Béralku tippek jutalékos munkákhoz

A jutalékos munkáktól való idegenkedés leginkább annak bizonytalanságából ered. Nem lesz havi fix? Mennyit fogok keresni, elég lesz-e? Mennyit kell dolgozni? Ezeket tudni kell, mielőtt egy jutalékos munkába belevágsz. Kérdezni kell, tárgyalni kell, és ha nem látsz tisztán, nem szabad elvállalni az adott munkát.Tapasztalatom szerint az elégedetlen jutalékos munkások ott hibáztak - akár évekkel ezelőtt - hogy nem látták tisztán a játékszabályokat, mielőtt belevágtak a munkába.

A jutalékos munkák juttatásai általában egy alacsony havi fix, egy forgalomarányos jutalék és esetleg további bónuszok összegéből jön ki. Az alap+jutalék arányt pedig úgy fogadd el, hogy tudd, lesznek szűkebb hónapok is. Ebből már látszik, hogy a 0 Ft+jutalék c. ajánlatok esetében nincs is miről tárgyalni, 0 Ft-ért nem dolgozunk, pont. A vendéglátós szakmában volt (remélem, hogy csak volt) divat, ma már megy a sírás, hogy nincs munkavállaló, talán megértették, hogy 0 Ft-ért nem is lesz.
A jogi konstrukció is kérdés lehet: van, ahol számlázni kell(ene), az ugye nem munkaviszony, hanem alvállalkozói jogviszony, ahol nem főnököd van, hanem megrendelőd. (És nincsenek munkavállalói jogaid, még az a kevés sem, ami egyébként lenne…) Ha neked ez a konstrukció tetszik, akkor a vállalkozói létből eredő kérdéseidet is fel kell tenni. Pl. mit gondolnak arról, ha másnak is dolgozol – nyilván az összeférhetetlenség eseteit kivéve… Persze lesz, aki ezen fennakad, mert hogy ő teljes "állásba" keres embert. A saját feltételrendszerét sem érti? (Vagy nem akarja érteni.) Mi kell ahhoz, hogy aláírják a havi teljesítési igazolást, amivel a számla jogosságát igazolod? (Mert "okos" vezetők simán csak nem írják alá, ha nincs kedvük, és ha ez nem tetszik, perelhetsz, és alig néhány év alatt akár kaphatsz is valami pénzt, de nem biztos). Amiben megállapodtok, azok később a szerződésben le is lesznek írva, ugye? A vállalkozói konstrukció mélyebb részleteibe nem mennék bele, a vállalkozásindításra szakosodott szakértők, blogok ebben jártasabbak nálam. De azért remélem látszik, hogy ez egy igazán nehéz kenyér így - és nem is feltétlenül teljesen legális (színlelt szerződés?)
A jutalékos munka sok ügyféllátogatással jár, ehhez biztosítják-e a megfelelő eszközöket? Autó, laptop, telefon, szállás stb. Tudd, hogy az autó, laptop, telefon nem juttatás, hanem munkaeszköz, tehát nem kegy, ha ilyesmit kapsz. A takarítónőnek sem juttatás a felmosófa, mint már mondtam volt régebben. Viccesebb ajánlatokban a beszámlázós sales kolléga még fizessen irodahasználati díjat az ő jó munkáltatójának...

Mennyi? Ötven. Mi ötven? Mi mennyi?

