A következő címkéjű bejegyzések mutatása: munkaerőhiány. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: munkaerőhiány. Összes bejegyzés megjelenítése

2023. márc. 16.

Eljött a fordulópont a magyar munkaerőpiacon? Erre számítson, aki most állást keres

Kissé erősödött a vállalkozások foglalkoztatási szándéka. A cégek közel negyede tervez munkaerőfelvételt, miközben újra 10 százalék alatt van az elbocsátásban gondolkodók aránya. Átlagosan 11 százalékos fizetésemelésre készülnek a cégek, ami messze elmarad az idei inflációtól. Emellett a tervezett béren kívüli juttatásokat tekintve is kismértékű javulás történt, minden második cégnél számíthatnak rá a munkavállalók.



A K&H bizalmi indexéből most az is kiderült, hogy enyhén nőtt a munkaerőfelvételi szándék a kkv-knál. A bank egyik vezetője szerint jól látszik a javulás.

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 Szerezz extra jövedelmet otthonról felmérésekben való részvétellel 
https://munka-kereses.blogspot.com/search/label/kerdoiv




--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------


A foglalkoztatás látványosabb bővülésére elsősorban a szolgáltató (24%) szektorban és az iparban (23%) számíthatunk, míg a kereskedelemben (18%) és a mezőgazdaságban (10%) ennél visszafogottabb mértékű létszámbővítés várható. A cégméretet tekintve a kisvállalkozásoknál minden negyedik, míg a mikro- és középvállalkozásoknál minden ötödik cég tervez új munkaerőt felvenni.


             ingyen weboldal?
  Create a Free Website or Blog - Start Now!




Az előző negyedévi, meglehetősen borús képhez képest javulást látunk a kkv-k foglalkoztatottsági hajlandóságában. A munkaerőfelvételben gondolkodó cégek aránya emelkedett, míg a létszámleépítést tervező cégek aránya csökkent. Számokban kifejezve ezt azt jelenti, hogy az előző negyedévi 16 százalékról 23 százalékra nőtt a létszámbővítést és 11 százalékról 8 százalékra csökkent az elbocsátásban gondolkodó cégek aránya. Azt is látni kell azonban, hogy az elbocsátási arány az elmúlt 10 évet nézve még mindig magas, ám a cégek jelentős többsége (68%) nem tervez változtatni a dolgozók létszámán

- mondta Rammacher Zoltán.


Keress pénzt


Tanulj meg okosan bánni a pénzzel, érd el a pénzügyi céljaid és élj szabadon, anyagi biztonságban!


Szabadulj meg a hiteleidtől és tanuld meg jól kezelni a pénzt, hogy azt eszközként használva elkezdhess igazi vagyont építeni!




KÉREM AZ OKTATÓANYAGOT ÉS A BÓNUSZOKAT!>>



Ebben a tananyagban minden benne van, ami kimaradt
---------------------------------------------------------------------------------

A fizetések nem tudnak lépést tartani az inflációval

A fizetések és a cafeteria juttatások tekintetében is mérséklődött az előző negyedévi kedvezőtlen hangulat. „A fizetésemelési szándék az utóbbi egy évben igen hullámzó volt. Jelenleg a cégek 73 százaléka tervez béremelést, szemben az előző negyedévi 66 százalékhoz képest. A béremelés mértéke jelenleg a hullám csúcsán van, átlagosan 11 százalékkal magasabb fizetésre számíthatnak a kkv dolgozók a következő 12 hónapban. Ez azonban meg sem közelíti a KSH által közzétett januári, 25,7 százalékos inflációt, ami az utóbbi 27 év legmagasabb értéke és a tavalyi évi átlagos, 14,5 százalékos inflációtól is elmarad” – mondta el a szakértő.A cafeteria juttatások tervezésénél sem folytatódott tovább az előző negyedévi zuhanás.

Jelenleg a cégek fele tervez béren kívüli juttatást adni dolgozóinak, míg az előző negyedévben minden negyedik cég vélekedett így. Ezzel az arány az elmúlt évek átlagára visszakorrigált, de kérdés, hogy a mostani gyorsan változó és bizonytalan gazdasági környezetben tovább emelkedik vagy inkább újra visszaesik a cafeteriát tervező cégek aránya a következő negyedévekben

– tette hozzá a szakértő.
 A top 3 juttatási forma továbbra is a 13. havi fizetés, jutalom vagy bónusz (23%), a közlekedési költségtérítés (20%) és a SZÉP kártya (13%). Utóbbi népszerűsége tovább emelkedhet az alszámlák megszűnésével, mivel így munkáltatói oldalról csökken az adminisztráció, a munkavállalóknak pedig egyszerűsödik a használat.



forrás


Eljött a fordulópont a magyar munkaerőpiacon? Erre számítson, aki most állást keres (penzcentrum.hu)

2022. aug. 25.

HOGYAN KEZELD, HA MUNKA NÉLKÜL MARADSZ?

 

A nemzetközi és a hazai helyzet fokozódik. Most inkább nem boncolgatnám a vélt és a valós okokat, inkább foglalkozzunk azzal, hogy felkészültek legyünk, amikor beüt a baj. A munkaerőhiány világában miért is kell tíz körmünkkel kapaszkodnunk az állásunkba?


Az a kilátástalan érzés, ami elbocsájtásunk során szakad ránk, könnyen megbéníthat minket, hiszen egzisztenciánk mellett mindennapi megélhetésünk is kockán foroghat. Az önsajnálat helyett a kezdeti sokkból való felébredés után inkább tegyünk meg mindent azért, hogy visszakerülhessünk a munkaerőpiacra.

1. Tisztázd az okokat!

Ne elégedj meg a munkaszerződés felbontásakor elhangzó közhelyekkel, kérj részleges indoklást a felmondás okáról! Maradj összeszedett, hiszen ez mindkét fél számára kellemetlen beszélgetésnek ígérkezik.
A tényleges ok sokszor segít nekünk abban, hogy tisztábban lássuk a helyzetet, és utat mutat abban, hogy miben is kellene fejlődnünk.

2. Fejezd ki nyitottságodat!

Amennyiben nem a munkák minőségével volt probléma, hanem pl. az adott részleg létszámleépítése érintett ilyen hátrányosan, kérdezzünk rá, hogy vállalaton belül nincs-e esetleg olyan munkakör, amit el tudnánk látni. A nemleges választ is fogadjuk higgadt méltósággal, és kérjünk referenciát, mielőtt távoznánk.

