a cégkultúra, milyen a főnök?

A sikeres jutalékos munkához az kell, hogy a cég támogató hangulatot teremtsen, és az értékesítő büszke lehessen arra, hogy az adott cégnél dolgozik. A legtöbb cégvezető itt szokott hibázni. A forgalmi számok elmaradása miatt folyamatosan üvöltöző vezető azt fogja látni, hogy értékesítők jönnek-mennek a cégben, és senki nem hozza az általa elvárt eredményeket. Te sem fogod, akkor sem, ha zseni vagy. Mert nem a termék, nem a piac, nem az értékesítő a rossz ilyenkor, hanem a cég maga.



forrás:

JobAngel - Álláskeresés a gyakorlatban

Az álláskeresés első szabálya: soha ne add fel!!

JobAngel

Régóta állást keresel, mégsem találsz? Unod az álláskeresős cikkek hasznavehetetlen tanácsait? Nem boldogulsz az önéletrajzírással, motivációs levéllel? Jelentkeznél egy álláshirdetésre, de nem vagy biztos benne, hogy jó a pályázati anyagod? Segítek, online, ingyen. És tegezhetsz :) --- jobangel.hu kukac gmail.com

ezek a legkeresettebb szakmák most Magyarországon

Bár tavaly nőttek az átlagkeresetek, még mindig vannak olyan szakmák, melyekben igen alacsony a fizetés. Még akkor is, ha egyébként olyan szakmákról van szó, ahová egyre több szakemberre van szükség.

Hiába keresett szakember valaki, és válogathat számos állásajánlat közül, nem biztos, hogy jól meg is fizetik érte. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) éves, átlagkereseteket bemutató listáján több olyan szakma is van, amelyik nagyon keresett, mégis alacsony fizetéssel jár. Az EURES (az Európai Bizottság munkaerőpiaci portálja) top 10-es, keresett szakmákat összesítő listájában egyedül az értékesítők azok, akik magas fizetést visznek haza, átlagosan madnem nettó 300 ezer forintot. Azonban például az egyéb szolgáltatás kategóriához tartozó szakmákban már csak 118 516 forint, a vendéglátásban pedig csak 100 322 forintot visznek haza átlagosan.

A legkeresettebb foglalkozás-csoportok, szakmák Magyarországon az EURES 2014-es adatai szerint

1. Üzemi és gyári gépkezelő
2. Értékesítés
3. Szociális - egészségügyi szolgálat
4. Vendéglátás
5. Takarítás, otthoni kisegítők
6. Teherautó sofőr
8. Bányászat, kőfejtés
9. Egyéb szolgáltatás
10. Targoncakezelő

Európában nagyon más a helyzet a munkaerőpiacon. Ott a legkeresettebb szakmák a 2014-es adatok szerint:

1. Szociális - egészségügyi szolgálat
2. Technikusok és segédmunkások
3. Egyéb szolgáltatás
4. Értékesítés
5. Kézművesek, kisiparosok
6. Banki alkalmazottak
7. Elektronikai és telekommunikációs szerelők
8. Vendéglátás
9. Üzemi és gyári gépkezelő
10. Információ és kommunikáció-technológiai szakemberek

A kereslet azonban látványosan nem találkozik a kínálattal: 2014-ben a legtöbb álláskereső Magyarországon olyan, szakképzettséget nem igénylő munkakörben volt, mint a bolti eladó, az adminisztrátor, mechanikai rendszerek összeszerelését végző gyári munkás, a teherautósofőr, és a lakatos.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai szerint az elmúlt évben Győr-Moson-Sopron, Vas és Komárom-Esztergom megyében volt a legtöbb betöltetlen állás, 10-ből 6-7. Ezzel szemben a legtöbb betöltött állás, 10-ből 9 Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt. Átlagosan majdnem 75 ezer ember regisztrált álláskeresőként havonta az NFSZ-hez.

Ehhez képest a keresetek

Három százalékkal nőttek az átlagkeresetek az elmúlt évben a KSH összesítése szerint. A nettó átlagkereset 155 700 forint, a fizikai foglalkozásúaké 106 300 forint, a szellemi foglalkoztatásúaké pedig 210 900 forint volt. A legkevesebbet a humán-egészségügyi, szociális ellátás foglalkoztatottjai (nettó 93 698 forint), a vendéglátással, szálláshely értékesítéssel foglalkozók (100 322 forint), a mezőgazdaságban (117 973) dolgozók vitték haza.



A nettó át­lag­ke­resetek a pénzügyi, bizto­sí­tási tevékenység gazdasági ágban voltak a legma­ga­sab­bak (317 733 forint), ezt követte az in­formáció és kom­mu­­ni­ká­ció (294 245 forint), majd az energiaipar (vil­la­mos­ener­gia­, gáz­, gőz­el­látás, légkondi­cio­nálás) kö­vette (276 812 forint). Kiugróan magas fizetést kaptak a kokszgyártás és kőolajfeldolgozás alkalmazottai is (409 005 forint).

 

• Pénzcentrum
• 2015. február 23.