Álláskeresési lehetőségek az interneten túl

Az internet mára az első számú álláskeresési csatornává vált, főleg az állásportálokon gyűlnek tematizáltan a hirdetések.

Miután szinte mindenki számára ez az első számú álláshirdetés-forrás, az állásportálokon meghirdetett pozíciókat gyorsan betöltik, többnyire van elég jelentkező, akikből válogathatnak. Időnként kifejezetten nagy a verseny, így az álláskeresők dolga nehezebbé vált. Ezért – az állásportálokat továbbra is első helyen kezelve -, érdemes más lehetőségeket is keresni, ahol álláskeresőként tehetünk magunkért.

Közösségi oldalak

Minimum Linkedin és Facebook, persze más-más megjelenéssel. Amíg a Linkedinen arra számíthatunk, hogy az ott keresgélő toborzók ránk találnak, a Facebookon nekünk kell megkérni ismerőseinket, barátainkat, hogy segítsenek. Ezt a segítségkérést nem elég az álláskeresés kezdetén egyszer megtenni, ismételni kell, körülbelül kéthetente.

ÉRDEKES: Hogyan kérjünk segítséget az ismerőseinktől?

Karrieroldal

Az álláskereső a cégek honlapjait, karrieroldalait is kísérje figyelemmel. Készítsen listát a szakterülete szempontjából fontos cégekről, akik munkáltatójaként szóba jöhetnek, és ezek honlapjainak karrieroldalait rendszeresen látogassa. Egyes cégek felhívják a figyelmét az álláskeresőknek, hogy akkor is szívesen látják az önéletrajzaikat, ha épp nincs meghirdetve állás az adott szakterületre. A HR-adatbázisukba kerülés is esélyt jelent az álláskeresőknek.

Szakmai szervezetek

Szakmai szervezetek honlapjain is találhatunk álláshirdetéseket, sőt az ilyen szervezetektől segítséget is kérhetünk. Szakmai szövetségek, egyesületek szívesen látják a szakmaibelieket, és az adott szakterület munkaerőpiacára is jó rálátásuk van. Segítséggel, tanáccsal szolgálhatnak.

Napilapok

Kilépve az internet világából a nyomtatott sajtóban is találhatunk álláshirdetéseket. Főleg helyi lapokban, de akár országos vagy megyei újságokban is jelennek meg hirdetések, melyek szűkebb közönsége révén egy-egy állásra arányaiban kevesebb jelentkezőt számlálhatnak, mint egy interneten meghirdetett pozíció. Egyes alapítványok, non-profit szervezetek specializálódtak álláskeresők segítésére, őket is érdemes felkeresni.
nyerj autót ingyen regisztrációval

Állásbörzék

Állásbörzék, karrierrendezvények látogatása szinte kötelező ilyen helyzetben, hiszen az álláspályázat beadása mellett itt azonnal személyes kapcsolatba is kerülhetünk a leendő munkáltatóval, vagy állásközvetítővel.

Boltok kirakatai

Jártamban-keltemben rendszeresen találkozom kirakatokba, bolti eladótérben, utcai hirdetőoszlopokra kitett álláshirdetésekkel. Álláskeresőként járjuk útjainkat ilyesmire is nyitottan, önéletrajzot nyomtatott formában magunknál tartva.

Munkaügyi Hivatal

Az állam által biztosított segítséget, a munkaügyi hivatalokat is érdemes igénybe venni. Ott is segítenek, nemcsak regisztrált álláskeresőnek, de bárkinek: szerveznek motivációs előadásokat, oktatásokat, álláskeresés témájában, amin bárki részt vehet. Érdeklődni kell a lehetőségekről! Sőt, hírlevelük is van, benne szintén értékes álláshirdetésekkel.

Saját hirdetés

Álláskeresői hirdetés: ingyenes újságokban, ingyenes online hirdető oldalakon is lehet hirdetést feladni: állást keresünk, megadva milyen tudással, és főleg: földrajzilag hol! A legtöbb ilyen hirdető azzal hibázik, hogy ezt a nagyon fontos információt kihagyja, így egyetlen potenciális munkáltató sem érzi, hogy neki szólna a hirdetés.

Mit tehetsz még? Regisztrálj munkaközvetítő irodákhoz, jelentkezz ismételten arra az állásra, ahonnan nem kaptál választ hetek óta. Ellenőriztesd az önéletrajzod erre specializált szakértőkkel, munkaügyi hivatalokban, interneten találsz ingyenes segítséget.