3. Kérvényezd a munkanélküli segélyt!

Sokan túl büszkék vagy kényelmesek ahhoz, hogy a vizionalizált néhány hetes munkanélküliség ideje alatt nyilvántartásba vetessék magukat a munkanélküli központban. Pedig ami másnak jár, az neked is!

4. Szánj időt a kikapcsolódásra!

Felejtsd el, hogy a kanapén ülve üres dobozok között sajnálod magad, mint a filmekben, viszont a stresszoldás valóban hasznos időtöltés lesz. Élvezzük ki pl. a szabad levegőn végzett testmozgás lehetőségét, miközben számot vetünk a munkafronttal kapcsolatos erősségeinkből és gyengeségeinkből.

5. Frissítsd az önéletrajzodat!

De ez ne csak annyiból álljon, hogy a legutolsó munkahelyünk is felkerül a listára, hiszen a trendek folyamatosan változnak. Szánjunk időt a CV teljes átdolgozására, és kerüljenek feltűntetésre az új készségeink is!

6. Nézz új állás után!

Miután letisztáztunk magunkban mindent és új önéletrajz is birtokunkban van, keressünk olyan pozíciókat, amelyek megfelelnek képzettségi szintünknek. Regisztráljunk be a portálokra, de ne bízzuk vakon magunkat a beállított hírlevelek szűrőire! Várakozás közben pedig tanuljunk valami hasznos újdonságot!

7. Gyakorolj az állásinterjúkra!

Készüljünk fel az interjúztatók által leggyakrabban feltett kérdések mellett specifikusabb kérdésekre is, és sose felejtsünk el utána járni az adott cég történetének sem. Valószínűleg rákérdeznek a munkaviszonyunk megszűnésének körülményeiről is, amire magabiztosan, a történtekből előnyt kovácsolva célszerű reagálni.

2022. júl. 23.

Magyarok tízezreit keresik erre a munkára: napi 15 ezret is lehet keresni, semmilyen papír nem kell




Magyarországon mintegy 100 000 munkás hiányzik a földekről. Pedig nagy szükség lenne a különböző gyümölcsök, zöldségek betakarítását végző dolgozókra. Csakhogy ilyenek egyre kevesebben vannak, sokan külföldre mennek inkább dolgozni, és tőlünk keletebbről sem hozzánk, hanem inkább nyugatra vándorol a munkaerő. Pedig hazánkban is van olyan régió, ahol napszámba már 15 ezer forintos bér alatt nem igen megy el senki. A probléma viszont sokrétű, az elmúlt évtizedek rendesen megcibálták az ágazatot, az pedig, hogy nincs elég munkaerő, sok-sok milliárdos kárt okoz a magyar zöldség-gyümölcs-termesztésnek.

Javában dübörög már Magyarországon a nyári főszezon az agráriumban. A helyzet azonban koránt sem mondható rózsásnak, ugyanis a hazai ágazat egészen elképesztő munkaerőhiánnyal küzd. Akkorával, hogy a lapunknak nyilatkozó szakmai szervezet szerint a munkaerőhiány ma már csaknem akkora gondot okoz a zöldség-gyümölcs-termesztésben, mint az időjárási anomáliák.



De hogy jutottunk idáig? És egyáltalán mekkora keresetre számíthat az, aki Magyarországon adná a fejét idénymunkára 2022-ben? Többek között ezekre a kérdésekre is kerestük a választ a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács segítségével.
Idénymunka 2022 keresetek

Ahogy azt a Pénzcentrum megtudta, az északkeleti országrészben még csak 8 ezer forint körül van a napi bér, amit az idénymunkások kézhez kapnak általában. Ehhez képest az ország középső és nyugati részein napi 10-10 ezer forint alatt már senki sem megy napszámba. Sőt, a FruitVeB szerint ezekben a régiókban inkább a 12-15 forint a jellemző. Ha 22 napra vetítve számoljuk a kereseteket, akkor az északkeleti országrészben 166 ezer forint bérezés érhető el nettóban,
az ország középső és nyugati részein viszont már 260 ezer forintos nettóról beszélhetünk.
Idénymunka 2022 – dübörög a szezon

Érdemes tudni, hogy a gyümölcstermesztésben két nagy munkacsúcs élőmunka-igényes munkaművelet van: a metszés, ami késő ősztől kora tavaszig tart, és jellemzően törekszenek a gazdák állandó vagy családi munkaerővel oldják megmegoldani, illetve a betakarítás, ami gyümölcsfajtól függően 1-3 hónapos időszak, és ezért nem lehet, csak idénymunkásokkal megoldani.

Az élőmunkáért folytatott verseny rendkívül kiélezett. Nagyobb eséllyel indulnak benne azok az ágazatok, illetve vállalkozások, amelyek a lehető leghosszabb időre tudnak munkát biztosítani. Ezért aztán az előrelátóbbak sok esetben ennek megfelelően állítják össze a termelési szerkezetet, és például a szamóca mellett dinnyét, a cseresznye mellett meggyet, szilvát és almát is termesztenek, hogy ne csak 1-2, hanem akár 6 hónapig is meg tudják tartani az igénymunkásokat

- mondta el lapunknak a szakmaközi szervezet, akiktől megtudtuk azt is, hogy a gyümölcstermesztésben a jelentős munkaerőigény a májustól októberig tartó időszakban jelentkezik, mivel jórészt május-júniusban zajlik a termésritkítás, illetve májustól októberig tart a szüretelés. A szabadföldi zöldségtermesztésben is döntően április-májusban zajlik a vetés, palántázás, majd szintén nyárra és őszre esik a betakarítás. Van olyan speciális eset, mint például a spárga, ahol már április közepe óta dübörög a betakarítás. A hajtatott zöldségtermesztésben viszont gyakorlatilag egész éven át folyamatos a munka.

Ezzel párhuzamosan azt is látni kell, hogy a zöldség-gyümölcs ágazatok többsége meglehetősen munkaerőigényes tevékenységet takar. Csak összehasonlításképpen, a teljesen gépesíthető művelésű fajok (beleértve a betakarítás gépesítését) munkaerőigénye 200-500 munkaóra/hektár, a csak kézzel betakaríthatóké viszont fajtól függően 500-4 000 munkaóra/hektár között van (sőt a jelentősebb zöldmunkát igénylők esetében a 6 000 munkaórát is elérheti), míg a hajtatott zöldségtermesztésben 10-25 ezer munkaóra/hektár a foglalkoztatás-igény.

