Mr. Bock azzal vezeti be tanácsait a LinkedInen közölt cikkében
még a tőle megszokottnál is lelkesebben, hogy három jó dolog is történt
vele az utóbbi napokban. Az egyik, hogy megjelent új könyve, a Work
Rules!. A másik, hogy egy nagy cég vezérigazgatója megkereste, elmondta,
hogy olvassa a cikkeit, és megkérdezte, hogyan alkalmazhatná a
Google-nál kidolgozott interjúztatási technikákat a saját vállalatánál.
"Valaki odafigyel!" - nyugtázza elégedetten Bock.
Másnap pedig a Google új
alkalmazottja szólította meg Bockot a campus egyik kávézójában, és
lelkendezve előadta, hogy Bock összes cikkét elolvasta a toborzásról meg
a Google működéséről, megfogadta a tanácsokat, és előző héten fel is
vették a céghez. A Noogler (New + Googler) köszönetnyilvánítása a
legklasszabb dolog a világon, írja Bock, mert azt szeretné, hogy
mindenkinek értelmes munkája a kiválasztott munkahelyen, ahol
tulajdonosnak érezheti magát, nem pedig cserélhető alkatrésznek egy
gépezetben.
Tehát mi a majdnem biztos siker titka az állásinterjún?
1. Képzeld el a jövőt.
A várható interjúkérdések 90 százalékát előre lehet tudni. Az is
bizonyított tény, hogy az állásinterjú idejének 99,4 százalékában a
kiválasztási szakember azt a benyomását szeretné megerősíteni, amelyet
az első pillanatokban szerzett a jelöltről. De azért tudni kell a
választ az ilyen sztenderd kérdésekre: meséljen magáról; mi a legnagyobb
gyengesége?; miért szeretne nálunk dolgozni?; mi volt a legnagyobb
probléma, amit sikerült megoldania?. Ha ezek a kérdések nem jutnak
rögtön eszedbe "a leggyakoribb interjúkérdések", írd ki az első húszat, és nagy meglepetésben már nem
lehet részed.
2. Tervezd meg a támadást.
Minden egyes kérdéshez írd meg a megfelelő választ. Fájdalmas dolog,
kemény és frusztráló, de ettől ragad meg a szöveg az agyadban. Ez
fontos. Az a cél, hogy automatikusan tudd a választ. Nem szabad
gondolkoznod a kérdéseken az interjú alatt. Miért nem? Olvass tovább.
3. Legyen B, C, D terved. Minden
kérdéshez három választ írj. Miért hármat? Mert lehet, hogy az első
interjúztatónak nem tetszik a sztorid, ezért mást kell előadnod a
másodiknak, hogy meg tudd nyerni magadnak.
4. Hozz fel bizonyítékokat.
Minden kérdésre egy kis történettel kell válaszolni, ami bizonyítja,
hogy tényleg képes vagy megcsinálni, amire a kérdés irányul. Például
arra a kérdésre, hogy "milyen a vezetési stílusa?", így érdemes
válaszolni: "együttműködő/határozott/akármilyen vezető vagyok, például
egyik alkalommal...". Mindig mesélj el egy történetet vagy sorolj fel
tényeket azzal kapcsolatban, hogy milyen vagy. Arról, ezt hogyan kell
felépíteni és előadni, későbbi cikkünkben írunk majd.
5. Tanulmányozd a szobát.
Miközben válaszolsz a kérdésekre, fennmaradó agykapacitásodat használd
arra, hogy körülnézel. Koncentrálj az interjúztatóra. Az első tíz
másodpercben térképezd fel, hogy van-e valami az irodában, amelynek
révén kapcsolatot tudsz vele építeni. Könyv a polcon? Családi fotó?
Festmény? Jól figyeld meg az interjúztatót: pozitív vagy negatív a
testbeszéde? Fáradtnak tűnik, ezért kicsit fel kell pezsdíteni?
Tetszéssel fogadja a válaszaidat, vagy el kell mozdulni valamilyen
irányba?
6. Juss el a Carnegie Hallba. (Bock
itt egy közkeletű amerikai viccre utal. A New York-i Carnegie Hall a
világ egyik leghíresebb koncertterme, itt fellépni óriási
megtiszteltetés. Most jön a vicc. Kislány áll egy New York-i utcán, hóna
alatt hegedű. Megkérdez egy járókelőt: tessék mondani, hogyan jutok el a
Carnegie Halba? Gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni - hangzik a válasz. -
a szerk.)
Tehát hogyan jutsz el a
Carnegie Hallba? Gyakorlással. Ugyanez vonatkozik az álláskeresésre.
Bock felidézi a múltat, amikor másodéves egyetemista volt business
szakon, és fennhangon gyakorolta az állásinterjúk kérdezz-felelekjét. Az
volt a cél, hogy minden példasztorit gördülékenyen elő tudjon adni,
anélkül, hogy gondolkodna rajta, de azért annyira nem mechanikusan, hogy
saját maga számára is unalmas legyen. A szobatársa egyszer rányitott,
amint ült a kanapén és szavalta a szöveget arról, miért gondolja
magáról, hogy jó vezető. A szobatárs azt hitte, Bocknál becsípődött
valami, aki viszont nem sokkal később 7 állásajánlatot kapott 5 cégtől,
majd újabb 6-ot, mielőtt befejezte volna az álláskeresést. Miért? Mert
gyakorolta.
szerző: Jobline