Ezzel a klasszikus viccel azt hangsúlyozom, hogy a számokba itt rendesen bele kell mélyedni, nehogy csalódás legyen a vége. Nemcsak havi fix van, és többnyire a jutalék a nagyobb összeg a csomagban. Ami ugye egy bizonytalan ígéret… A jutalék az általad – és esetleg a csapat által – hozott forgalmon, profiton alapul, annak valamilyen százaléka, ezreléke, esetleg az eladott termék darabszámára számolva fix díjas. Egy értékesítőnek kérdeznie kell: milyen forgalmi elvárások vannak, és ha azokat teljesíti, abból milyen összegre számíthat. Én egyszer sikeresen kiszámoltam az adott HR-essel, aki szerint igen jó fizetést kínáltak (de keményen dolgozni kell ám!) ,hogy ha a teljes célszámot hozom, akkor már majdnem elértem volna az akkori magyarországi nettó átlagfizetés 70%-át… Kemény munkával, ahogy azt ő is hangsúlyozta. Tényleg olyan jó ajánlat ez? Hát hogy ő ezt így nem számolta ki, szabadkozott. Érthető (?), nem az ő zsebére megy.
Tegyél fel arra irányuló kérdéseket, hogy mennyi munkával lehet elérni az általuk kitűzött célt: a jól hangzó nettó fizetés nem is biztos, hogy olyan jól hangzik napi 14-16 óra munkáért, meg néhány óra hétvégi adminisztrációért. Kérdezd meg, hogy a célkitűzéseket mire alapozzák. Az általuk remélt piaci növekedésre – értsd: hátha bejön a termék a piacnak – nem igazán jó alap. Rajtad múlik-e a forgalom egyáltalán? Ha boltban kell eladni, és a boltot egyáltalán nem hirdetik, nincs marketingtevékenység, akkor mégis mit tudsz tenni a forgalomnövekedésért? Figyeltek-e a termék szezonalitására? Azaz havi, negyedéves, éves forgalmi elvárásoknál figyelembe vették-e, hogy télen pl. kevesebb sört, jégkrémet lehet eladni, de több fagyállót. Ha van rá lehetőség, az állásinterjún közösen vegyétek végig egy példán, hogyan is gondolják.

Milyen a cégkultúra, milyen a főnök?

A sikeres jutalékos munkához az kell, hogy a cég támogató hangulatot teremtsen, és az értékesítő büszke lehessen arra, hogy az adott cégnél dolgozik. A legtöbb cégvezető itt szokott hibázni. A forgalmi számok elmaradása miatt folyamatosan üvöltöző vezető azt fogja látni, hogy értékesítők jönnek-mennek a cégben, és senki nem hozza az általa elvárt eredményeket. Te sem fogod, akkor sem, ha zseni vagy. Mert nem a termék, nem a piac, nem az értékesítő a rossz ilyenkor, hanem a cég maga.



forrás:

JobAngel - Álláskeresés a gyakorlatban

Az álláskeresés első szabálya: soha ne add fel!!

JobAngel

Régóta állást keresel, mégsem találsz? Unod az álláskeresős cikkek hasznavehetetlen tanácsait? Nem boldogulsz az önéletrajzírással, motivációs levéllel? Jelentkeznél egy álláshirdetésre, de nem vagy biztos benne, hogy jó a pályázati anyagod? Segítek, online, ingyen. És tegezhetsz :) --- jobangel.hu kukac gmail.com

ami miatt nem tudsz erős online márkát építeni – Ehhez pedig saját honlap kell.

-Minél jobb állást szeretnél megkapni, annál nagyobb szükséged van erős online brandre.
Ehhez pedig saját honlap kell.

Tegyük fel, hogy fáradságos munkával kiváló szlogent készítettél magadnak, ami tökéletesen kifejezi a brandadet, ki is raktad a LinkeIn-profilodra és ott virít az önéletrajzod elején is. 
Ez azonban édeskevés, szükség van egy olyan kitüntetett helyre, amely önállóan hirdeti a márkád nagyszerűségét.

Erre majdnem mindenki rá is jön előbb-utóbb, de a legtöbben meggyőzik magukat, hogy hiába szeretnének, nekik úgysem jönne össze egy saját honlap. 
Öt alapvető kifogással csapják be magukat , pedig a megoldás egyszerűbb, mint gondolnák.
Mobilbarát profi honlap, weboldal percek alatt szaktudás nélkül!------Nekem ez túl magas

A leggyakoribb kifogás, amikor valakinek kicsit meg kellene erőltenie magát: ááá, én ehhez kevés vagyok, túl bonyolult, nem értek a netes barkácsoláshoz. A Workfolio szerint az emberek 77 százaléka szeretne magának saját honlapot, de csak 7 százalékuknak van, amiben jelentős része lehet a fenti kifogásnak.