Ezt a munkamennyiséget ágazattól és termelési módtól függően 30-70 százalékban szezonálisan foglalkoztatott, alkalmi munkaerő végzi, és csak a maradék rész oldható meg állandó állománnyal.

Csak hogy lássuk a különbségeket, például az egyik legnagyobb kézi munkaidő szükségletű gyümölcsfaj a szamóca (szabadföldi), ennek az összes képőzi munkaidőszükséglete 3500-6300 óra/hektár, ehhez képest a bodzának csupán 300-550. De rendkívül kézi munkaidőigényes még a szeder, a málna vagy éppen a cseresznye betakarítása is. Míg a szilváé vagy a ribiszkéé kevéssé. Összességében a FruitVeB számításai alapján arra lehet következtetni, hogy a zöldség-gyümölcs ágazatban összesen mintegy 140 ezer főállású foglalkoztatottnak megfelelő mennyiségű munkaerő dolgozik. Számolva azzal, hogy sok a részmunkaidős vagy szezonális foglalkoztatott, ez a munkamennyiség mintegy 200-250 ezer ember részbeni vagy teljes foglalkoztatását jelenti.

Amennyiben tehát a zöldség-gyümölcs ágazati stratégiában foglalt célt meg akarjuk valósítani (a termelés 1,5-szeresére bővítése), akkor 20-40 százalékkal több munkaerőre van szükség – abban az estben, ha a növekedés egy jelentős részét a kézimunka igényes zöldségfajok termelésével érjük el, nem pedig az erősen gépesített szántóföldi zöldségfajokkal (csemegekukorica, zöldborsó, hagyma, stb.). Ez tehát adott esetben akár 100 000 (!) munkást is jelentene

- tudta meg a Pénzcentrum a terméktanácstól.
Mivel lehet a legtöbbet keresni?

Ahogy azt a szakmai szervezettől megtudtuk, jelentős keresetbeli különbségek nincsenek a munka jellegétől függően. Maximum a hűtőházban végzett áruvá készítési feladatok, illetve a magas áruértékű termékek szedése lehet az, ami enyhén magasabb bérezést érdemel. Jó hír lehet viszont sokaknak, hogy igazán jelentős jövedelemre a betakarítás során, teljesítménybérezés esetén van lehetőség,

ahol bizonyos szedők kiemelkedő teljesítményük miatt jutnak nagyobb jövedelemhez.

Idénymunka Magyarországon – óriási a baj

A Pénzcentrum információi szerint, bármennyire is meglepő, a munkaerőhiány ma már csaknem akkora gondot okoz a zöldség-gyümölcs-termesztésben, mint az időjárási anomáliák. Nemhogy szakképzett dolgozókat, de idénymunkásokat is alig találni az egész országban, de Európa-szerte is. A vállalkozók jobb híján egymásra licitálnak a bérekben, miközben kénytelenek tudomásul venni, hogy a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolja, jut-e éppen elegendő munkáskéz az ültetvényekre. Ez pedig odáig fajult, hogy

a kertészet jövőbeni fejlődésének és a kertészeti vállalkozások fejlesztési terveinek, elképzeléseinek legfőbb gátja ma már a munkaerő-hiány, még az időjárás és a tőkehiány is csak ezután következik

A terméktanács számításai szerint közvetlenül és közvetve évi mintegy 50-80 milliárd forint kárt (termelésiérték-kiesést) okoz a zöldség-gyümölcs-termesztésben az elégtelen munkaerő-ellátottság, de a ráépülő feldolgozóiparral együtt a teljes szektor szintjén a kár már közelít a 100 milliárd forinthoz. Míg 15-20 évvel ezelőtt még bővelkedtek az olcsó munkaerőben, most alig akar valaki az agráriumban dolgozni és főleg kétkezi munkát végezni.

Odáig jutottunk, hogy már azt sem nagyon zavarjuk el, aki nem végzi rendesen a munkáját, még megfeddeni sem nagyon merjük, nehogy odébb álljon

- tudta meg lapunk a szakmaközi szervezet helyzetértékeléséből. És ha mindez nem lenne elég, a munkaerőhiány területi visszaesést is okozott elsősorban a kézimunka-igényes ágazatokban, vagyis ma már kisebb területen termesztik az adott gyümölcsöt vagy zöldséget, mint korábban. A legnagyobb munkaerő-igénnyel rendelkező ágazatok, mint például a kajszi és az őszibarack, az alma, a málna, a szeder, a kézi betakarítású szabadföldi és a hajtatott zöldségek jelentős, 30-40 százalékot közelítő vagy meghaladó területi visszaesést szenvedtek el az elmúlt évtizedben. Stagnálásra vagy esetleg enyhe növekedésre csak a viszonylag kevés munkaerőt igénylő ágazatok voltak képesek, mint például a bodza, a dió, a meggy, a szilva és a totálisan gépesített szabadföldi zöldségek.
Hogyan történt mindez a magyar idénymunkásokkal?

A helyzetértékelés után a szakmai szervezet vállalkozott arra is, hogy kérdésünkre válaszolva elmondja, hogyan jutott idáig a magyar agrárium. Kezdésként azonban fontos megjegyezni, a nemzetgazdaság minden szektorában egyaránt tapasztalt, súlyos méreteket öltő munkaerő-válság egy olyan komplex gazdasági és társadalmi probléma, amelyet nem lehet egyetlen okra visszavezetni. A FruitVeB megítélése szerint azonban főbb okok – a teljes igénye nélkül – az alábbiak:A magyar társadalom elöregedőben van, a 20-30 évvel ezelőtti állapotokhoz képest növekedett az idősek száma, és csökkent a gazdaságilag aktív korú lakosság aránya, így eleve kisebb a merítési bázis, mint a ’90-es években.
Az elmúlt 7-8 évben mintegy 400-500 ezer, gazdaságilag aktív magyar állampolgár hagyta el Magyarországot és keresett Nyugat-Európában munkát (pontos statisztika hiányában a létszám csak becslésnek tekinthető). Ennek egyik fő oka, hogy a hazai bérszínvonal nem tud versenyképes lenni a nyugat-európai bérszínvonallal.
Arányaiban sokkal több diák kerül be a felsőoktatásba, mint egy-két évtizeddel ezelőtt, akik felsőfokú diplomát szerezve – jelentős részben – már nem akarnak a termelésben elhelyezkedni vagy fizikai, illetve fizikai jellegű munkát végezni (műszakvezető, telepvezető, kertvezető, stb.), jóllehet képzettségük nagyon sok esetben nem haladja meg egy 20-30 évvel ezelőtti szakközépiskolai, technikus végzettségű szakember szintjén. Az 1980-90-es években pedig ezek a középfokú végzettségű szakemberek voltak azok, akik a nagy szakértelmet igénylő kertészeti munkákat végezték vagy fizikai szinten irányították. Ennél fogva a „túlduzzasztott” felsőoktatás – más tényezőkkel együtt – a még fizikai munkára is hajlandó, de már megfelelően kvalifikált középfokú végzettségű réteget „elvonja” a munkaerőpiacról.
Mindezen hosszú távon fennálló problémákon túlmenően jelentős akkut problémát okoz az, hogy a 2011 óta egyre inkább felduzzasztott közmunka program most már évente mintegy 200-250 ezer főt von el a reálgazdaságtól: a havi állományi átlaglétszámok alapján 2013-ban 134 ezer fő, 2014-ben 178 ezer fő, 2015-ben 207 ezer fő vett részt közfoglalkoztatásban. Megjegyzendő: mindezt úgy, hogy érdemi értéket nem állít elő, és 2011. óta közel 1 200 ezer milliárd Ft-ba került a nemzetgazdaságnak.

