ami miatt nem tudsz erős online márkát építeni – Ehhez pedig saját honlap kell.

-Minél jobb állást szeretnél megkapni, annál nagyobb szükséged van erős online brandre.
Ehhez pedig saját honlap kell.

Tegyük fel, hogy fáradságos munkával kiváló szlogent készítettél magadnak, ami tökéletesen kifejezi a brandadet, ki is raktad a LinkeIn-profilodra és ott virít az önéletrajzod elején is. 
Ez azonban édeskevés, szükség van egy olyan kitüntetett helyre, amely önállóan hirdeti a márkád nagyszerűségét.

Erre majdnem mindenki rá is jön előbb-utóbb, de a legtöbben meggyőzik magukat, hogy hiába szeretnének, nekik úgysem jönne össze egy saját honlap. 
Öt alapvető kifogással csapják be magukat , pedig a megoldás egyszerűbb, mint gondolnák.
Mobilbarát profi honlap, weboldal percek alatt szaktudás nélkül!------Nekem ez túl magas

A leggyakoribb kifogás, amikor valakinek kicsit meg kellene erőltenie magát: ááá, én ehhez kevés vagyok, túl bonyolult, nem értek a netes barkácsoláshoz. A Workfolio szerint az emberek 77 százaléka szeretne magának saját honlapot, de csak 7 százalékuknak van, amiben jelentős része lehet a fenti kifogásnak.

A saját honlapra vágyó, de honlap nélküli 70 százalék nem is sejti, hogy egy kis munkával és odafigyeléssel egészen csinos website-ok hozhatók össze olyan praktikus csináld magad platformok segítségével, mint a már említett Workfolio, a WordPress vagy a Wix.

Nem tudnám, mit rakjak ki rá
Az egyik leggyakoribb kifogás, miért nincs valakinek saját honlapja (pedig egyébként szeretne): a felhasználó nem tudja, milyen tartalommal töltse meg – mondja Charles Pooley, a Workfolio alapítója. 

Holott a megoldás kézenfekvő. Ha a honlap azért készül, hogy a felhasználónak erős legyen a jelenléte az álláspiacon, az szerepeljen rajta, amit az illető prezentálni szeretne magáról a leendő munkáltatójának. Vagyis kicsoda ő, miben kiváló, miért érdemes szerződtetni, hol lehet elérni és így tovább. Az ilyen típusú saját honlap alapjáraton tehát az önéletrajz feladatát tölti be, csak sokkal kreatívabb és frappánsabb önkifejezési lehetőségeket kínál.

Nem érek én annyit, hogy saját honlapom legyen
Mindenki ér annyit, és mindenki tud magáról érdekes tartalmat kirakni a netre. Ha valakiben nincs elég elszántság, mert mondjuk alacsony az önértékelése, bloggal érdemes indítani, ez a legtöbb embernek meghozza a kedvét ahhoz, hogy erősítse a netes jelenlétét.

Beszédes és tettekre serkentő adat, hogy a munkaadók 80 százaléka ma már ráguglizik a jelöltre, mielőtt behívná interjúra. Ha így van, hadd találjon rólad a HR-es egy izgalmas honlapot, amitől múlhatatlan szükségét érzi annak, hogy elbeszélgessen veled. 

Nem akarok dicsekedni
A szerényebb álláskeresők úgy gondolják, nem kell mindenkinek az orra alá dörgölni, milyen jó ereménnyel végezték el az egyetemet, hány nyelven tudnak és mit mindent értek el pályafutásuk során. Pedig jó bornak is kell a cégér, és a saját honlap az egyik leghatékonyabb eszköz ahhoz, hogy reklámozd magad. Azért megyünk az álláspiacra, hogy minél jobb áron eladjuk magunkat, a szerénykedésnek tehát itt nincs helye. Amennyiben ez nem elég meggyőző indok, érdemes arra gondolni, hogy akinek szép eredményei vannak, az nyilván keményen megdolgozott értük, amire joggal lehet büszke.

Ne feledd: a saját honlap nem azt kommunikálja, hogy beképzelt vagy, hanem versenyelőnyhöz juttat.