• Megjelent: 2015/01/26
• Publikálta: JobAngel

Problémás önéletrajzok: ezt válaszolta a Google HR-főnöke a leggyakoribb kérdésekre

Laszlo Bock, a Google HR-igazgatója nemrég posztot írt arról, mik a leggyakoribb hibák az önéletrajzokban. Több mint 3500 komment, illetve kérdés érkezett. Mindre természetesen nem tudott válaszolni, de a legfontosabbakra igen.
Nyolc olyan kérdés, illetve észrevétel volt a válaszözönben, amely nagyon gyakran felbukkant. Mr. Bock ezeket vette sorra új posztjában.
1. Legyenek kulcsszavak és szakzsargon az önéletrajzomban?
Igen, de csak módjával, egy elkülönített részben. A legtöbb cég nem túl jó szoftvereket használ a kulcsszavak szűrésére. A toborzók többsége menő iskolák és vállalatok nevére keres rá ahelyett, hogy arra lenne kíváncsi, a jelöltnek milyen tapasztalatai vannak. (A Google-nál nem programok, hanem igazi emberek olvassák az önéletrajzokat.) Ha technikai területen dolgozol, legyen egy szekció, ahol felsorolod az általad ismert programokat. Ha más területen működsz, gyűjtsd össze az álláshirdetésből a kulcsszavakat, és írd be őket a Képességek szekcióba. Nem kellenek igék, elég a lista. Az íráskészségedet ott csillogtasd, ahol a pontokba szedett feladatok alatt felsorolod, milyen eredményeket értél el.
2. Felfogadjak valakit, hogy megírja az önéletrajzomat?
Ne. Olvasd el az önéletrajzírásról szóló posztomat, de még jobb, ha találsz valakit, aki már kapott olyan munkát, amilyet te is szeretnél, és próbáld felülmúlni az ő önéletrajzát. (Tehát nem lemásolni kell – nagy különbség!) Tanulmányozd, hogyan mutatta be a tapasztalatait és eredményeit. Úgy írta meg a CV-jét, hogy felkeltette maga iránt a figyelmet, tehát valamit tudott. Csináld utána, nem érdemes pénzt költeni olyasmire, amit ingyen is megkaphatsz.
3. Megemlítsek olyan cégeket, amelyeknél több mint 20 éve dolgoztam?
Nem szükséges. Egy rátermett HR-es számára a korai tapasztalatok nem érdekesek. Senkit nem izgat, hogy pincér voltam 20+ évvel ezelőtt. Az önéletrajzomban létrehoztam egy külön „Korai tapasztalatok” szekciót, és összefoglaltam, hogy pincérkedtem, non-profit cégeknél meg gyárban is dolgoztam.

Forrás: Jobline

4. Lehet az önéletrajzból a teljesítményre következtetni?Még nem tapasztaltam. Az önéletrajzok nagyon szűkös információforrások. A teljesítményről legjobban az assesment centerben végzett különféle tesztek tanúskodnak.
5. Nem mindig a legjobb jelöltnek van a legtökéletesebb önéletrajza. Valakit egy elütés miatt kizárni elég ostoba dolog és ön szörnyű ember, ha ilyet tesz.Na jó, a) ez nem kérdés. És b), be kell vallanom, hogy néha elnézek egy-egy hibát, például ha az illetőnek nem az angol az anyanyelve. De c), egy kiválasztási szakember általában úgy jár el, hogy ha van két egyformán kiváló életrajz, de az egyikben blogger helyett booger (1. ír szleng kifejezés, a Dublinon kívül élőket nevezik így, 2. ausztrál szleng, illemhelyet jelent + még hat további jelentés létezik. – a szerk.) szerepel, akkor a CV tulajdonosát nem hívja be interjúra.



6. Nem kellene a HR-eseknek és toborzóknak jobban igyekezniük, hogy megtalálják a tökéletes jelöltet? Miért az álláskeresőket hibáztatják?
Mindenkinek meg akarom adni a lehető legjobb esélyt, hogy megtalálja az álommunkát. Ez azt jelenti, hogy a lehető legalaposabban odafigyelek a kiválasztási folyamatra. Te az önéletrajz minden egyes szavára tudsz alaposan odafigyelni. Arra viszont nincs befolyásod, hogy milyen ember fogja elolvasni, amit elküldtél. De azt elárulhatom, hogy a toborzócégek csak a betöltött állásokért kapnak pénzt, tehát alaposan megnézik a jelentkezéseket. És az, hogy mit látnak, rajtad múlik.







7. Anyuka (apuka) vagyok, aki a gyerekkel töltött idő után visszatér a munkába. Hogyan magyarázzam meg a kiesett időszakot?
Ne magyarázkodj és ne próbáld eltitkolni. Írd azt, hogy a család miatt voltál távol a munkától. Ha önkéntes voltál vagy részmunkaidőben dolgoztál, azt is írd bele. A munkába visszatérő szülők tömege az egyik leginkább kiaknázatlan tehetségforrást jelenti a toborzók számára. Érzékeljük ezt a Google-nál, és egyre több más cég számára is tudatosul.
8. Hé, van egy elütés a posztban!
Igen, de ígérem, hogy az önéletrajzom makulátlan! :) 

szerző: Jobline

2015 január 29.