A terméktanács szerint a fentiekben részletezett főbb problémák idézik elő azt, hogy a 20-30 évvel ezelőtti állapotokhoz képest mintegy 300-500 ezer fő munkavállaló hiányzik a magyarországi munkaerő-piacról. Ez pedig húsbamaróan érinti a hazai agráriumot is, ami, ahogy azt korábban bemutattuk, akár további 100 000 munkást is képes lenne még felszívni.
Vannak külföldi munkások a magyar földeken?

Adja magát a kérdés, ha ekkora munkaerőhiány mutatkozik a magyar földeken, akkor vajon ennek egy részét tudják külföldi munkaerővel pótolni a magyar gazdák? A gyors és rövid válasz az, hogy nem. A terméktanács közlése szerint Magyarországra egyelőre nem jellemző, hogy külföldről jönnének tömegesen dolgozni az agráriumba, az ukrán, román munkaerő inkább Nyugat-Európába megy, ahogyan a magyar is. Valamekkora mértékben persze jelen vannak Románia erdélyi részén élő magyar vendégmunkások, de nem akkora tömegben, mint a tőlünk nyugatabbra fekvő országokban. Mindent egybevéve,

a munkaerő-helyzet érdemi javulására rövid távon sok esélyt nem látunk. Ezt azzal magyarázzuk, hogy a – fentiekben elemzett főbb okok közül – a társadalom elöregedése, a több százezer munkavállaló kivándorlása és az oktatási szerkezet problémái rövid távon nem kezelhetők. Amennyiben azonnal hozzálátnánk ezen negatív tényezők felszámolásához, az is leghamarabb 5-8 év alatt vagy azon túl, tehát csak közép és hosszú távon hozna eredményt a munkaerőpiacon. A munkaerő-helyzet rendezése ráadásul megítélésünk szerint olyan makro szintű kérdés, mely magasan az ágazat fölött áll

- közölte a Pénzcentrummal a FruitVeB, akik szerinte természetesen a másik megoldás lehetne, hogy olyan, a nyugat-európai szinthez közelítő munkabéreket fizetnek a vállalkozások a munkavállalóknak, amellyel a hazai kertészetekbe csábítható lenne a külföldön dolgozó magyar vagy kelet-európai munkaerő. Sőt, mint mondják, a munkaerő árának jelentős növekedése már 5-8 éves távlatban sem elkerülhető tényező. A hazai kertészeti vállalkozások azonban jelenleg képtelenek kigazdálkodni ezeket a bérterheket. Ehhez a termelési színvonal – és ezzel a realizálható nyereség – nagyon jelentős emelése kellene, amihez azonban együttesen jelentős állami és termelői akarat szükséges.

ez is érdekelhet:

https://munka-kereses.blogspot.com/2022/07/hova-tuntek-magyar-munkavallalok-sok.html






forrás:




Magyarok tízezreit keresik erre a munkára: napi 15 ezret is lehet keresni, semmilyen papír nem kell (penzcentrum.hu)

2022. júl. 12.

Hova tűntek a magyar munkavállalók? Sok százezres fizetésért sem lehet embert találni

 Nemcsak az euró árfolyama, hanem a munkaerőhiány is a történelmi csúcson van Magyarországon: lassan már akadozik a közlekedés, az áruszállítás és a termékgyártás is.

A magyar gazdaság jelenleg nagyjából kétszázezer dolgozót tudna felszívni. A legnagyobb probléma az, hogy alapvetően elöregedő társadalomban élünk, és sokkal kevesebb fiatal kezdi meg a munkáját, mint amennyien nyugdíjba mennek.

A KSH adatai szerint most 3,6 százalékos a munkanélküliségi ráta, ami rekord alacsonynak tekinthető. 




▾hirdetés 

Dósa András - Üzleti angolnyelv-tanár






Hornyák József, a Portfolio.hu makroelemzője a
 Fókusznak elmondta:
a vendéglátásban dolgozók közül csak az elmúlt egy év alatt nagyjából 20-30 ezren elmentek külföldre dolgozni, ezért is van most ez a soha nem látott krízishelyzet. Azért választják sokan a külföldi munkalehetőséget, mert hatalmas a bérkülönbség: ugyanazért a munkáért akár háromszoros fizetést is kaphatnak már a szomszédos Ausztriában is.

Egyre több cég egyre magasabb béreket kínál, mégis hatalmas munkaerőhiánnyal küzd a magyar vendéglátó, kereskedelmi, és szolgáltatói szektor. Míg egy szakács vagy egy sofőr fizetése elérheti a bruttó hétszázezer forintot, addig egy kezdő tanárnak épp csak meghaladja a kétszázezret a nettó fizetése.
A Fókusz riportjában annak járt utána, hogy hova tűntek a munkavállalók.


Például egyre több vendéglátóipari egység dől be, mert nem találnak elég munkavállalót, pedig egyáltalán nem éhbérért dolgoztatnak: van, ahol egy szakács hétszázezer forintot is megkereshet, míg egy felszolgáló hatszázezret vihet haza.