A saját honlapra vágyó, de honlap nélküli 70 százalék nem is sejti, hogy egy kis munkával és odafigyeléssel egészen csinos website-ok hozhatók össze olyan praktikus csináld magad platformok segítségével, mint a már említett Workfolio, a WordPress vagy a Wix.

Nem tudnám, mit rakjak ki rá
Az egyik leggyakoribb kifogás, miért nincs valakinek saját honlapja (pedig egyébként szeretne): a felhasználó nem tudja, milyen tartalommal töltse meg – mondja Charles Pooley, a Workfolio alapítója. 

Holott a megoldás kézenfekvő. Ha a honlap azért készül, hogy a felhasználónak erős legyen a jelenléte az álláspiacon, az szerepeljen rajta, amit az illető prezentálni szeretne magáról a leendő munkáltatójának. Vagyis kicsoda ő, miben kiváló, miért érdemes szerződtetni, hol lehet elérni és így tovább. Az ilyen típusú saját honlap alapjáraton tehát az önéletrajz feladatát tölti be, csak sokkal kreatívabb és frappánsabb önkifejezési lehetőségeket kínál.

Nem érek én annyit, hogy saját honlapom legyen
Mindenki ér annyit, és mindenki tud magáról érdekes tartalmat kirakni a netre. Ha valakiben nincs elég elszántság, mert mondjuk alacsony az önértékelése, bloggal érdemes indítani, ez a legtöbb embernek meghozza a kedvét ahhoz, hogy erősítse a netes jelenlétét.

Beszédes és tettekre serkentő adat, hogy a munkaadók 80 százaléka ma már ráguglizik a jelöltre, mielőtt behívná interjúra. Ha így van, hadd találjon rólad a HR-es egy izgalmas honlapot, amitől múlhatatlan szükségét érzi annak, hogy elbeszélgessen veled. 

Nem akarok dicsekedni
A szerényebb álláskeresők úgy gondolják, nem kell mindenkinek az orra alá dörgölni, milyen jó ereménnyel végezték el az egyetemet, hány nyelven tudnak és mit mindent értek el pályafutásuk során. Pedig jó bornak is kell a cégér, és a saját honlap az egyik leghatékonyabb eszköz ahhoz, hogy reklámozd magad. Azért megyünk az álláspiacra, hogy minél jobb áron eladjuk magunkat, a szerénykedésnek tehát itt nincs helye. Amennyiben ez nem elég meggyőző indok, érdemes arra gondolni, hogy akinek szép eredményei vannak, az nyilván keményen megdolgozott értük, amire joggal lehet büszke.

Ne feledd: a saját honlap nem azt kommunikálja, hogy beképzelt vagy, hanem versenyelőnyhöz juttat.

Nem is kell
Ez az egyik legrosszabb kifogás, amikor valaki úgy gondolja, hogy a mindent átható internet és az okostelefonok világában nincs szükség saját honlapra, mert elég lesz, ha majd besétál az interjúra, tehetsége vakító fénnyel ragyogja be a szobát, és öt perc után már jön is az állásajánlat. Nagy tévedés – komoly az esélye, hogy erős netes jelenlét nélkül az ilyen pályázó el sem jut az interjúig.   

Sokan, akik kevésbé vannak elszállva maguktól, úgy vélik, bőven elegendő, ha ott vannak a legfontosabb közösségi oldalakon, és gondosan karbantartják a profiljaikat. Ez pár éve még talán így is volt, csakhogy mostanra így már nehéz kitűnni a tömegből, és az oldalakon villódzó hirdetések, ide-oda mutató linkek is elvonják az érdelődők figyelmét.

A saját honlap viszont a maga egyedi hangvételével, letisztultságával sokkal vonzóbb információs forrás, ékesen beszél arról, ki vagy és mi szeretnél lenni.

Hogyan befolyásolja a közösségi média az álláskeresést?

Post, Tweet, Like, Follow - Valószínűleg mindenkinek ismerősek ezek a szavak, de vajon milyen módon segíti, esetleg hátráltatja a közösségi média az álláskeresést?