Nem is kell
Ez az egyik legrosszabb kifogás, amikor valaki úgy gondolja, hogy a mindent átható internet és az okostelefonok világában nincs szükség saját honlapra, mert elég lesz, ha majd besétál az interjúra, tehetsége vakító fénnyel ragyogja be a szobát, és öt perc után már jön is az állásajánlat. Nagy tévedés – komoly az esélye, hogy erős netes jelenlét nélkül az ilyen pályázó el sem jut az interjúig.   

Sokan, akik kevésbé vannak elszállva maguktól, úgy vélik, bőven elegendő, ha ott vannak a legfontosabb közösségi oldalakon, és gondosan karbantartják a profiljaikat. Ez pár éve még talán így is volt, csakhogy mostanra így már nehéz kitűnni a tömegből, és az oldalakon villódzó hirdetések, ide-oda mutató linkek is elvonják az érdelődők figyelmét.

A saját honlap viszont a maga egyedi hangvételével, letisztultságával sokkal vonzóbb információs forrás, ékesen beszél arról, ki vagy és mi szeretnél lenni.

Hogyan befolyásolja a közösségi média az álláskeresést?

Post, Tweet, Like, Follow - Valószínűleg mindenkinek ismerősek ezek a szavak, de vajon milyen módon segíti, esetleg hátráltatja a közösségi média az álláskeresést?

 Napjainkban nem újdonság, hogy a munkaadók megvizsgálják az álláskeresők profilját a közösségi portálokon, valójában ez már átlagos normává vált. Folyamatosan növekszik azoknak a cégeknek az aránya, akik a jelentkezők ellenőrzésére használják a közösségi médiát. Amíg 2013-ban 39% volt ez az érték, addig 2014-ben már 43%. Jelenleg pedig a munkáltatók 52%-a vagyis több mint fele használja a pályázatok bírálása során valamelyik social media csatornát is – derült ki aCareerBuilder legújabb felmérése alapján.

A cégek több, mint egyharmada szerint kevesebb a valószínűsége, hogy az interjúra sor kerül, ha nem találják meg az álláskeresőt valamely közösségi portálon.

ÉRDEKES: LinkedIn – Így használd álláskeresésre

Továbbá a CareerBuilder éves felmérése elemezte, hogy cégek milyen szempontokat vesznek figyelembe az álláskereső vizsgálata során. Legfőképpen olyan információkat keresnek a közösségi médián keresztül, amelyek alátámasztják az állás betöltéséhez szükséges szakképzettségek meglétét. Ezen kívül nagy hangsúlyt fektetnek arra is, hogy mások mit tesznek közzé az állásra jelentkező személyről.

Az, hogy az online információk segítenek vagy hátráltatnak minket abban, hogy megkapjuk az állást, attól függ, hogy mit találnak a munkaadók. Az interjúztatók 48%-a mondta, hogy talált már olyan információkat, ami miatt úgy döntöttek, hogy nem foglalkoztatták a munkavállalót. Kíváncsiak vagytok mik azok a tényezők, amelyek távol tartották a munkáltatókat attól, hogy alkalmazzák a jelentkezőt?

Íme a leggyakoribb válaszok rangsora:

1. Provokatív vagy nem megfelelő fényképek
2. Információ arról, hogy a jelölt alkoholt fogyaszt vagy drogokat használ
3. Rosszindulatú megjegyzések az előző munkahelyről vagy kollégákról
4. Gyenge kommunikációs készség
5. Diszkriminatív észrevételek – vallási, nemi hovatartozás

Végezetül pedig azon indokok rangsora, amelyek hozzásegítették a munkavállalót az új állás betöltéséhez:

1. A jelentkező háttér információi alátámasztották a jelölt szakképesítéseit
2. A jelölt személyiségéből jól látható, hogy megfelelően illeszkedik a vállalati kultúrához
3. Az álláskereső profiloldala közvetíti a szakmai image-t
4. A pályázó jó kommunikációs készséggel rendelkezik
5. A munkavállaló kreatív
   
   http://www.cvonline.hu/blog/2015/allaskeresesi-tippek/hogyan-befolyasolja-a-kozossegi-media-az-allaskeresest/5860  

   Megjelent: 2015/05/22