Tomcsik Csaba azt mondja, ő még azért tudja üzemeltetni az éttermet, mert nincs nagy személyzete. Ha több embert kellene alkalmaznia, elképzelhető, hogy már bezártak volna.
--------------------------------------------------------------------------------------------------



Tanulj meg okosan bánni a pénz
 anyagi biztonságban!







Tanulj meg okosan bánni a pénzzel, érd el a pénzügyi céljaid és élj szabadon, anyagi biztonságban!


Szabadulj meg a hiteleidtől és tanuld meg jól kezelni a pénzt, hogy azt eszközként használva elkezdhess igazi vagyont építeni!




KÉREM AZ OKTATÓANYAGOT ÉS A BÓNUSZOKAT!



Ebben a tananyagban minden benne van, ami kimaradt



---------------------------------------------------------------------------------------


Szeged egyik legrégebbi étterme erre kényszerült: több mint 60 év működés után húzta le a rolót a gulyáscsárda tulajdonosa, mert hiába kínáltak nettó 450 000 forintos fizetést (ami bruttóban majdnem 700 ezer), nem találtak szakácsot a Mars téri étterembe.

A vendéglátóiparban komoly problémát jelent még az is, hogy idénymunkára alig találnak munkavállalókat. Van olyan balatoni étterem, amelyik azért nem tudott idén kinyitni, mert a csábító, akár milliós fizetés ellenére sem tudtak egy csapatot összehozni.

3-4 hónapra senki nem fog elmenni dolgozni, még akkor sem, ha jóval többet, akár a másfélszeresét, vagy a kétszeresét fizetik a mostani bérének, hiszen tudja, hogy télen is meg kell élni valamiből. 

– mondja a Portfolio.hu elemzője, aki szerint a koronavírus-járvány óta a munkavállalók még inkább a bebiztosított munkákra jelentkeznek, kerülik az idénymunkát.

Az üzletláncoknál sincs elég jelentkező

Stabil, bejelentett munkahely, kimagasló fizetések, hűségprogramok, 13. havi fizetés, vásárlói kedvezmény és Szép Kártya. Ezekkel az előnyökkel próbálja magához csábítani a munkavállalókat az egyik legnagyobb hazai kereskedelmi lánc, de szinte sikertelenül.

A vállalatok versenyeznek egymással, ha a bérekről és a juttatási csomagokról van szó 

– mondja Maczelka Márk, a Spar kommunikációs vezetője, aki szerint azért is egyre magasabb a munkaerőhiány, mert a fiatalok egyre kevésbé szeretnek fizikai munkát vállalni és a kiskereskedelmi szektorban az elérhető pozíciók leginkább fizikai munkáról szólnak

A munkaszervezés, a hatékonyság miatt a nagy kereskedelmi láncok megengedhetik a 10-20, vagy akár 30 százalékos béremelést is. Ennek köszönhetően a fizetések ezeknél a vállalatoknál már jóval magasabbak, mint a piac egyéb szereplőinél.

A szakeladó pénztáros munkakörben bruttó 392 000 forintot kereshet egy munkavállaló, míg a logisztikai területen a sofőrök bruttója akár 730 000 forint is lehet. Összehasonlításképp egy egyetemi végzettséggel rendelkező kezdő tanár fizetése havi bruttó 260 000 forint, amihez jön az 52 ezres pótlék, mindennek nettója pedig 207 400 forint. Az oktatási államtitkár mindezek ellenére azt nyilatkozta kedden az RTL Híradónak, hogy ő nem fél a tanárok pályaelhagyástól, mert szerinte úgyis egyre kevesebb pedagógus tud majd a versenyszférában elhelyezkedni.

Az egykori olimpikon is inkább kukásként dolgozik

A kereskedelem és a vendéglátás mellett a szolgáltatás szektorban dolgozók fizetése is jelentősen megnőtt: buszsofőrt havi nettó 434 308 forintért keresnek Budapesten, míg a közterület-fenntartóknál egy kukásautó sofőrje akár havi bruttó 400 ezer forintot kereshet, az összeghez még egyéb juttatások is társulnak.

Miért nincs elég jelentkező a félmillió forintos állásokra? - a Fókusz annak járt utána, hova tűntek a munkavállalók
Nagy Béla reggelente kukás délutánonként pedig bírkozó edezéseket tart 

Nagy Béla birkózóként két olimpián is részt vett, most pedig főállásban kukásként dolgozik. Béla a Kispesti Nehézatlétikai Sportiskolában tart délutánonként edzéseket. A képesítésével lehetne testnevelőtanár is, de a pedagógusfizetésből nem tudná eltartani a gyerekét.  

Kevés a pénz a birkózásban. A havi díjakból meg fenntartani nem lehet. Fűtés, villanyszámla, bérlés, nagyon drága 

– sorolja Béla, aki kevés fizetése miatt kénytelen volt munkát vállalni a közterület-fenntartóknál, amit egyáltalán nem szégyell, sőt már hat éve büszkén dolgozik kukásként.

„Nagyon tévedés, itt a kukás cégnél semmivel nincs több buta ember, mint az átlag munkahelyeken. Itt is vannak intelligensek, itt is vannak okosak… ugyanazok az emberek…tehát itt se mindenki buta” – mondta Nagy Béla a Fókusznak.  


2022. máj. 20.

Gigabérrel kecsegtet egy kiskereskedelmi üzletlánc a Balatonnál és a Velencei-tónál

 Továbbra is súlyos munkaerőhiánnyal küzd a kereskedelmi ágazat, ezért a kiemelt nyári időszakban a teljes állásban dolgozók fizetésemelése mellett döntött az Aldi.

Az áruházlánc június 1. és augusztus 31. között kiemelt, vagyis az átlagosnál nagyobb forgalmú üzletté nyilvánítja tíz Balaton-környéki, valamint a Gárdonyban található üzletét. Ezek az áruházak hosszabb nyitva tartással állnak a vevők rendelkezésére – derül ki az Aldi Forbes.hu-hoz eljuttatott közleményéből.

A nagyobb forgalomra készülve idén is bővíti dolgozóinak létszámát a vállalat kiemelt balatoni áruházaiban, és a szezonális időszakra határozott idejű munkaviszony keretében keres bolti eladókat. Összesen mintegy 120 teljes és részmunkaidős pozíció nyílik meg az áruházlánc Balaton környékén található egységeiben.

 jelentkezők a kiemelt nyári időszakban emelt bérezésre számíthatnak: 
  • heti 30 óra esetén bruttó 376 725 forint, 
  • 35 óra esetén 439 513 forint, 
  • míg 40 órás munkaviszony esetén bruttó 502 300 forint a járandóság. 