 Napjainkban nem újdonság, hogy a munkaadók megvizsgálják az álláskeresők profilját a közösségi portálokon, valójában ez már átlagos normává vált. Folyamatosan növekszik azoknak a cégeknek az aránya, akik a jelentkezők ellenőrzésére használják a közösségi médiát. Amíg 2013-ban 39% volt ez az érték, addig 2014-ben már 43%. Jelenleg pedig a munkáltatók 52%-a vagyis több mint fele használja a pályázatok bírálása során valamelyik social media csatornát is – derült ki aCareerBuilder legújabb felmérése alapján.

A cégek több, mint egyharmada szerint kevesebb a valószínűsége, hogy az interjúra sor kerül, ha nem találják meg az álláskeresőt valamely közösségi portálon.

ÉRDEKES: LinkedIn – Így használd álláskeresésre

Továbbá a CareerBuilder éves felmérése elemezte, hogy cégek milyen szempontokat vesznek figyelembe az álláskereső vizsgálata során. Legfőképpen olyan információkat keresnek a közösségi médián keresztül, amelyek alátámasztják az állás betöltéséhez szükséges szakképzettségek meglétét. Ezen kívül nagy hangsúlyt fektetnek arra is, hogy mások mit tesznek közzé az állásra jelentkező személyről.

Az, hogy az online információk segítenek vagy hátráltatnak minket abban, hogy megkapjuk az állást, attól függ, hogy mit találnak a munkaadók. Az interjúztatók 48%-a mondta, hogy talált már olyan információkat, ami miatt úgy döntöttek, hogy nem foglalkoztatták a munkavállalót. Kíváncsiak vagytok mik azok a tényezők, amelyek távol tartották a munkáltatókat attól, hogy alkalmazzák a jelentkezőt?

Íme a leggyakoribb válaszok rangsora:

1. Provokatív vagy nem megfelelő fényképek
2. Információ arról, hogy a jelölt alkoholt fogyaszt vagy drogokat használ
3. Rosszindulatú megjegyzések az előző munkahelyről vagy kollégákról
4. Gyenge kommunikációs készség
5. Diszkriminatív észrevételek – vallási, nemi hovatartozás

Végezetül pedig azon indokok rangsora, amelyek hozzásegítették a munkavállalót az új állás betöltéséhez:

1. A jelentkező háttér információi alátámasztották a jelölt szakképesítéseit
2. A jelölt személyiségéből jól látható, hogy megfelelően illeszkedik a vállalati kultúrához
3. Az álláskereső profiloldala közvetíti a szakmai image-t
4. A pályázó jó kommunikációs készséggel rendelkezik
5. A munkavállaló kreatív
   
   http://www.cvonline.hu/blog/2015/allaskeresesi-tippek/hogyan-befolyasolja-a-kozossegi-media-az-allaskeresest/5860  

   Megjelent: 2015/05/22

    