A vállalat az említett üzletekben dolgozók számára az érintett üzlethez közeli, kiváló minőségű balatoni szállást biztosít, illetve megtéríti a munkába járás útiköltségét.

Az áruházak a nyári szezonban Gárdonyban, Balatonlellén, Szántódon és Balatonalmádiban a parkolókban felállított, légkondicionált sátrakkal is bővülnek, amelyekben a nem élelmiszer jellegű termékek – például szerszámok, kerti eszközök, strandfelszerelések, ruházat, háztartási eszközök – lesznek kaphatók. 

2022. ápr. 29.

Kifakadt a híres balatoni vendéglátós: havi nettó 800 ezerért sem találnak embert


Saját éttermének blogján fakadt ki a tihanyi Malackrumpli tulajdonosa.
A vendéglátós szakember sorra vette, mik most a szektor legnagyobb
 problémái Magyarországon: az egyre durvább mértékű drágulástól,
 a munkaerőhiányon át, a koronavírus-világjárvány még most
is érezhető hatásáig.
 Sok jó szakember otthagyta a szakmát, ma már 800 ezres nettóért
 sem lehet bizonyos pozícióba embert találni,
az alapanyagárak pedig brutálisan kilőttek.

A hazai vendéglátás jelenéről, az egyre durvábban elszálló árakról,
és a pandémia súlyos következményeiről fakadt ki a Malackrumpli
 blogján Járosi Tamás. A tihanyi étterem tulajdonosa friss
elemzésében arra hívja fel a vásárlók figyelmét, egyáltalán
 nem csak Balaton környéki probléma az áremelkedés,
hanem országos jellegű. Sőt, szerinte a legdurvábban
mindez a budapesti helyeket fogja érinteni.

Elszálló árak a Balatonnál

Járosi Tamás azzal kezdi helyzetértékelését,
már most láthatóvá vált, hogy jóval magasabb árképzés lesz
mindenhol, így a Balatonon is. A magyar tenger mellől konkrét
példákat is hoz, mint írja, „Tihany és Füred környékén már sok
 helyen érzékelhetően bekövetkezett az áremelés, bizonyos
helyeken nevetségesen drasztikusan (már láttunk 1 500 Ft-os
cappuccinót vagy 6-7 ezer forintos főétel árakat nem túl
 színvonalas helyeken). Járosi Tamás ezek után 5 pontban
elemzi a brutális drágulásokhoz vezető utat, illetve a tó
környéki vendéglátás helyzetét.

Drasztikus alapanyagár drágulás

hogy elég sok tételből hiány van

    • ma egy minőségi tejszín litere 2 500 – 3 000 forint között van,
    •  ez a vajjal együtt kb. két éve még a fele volt;
    • az étolaj úgy drágult kb. 50%-ot,
    •  hogy a Metro áruházban mennyiségi korlátozás van;
    • a húsdrágulást még várják, a takarmány árak az egekben,
    •  egy mázsa tritikálé 13-15 ezer forint, ez pár éve 5-6 ezer forint volt;
    • a közmű költségekre nem vonatkozik a rezsistop,
    •  mert nem magánszemélyek, a csekkek összege duplázódott;
    • a jó minőségű krumpli 6-8 éve még 80 Ft-volt,
    •  tavaly 300-400, az idei árakat félve várják;
    • a befőző paradicsom ősszel általában 80 Ft,
    • tavaly 300-500 forint alatt nem lehetett normális minőséget kapni.

Járosi a költségek emelkedése mellett beszélt arról is,

hogy néhány szállítójuk azért nem juttatja el a

megrendelt árut, mert ott a teherautó, csak nincs aki vezesse,

 így van hogy ők mennek az ország különböző pontjaira beszerző körútra.

Az alapanyag árak úgy repültek az egekbe,

- mondja a tulajdonos, aki konkrét példákat is bemutat:


Személyzeti gondok

A személyzeti gondokról Járosi Tamás azt mondja,
bár ők szerencsések, évek óta fix csapattal dolgoznak,
 és a covidot is túlélték, viszont a nyári nagy hajtásban bővíteniük kell a csapatot.
Ez viszont nem egyszerű, mint bejegyzésében írja,

ma ott tartunk, hogy 800 000 forint/hó (+szállás és étkezés)
 fizetésen nem jelentkezik senki egy séfhelyettesi pozícióra.
  Ez köz

el 2.200 EUR/hó, egy normális külföldi fizetés,
 csak nem kell elszakadni 1 000 kilométer távolságra,
csak le kell jönni Tihanyba.


Koronavírus hatások

A koronavírusról úgy vélekedik, pont mire vége lett, jött a brutális infláció
 és a háborús feszültség. A tulajdonos szerint tavaly 300 napot kellett
volna nyitva lennünk, ebből viszont körülbelül csak 80 lett.
Összességében az egész világjárvány azt eredményezte,
hogy a hely gyakorlatilag 2 évig zárva volt, ennél azonban
a szakember szerint nagyobb baj, hogy sok kiváló szakember
 véglegesen elhagyta a szakmát, őket lehetetlen visszarángatni.

Egy iparág felkészült, tanult és tapasztalt generációja veszett el
és nekem úgy tűnik, hogy az utánpótlás sem áll sorban…

- vélekedett az étterem tulaja.

Járosi Tamás szerint nagy baj az éttermi világban, hogy sok étterem nem profitorientáltan működik.
Szerinte vannak helyek, melyek tulajai nem éttermeznek, hanem „csak” van pénzük étteremre.
Itt meg lehet engedi bármekkora fizetéseket, veszteséges működést.
Ezzel szemben sokaknak csak a „polgári” vendáglátás marad. Járai Tamás arról beszél,
nem tudtak mást csinálni, a covid, infláció, háborús feszültségek és a piactorzítás ellen
csak a hatékonyságuk „eszement szintre emelése” volt kiút.
Ma nincs már kertészünk, cukrászunk, árubeszerzőnk,
gondnokunk, takarítónk, pénzügyesünk, marketingesünk,
ezeket a funkciókat megoldjuk házon belül
(azaz nagyjából én látom el egy személyben ezeket a posztokat amíg bírom).
A csapat többi része pedig az évek alatt kialakult rutinra alapozva
szuperhatékonyan dolgozik, jóval kevesebb emberrel látjuk el ugyanazt az üzletet.
 Ha nagy baj van, akkor beveszünk székeket és kevesebb vendéget engedünk be
- emelte ki.

Egyéb hatások

Az étteremtulajdonos beszél arról is, hogy magasak
az adminisztrációs terheik, csak ő maga az adók
mellett összesen 17 járulékot számolt össze, amit papírozni kell.

Járosi Tamás megemlíti, ő személy szerint üdvözli a
vendéglátás kifehérítését, de azt mondja, ez is hozzájárul
a dráguláshoz, mint mondja,sokan eddig azért tudtak alacsony
árszinten dolgozni, mert mondjuk nem fizettek Áfát vagy
nem jelentették be az alkalmazottakat, ez az on-line pénztárgépe
 és az NTAK bevezetésével lényegében megszűnik, egyenlő
 játékszabályokat biztosítva minden játékosnak.
 Sajnos azonban ez azt is jelenti, hogy az olcsó
 helyek is drágábbak lesznek, a fogyasztó csak
 a drágulást fogja látni a mögöttes okokat nem.

Összegzés

Az étteremtulajdonos szerint a vendéglátásban
mindenhol emelkedni fognak az árak,
nem csak a Balatonnál, de utóbbinál is egészen biztosan.
Járosi Tamás szerint az fentebb említett okok miatt idővel
 mindenki kénytelen lesz emelni, szerinte a

piac konszolidálásáig a szektor egy meghatározó része tönkremegy.
 Azért, mert a kényszerű áremelés nem jelenti azt,
hogy a fogyasztók változatlan volumenben fognak költeni,
várhatóan kevesebben és kevesebbszer mennek majd étterembe.

2022. ápr. 10.

Két éve nem volt ilyen Magyarországon: elképesztő emberfelvételi hullámot indítottak ezek a cégek

 Friss adatok szerint a cégek több mint két éve nem készültek ennyi alkalmazottat felvenni. Kérdés azonban, hogy az Ukrajnában történő események milyen hatással lesznek erre. A vállalatok beruházási tervei óvatosságot mutattak, és a katonai konfliktus jelentette bizonytalanság tovább mérsékelheti a fejlesztési kedvet.

2 százalékkal tervezték növelni alkalmazottaik számát a nagyvállalatok 2022-ben, derült ki a K&H nagyvállalati növekedési index legfrissebb, 2021 utolsó negyedévi eredményeiből. A 2 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező cégek egyéves várakozásait vizsgáló kutatásból látható, hogy ennél nagyobb bővítésre utoljára 2019 végén, még a koronavírus-járvány megjelenése előtt készültek. Könnyen elképzelhető azonban, hogy a magas infláció és az Ukrajnában zajló események következményei miatt változtatnak terveiken: már a konfliktus kirobbanása előtt, januárban 4,2 százalékra nőtt a munkanélküliség a decemberi 3,7 százalékról.

„A munkanélküliség nőtt, vagyis a cégek januárban bővítési terveik helyett csökkentették alkalmazottaik számát. A kérdés, hogy vajon mindössze arról van-e szó, hogy ezeket csak későbbre halasztották vagy el is vetették őket. Az ukrajnai események hatása ugyanis a januári eredményeken még nem látszik, a magas infláció azonban már igen. Amennyiben végleg lemondtak a bővítésről, a munkanélküliség hosszabb távon tovább emelkedhet. Erre az is ráerősíthet, ha a keletről érkezők nemcsak ideiglenesen maradnak itt, hanem valóban le is telepednek, ezáltal további szereplők jelennek meg a munkaerőpiacon” – értelmezte az eredményeket Patrick Van Overloop, a K&H Üzleti ügyfelek divízió vezetője.

Közép-Magyarország az élen

Régiók tekintetében nagy volt az eltérés a foglalkoztatottsági tervekben. Közép-Magyarországon számoltak legtöbben létszámbővítéssel (15%), ettől nem sokkal maradt le Kelet-Magyarország (13%), ami szintén a 12 százalékos átlag fölött van. Nyugat-Magyarországon viszont számottevően kevesebben készültek új alkalmazott felvételére, mindössze a cégek 2 százaléka. Sőt, amíg itt a vállalatok 4 százaléka a munkatársak számának csökkenésével kalkulált, a másik két térségben senki sem számított erre.

Legtöbb új munkatárssal a legkisebb, 2 és 4 milliárd forint közötti árbevétellel rendelkező cégek terveztek: átlagosan 5,2 százalékos növekedéssel számoltak. A 4 milliárd forintnál több, de 10 milliárd forintnál kevesebb bevételű vállalatok átlagosan 1,1 százalékkal, a 10 milliárd forintnál magasabb bevétellel rendelkezők pedig 0,6 százalékkal készültek több alkalmazottat foglalkoztatni.

Beruházás terén elővigyázatosabbak a cégek

A vállalatok 13 százaléka tervezte idén csökkenteni fejlesztései értékét, ez jókora, 10 százalékpontos ugrást jelent a harmadik negyedévhez képest, és az ukrajnai események további óvatosságra inthetik a vállalatokat. Az ellátási láncokban a már most is tapasztalható nehézségeken felül is zavarokat okozhatnak, az oda exportáló magyar cégek bevételtől eshetnek el. Már most is láthatók a következmények, a nagyobb gyárak sorra jelentik be, hogy rövidebb munkahéttel folytatják a termelést. A legnagyobb visszaesés kapacitásbővítés terén történt:

2021 harmadik negyedévének 26 százalékos értékéhez képest már csak a cégek 1 százaléka számolt ilyen irányú fejlesztéssel.

forrás 
Két éve nem volt ilyen Magyarországon: elképesztő emberfelvételi hullámot indítottak ezek a cégek (penzcentrum.hu)

ges2021 harmadik negyedévének 26 százalékos értékéhez képest már csak a cégek 1 százaléka számolt ilyen irányú fejlesztéssel.

2021 harmadik negyedév
ének 26 százalékos értékéhez képest már csak a cégek 1 százaléka számolt ilyen irányú fejlesztéssel.

2021. dec. 31.

óriási a szakemberhiány itthon

 Növekvő bérek, emelkedő alapanyagárak, és kritikus szakemberhiány – egyre nehezebb helyzetben vannak a hazai vállalkozások. Bár sokan az egyetemeket okolják, a külföldi munkavállalás ennél jóval nagyobb gondot jelent.