A 9 legsúlyosabb tévhit a munkakereséssel kapcsolatban

szerző: Jobline

Még a tapasztalt munkakeresők is beleeshetnek abba a hibába, hogy hagyják magukat becsapni bizonyos tévhitek által. Leleplezzük a legveszélyesebb félreértéseket, és reméljük, tudunk ezzel segíteni!
Mindannyiunk számára fontos, hogy jó munkát találjunk tisztes fizetésért. A sok remény és vágy aztán megszüli azokat a tévhiteket, amelyek jólesően elringatnak, hogy több önbizalommal vágjunk neki a munkakeresésnek. De vannak olyan közkeletű mítoszok is, amiket a kétségbeesés szül. Most leszámolunk kilenccel közülük.
1. Ha sok álláshirdető honlapon regisztrálunk, özönleni fognak az ajánlatok. Sajnos nem így van. Az internet ördöngös találmány ugyan, de csodát nem tesz. Fontos, hogy jelen legyünk az álláshirdető honlapokon, de még fontosabb, hogy tudjuk: a találati arány csak 5 százalékos, azaz csupán minden huszadik munkavállaló kap így állást.
2. Az állásajánlatok túlnyomó részét nyilvánosan meghirdetik. Tévedés. Csupán a szabad pozíciók 15-20 százaléka nyilvános, a többi az úgynevezett zárt piacon talál gazdára. Általános szabály, hogy minél nagyobb presztízsű – és minél vonzóbb javadalmazással jár – egy betöltendő munkakör, annál kevesebben szereznek róla tudomást. Akkor hogyan lehet mégis jó állást megcsípni? A networking révén. Erről itt található bővebb információ: http://www.quintcareers.com/networking_guide.html
3. Aki gyakran vált munkát, az gyanús a HR-esek szemében. A túl gyakori – egy éven belüli – váltások tényleg homlokráncolásra adhatnak okot, de ma már nem tekintik léha munkahelyi vándormadárnak, aki több területen, pozícióban is kipróbálja magát. A mozgékony munkavállaló sok tapasztalatot szerez, sűrűn szőtt kapcsolati hálót épít ki, ami hasznos. (Halkan mondjuk: ha ifjúkori botlás következtében előfordult egy-két túl rövid kaland a karrierjében, nyugodtan hagyja ki a CV-ből.)
4. A motivációs vagy kísérőlevél nem is olyan fontos. De igen. Ez az írás arról kell szóljon, hogy miért pont a meghirdetett állást szeretné megkapni, és miért pont ön a legalkalmasabb jelölt a feladatra. Minden alkalommal el kell küldeni a munkaadónak, kivéve, ha határozottan leszögezi, hogy nem szükséges.
5. A CV-t úgy kell felépíteni, hogy logikus sorrendben megmutassa, miként töltöttünk be egyre nagyobb felelősséggel járó és egyre több tapasztalatot adó pozíciókat. Nem. A szomorú igazság az, hogy a munkaadó általában kevesebb mint húsz másodpercet szán egy-egy CV tanulmányozására, tehát minél tömörebben össze kell foglalnunk számára a releváns információkat. Karrierünk szövevényes regényét elmesélhetjük majd az interjún, ha erre sor kerül, és egyáltalán kíváncsiak rá.
6. A szerény fizetési igény növeli az esélyeinket. Szó sincs róla. Soha nem szabad az észszerűnél kisebb fizetést kérni, mert ez arról árulkodik, hogy nem vagyunk professzionális munkavállalók, viszont kétségbe vagyunk esve – és emiatt könnyen lemaradhatunk az állásról. De ha meg is kapjuk, munkálni fog bennünk a rossz érzés, hogy olcsón adtuk magunkat, és negatív érzéseink ébredhetnek a főnökünk iránt is, aki nem átallott bagóért fölvenni.
7. Mindig a legképzettebb pályázó kapja meg az állást. Nem. A képzettség csak az egyik szempont az interjúztató számára. Az is fontos, milyenek a kommunkációs képességeink, fejlett-e az érzelmi intelligenciánk, és van még egy sor paraméter, amit a felvételiztető mérlegel. Ha behívtak állásinterjúra, az azt jelenti, látnak bennünk fantáziát, és már „csak” az a dolgunk, hogy bebizonyítsuk, komplex értékeink miatt minket keres a munkáltató. Tehát fölösleges a képzettségünk miatt aggódni, az összhatás számít.
8. Negyvenöt év felett már reménytelen munkát keresni. Ez talán akkor igaz, ha olyan cégnél kopogtatunk, amely a fiatalokat célozza meg. Egyébként van esélyünk, mert a munkaadók értékelik a sokoldalú képzettséget, a tapasztalatot, az igényt a megújulásra, az alkalmazkodási készséget és még egy sor olyan hasznos tulajdonságot, ami egy negyvenöt feletti alkalmazottat értékessé tehet.
9. A mai nehéz időkben az első adódó ajánlatra le kell csapni. Legfeljebb akkor, ha pár héten belül várható a végrehajtó érkezése. Egyébként azt az ajánlatot érdemes elfogadni, amelyikről úgy gondoljuk, hogy pont arra vágytunk. A munkakeresés hullámzó folyamat. Miután beadtuk a pályázatainkat különböző helyekre, lehet, hogy hetekig semmilyen válasz nem érkezik, aztán pár nap alatt beesik féltucat. Ezek között aztán nemcsak ésszel, hanem ösztönnel is érdemes válogatni.