Már most hatalmas a szakemberhiány, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) becslései szerint a helyzet várhatóan jövőre sem fog javulni. A VOSZ főtitkára, Perlusz László az ATV Híradójának elmondta: a vállalkozók nehéz helyzetben vannak, a növekvő béreket és alapanyagár-emelkedést ugyanis már egyre nehezebben tudják kitermelni.

Mint kiderült, elsősorban fizikai munkásokból van kritikusan kevés, de a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke kiemelte, hogy az ipartól egészen a szolgáltató szektorig számottevő a szakemberhiány.

A helyzet kimondottan súlyos az autószerelők körében, ők mintegy háromezerrel vannak kevesebben.

Az Európai Bútor Szövetség elnökségi tagja szerint a szakemberhiányból fakadó problémák gyökere az iskolákban keresendő, a kézműves szakmákat ugyanis nem teszik vonzóvá.

Évről évre csökken a szakképzésbe érkezők száma, és nagyon nagy a pályaelhagyók száma is

– jelentette ki Cselényi Krisztina.

Túl sokan mennek egyetemre?

Általános vélekedés, hogy túl sok a diplomás hazánkban, ahelyett hogy a fiatalok szakmát tanulnának, hiszen kőművesből és villanyszerelőből hatalmas hiány van. Az Oktatói Hálózat aktivistája korábban az Indexnek ugyanakkor arról beszélt, hogy nagyon téved az, aki azt gondolja, hogy amiatt van kevés szakember, mert túl sokan mennek egyetemre.

Nem a felsőoktatás szipolyozta el a sok szakembert, sokkal inkább a magas külföldi bérek bizonyultak csábítónak. Emellett nem igaz, hogy túl sok lenne itthon a diplomás

– jelentette ki Máté András idézve az Eurostat statisztikáját, mely bizonyítja, hogy itthon csak a fiatalok egy kis százaléka szerez felsőfokú végzettséget.

2019. febr. 16.

Van megoldás a munkaerőhiányra, de ez fájni fog a cégeknek


Magyarországon megduplázódott az üres álláshelyek száma az elmúlt 4 évben. Miközben a megfelelő munkavállalók megszerzése és megtartása kritikus sikertényező a vállalatok számára, meglepő, hogy ma Magyarországon a vállalatok majdnem fele nem készít létszámtervet és közel harmada nem rendelkezik végiggondolt HR stratégiával. Minderre a Profession.hu és a Boston Consulting Group által készített Ember – Adat – Stratégia című tanulmány világít rá.
A Profession.hu és a BCG közös kiadványában arra kereste a választ, hogy miképp változott az elmúlt 5 évben a magyar munkaerőpiac, erre hogyan tudnak reagálni a vállalatok, és hogyan lehetnek, maradhatnak sikeresek a megváltozott munkaerő-piaci viszonyok között. „Ezzel a tanulmánnyal az volt a célunk, hogy HR kezébe egy olyan eszközt adjunk, amivel le lehet ülni beszélgetni a felsővezetőkkel, és a toborzást stratégiai szintre lehet emelni. - összegzi a kiadvány jelentőségét Martis István, a Profession.hu ügyvezető igazgatója.
Az utóbbi évek hazai munkaerő-piaci keresletének dinamikus növekedése ugyanazt a 4,4 millió fő gazdaságilag aktív, potenciális munkaerőt célozza folyamatosan. Mindez azzal jár, hogy erős humánerőforrás keresleti piac alakult ki, tehát – bár nem lehetetlen – de egyre nehezebb megfelelően képzett munkaerőt találni és megtartani. Ez mindenképpen egy tudatosabb gondolkodást és több energiabefektetést igényel.


Töltsd ki a felméréseket

A jelenlegi munkaerő-piaci helyzetben a munkaerő felvétele és megtartása már jócskán túlmutat a HR hatáskörén.

-A sikeres toborzás alapfeltétele a vonzó vállalat, ami nem lehet csak egy jól összerakott munkáltatói márkaépítő kampány, hanem a vállalatnak valóban eszerint kell működnie.

A munkavállalói preferenciákkal összhangban lévő vállalati kultúra és működés kialakítása komplex vezetőségi feladat és egyetlen terület sem maradhat ki ebből. A HR legnagyobb kihívást jelentő feladata ma az, hogy adatokra és számokra legyen képes lefordítani a humán folyamatokat, hogy kialakítson egy olyan nyelvet és érvrendszert, amit az üzleti terület is képes értelmezni és megfelelő komolysággal kezelni.
A készséghiányok áthidalása egy fontos terület, amire érdemes a cégeknek fókuszálni, így a munka melletti folyamatos képzés és átképzés a vállalatok számára meghatározó tevékenységgé és kritikus sikertényezővé fog válni a jövőben. Az elvárt képzettséget tekintve ezért érdemes flexibilisebbnek lennie a cégeknek, mivel a hagyományos karrierutakat követők helyett ma már egyre gyakoribbak a pályaelhagyók. Az ő esetükben az eredeti végzettség helyett nagyobb súllyal kell figyelembe venni a tapasztalatot, a személyes készségeket és tulajdonságokat. Az átképzésük talán költségesebbnek tűnik rövid távon, mégis érdemes felvételüket megfontolni, ugyanis gyakran motiváltabbak, így a megfelelő készségek megléte esetén sem a megfeleléssel, sem pedig a megtérüléssel nem lesz gond.
Nem csak az újonnan belépőket, de a teljes menedzsmentet, az egész szervezetet is képezni kell, mert a régi rutinok már nem alkalmasak a jelenlegi helyzet kezelésére. Az informatikai és technológiai gyorsulás alapjaiban változtatja meg a munka és a szervezetek világát. Az adat olyan eszköz, amit a vállalatnak be kell építenie a vállalkozás minden folyamatába, a HR-t is ideértve. A digitális rendszereknek, illetve technológiáknak köszönhetően manapság olyan mélységben és részletességgel, olyan gyorsan és praktikusan érthetjük meg egy vállalat emberi erőforrását, ahogy az korábban nem volt lehetséges.
A vállalatok a jövőben csak akkor lehetnek sikeresek, ha az emberi erőforrás menedzsmentjük az adatokra épül, ha a tehetségek megszerzése és megtartása az egész vezetőség feladatává válik, és ha az üzleti és a HR-stratégia között szoros és állandó kapcsolat jön létre

Összefogással megmenthetjük a kis Ágoston életét

  Tóth-Helli Ágoston csak 10 hónapos, de csaknem 8 hónapja küzd a leukémia egy igen ritka fajtája ellen. Hiába harcol hősiesen, egyedül nem ...

Címkék