4 tipp, hogy kiszúrd ki a rossz főnököt az állásinterjún

Amikor izgatottan felkészülsz az állásinterjúra, hajlamos lehetsz megfeledkezni egy fontos dologról. A találkozás nemcsak arról szól, hogy te megfelelsz-e a feladatra, hanem arról is, a leendő munkáltatód jó főnököd lesz-e.
Ha sikerül időben kiszúrni a rossz főnököt, rengeteg kellemetlenségtől kímélheted meg magad. A CareerBuilder.com hasznos tanácsokkal szolgál.
Puhatold ki, mik az elvárások
A „rossz főnök” kifejezés mindenkinek mást jelent. Lehet, hogy egyébként tökéletes munkahelyi vezetőről van szó, mégsem megfelelő a számodra. Minden attól függ, milyen főnököt szeretnél magadnak. Van, aki kijelöli az általános célokat, és hagyja, hogy magadtól kitaláld, hogyan érheted el őket. Mások aprólékosan előírják, milyen lépésekkel haladj, és menet közben folyamatosan jelentened kell, éppen hol tartasz. Az alkatodtól függ, melyik főnöktípus a neked való.
Az állásinterjún kérdezz rá, milyenek az elvárások és hogyan kérik számon a teljesítésüket. Ez elég kényelmetlen feladat, mégis érdemes belevágni, mert ha az interjúztató ideges lesz a kérdéseid hallatán, nagy a valószínűsége, hogy számodra rossz főnökkel kellene együtt dolgoznod.
A személyiség sokat számítNagyon fontos, hogy a főnököddel ne csak szigorúan szakmai, hanem személyes kapcsolatot is ki tudj alakítani. Ha bizonyos mértékben passzol a személyiségetek és közös értékeket tiszteltek, jobb csapatot tudtok alkotni, ahol működik a kémia. Fontos, hogy az élet apró-cseprő dolgairól is tudjatok beszélgetni, mert ha egy főnök csak a munkával kapcsolatban képes megszólalni, az régen rossz.
Az állásinterjún nem csupán a beszélgetés alapján lehet messzemenő következtetéseket levonni. Sherlock Holmes kései tanítványaként érdemes egy pillantást vetni a leendő munkáltató irodai környezetére. (Ha az interjú egy steril tárgyalóban zajlik, ez a módszer természetesen nem játszik.) Figyeld meg, hogy rendmániás vagy kissé szétszórt-e az illető. Az elölhagyott cigaretta és öngyújtó arról tanúskodik, hogy nagy dohányos, a nedves kávésbögre pedig koffeinfüggésre utal. Vannak-e morzsák az íróasztalon, ami azt jelenti, hogy sebtében kapta be a reggelijét/ebédjét a monitor előtt? Ezek az apró jelek rengeteget elárulnak a leendő munkáltató személyiségéről és a helyi munkakultúráról is.
A kulisszák mögöttNagyon fontos, hogy megfigyeld, hogyan bánik az interjúztató a munkatársaival. Ezt leginkább egy panelinterjú keretében lehet észrevenni, ahol a potenciális munkaadó a leendő munkatársaiddal együtt beszélget veled. Ha a főnök rendszeresen belefojtja a szót a többiekbe, valószínűleg a hétköznapi munka során is így viselkedik, vagyis olyan vezető, akivel nehéz kijönni.
Szintén hasznos információkhoz lehet jutni, ha megfigyeled, hogyan kezeli a leendő fönők a többieket az interjúszituáción kívül. A kiválasztási helyzetben nyilván formális udvariassági gesztusokat alkalmaz a veled folytatott kommunikáció során, de a folyosón, az előcsarnokban vagy a váratlanul megszólaló telefonban már a megszokott stílusában nyilvánul meg. Ha arrogáns, vakkantásszerű parancsokkal utasítgatja a munkatársait, és hamar felkapja a vizet, lehet, hogy másik állást kell keresned.

Egy kis figyelmet kérek
A munkáltatók azonnal lemondanak arról a jelöltről, aki nem eléggé lelkes az állásinterjún. Ám ugyanez fordítva is érvényes: nagy baj van, ha az interjúztató nem kíváncsi őszintén az álláskeresőre.
Több jele is van annak, hogy az interjúztatót nem igazán érdekli a jelentkező.
1. Nem tesz fel releváns kérdéseket.
2. Nem készült fel megfelelően az interjúra.
3. Nem figyel oda a válaszokra.
4. Nem tudja elmagyarázni, mi a cég vagy az osztály küldetése.
5. Nem lelkesedik a cégért és annak céljaiért.
A fentiekre alaposan figyelj oda az állásinterjún, és ha a kedvezőtlen benyomások többséget alkotnak, nyugodtan mondj nemet az állásajánlatra. Semmi értelme olyan céghez szegődni, ahonnan a főnök és a rossz munkakultúra miatt pár hét vagy hónap múlva biztosan kilépnél.

szerző: Jobline

2015 január 23.

Aki nem tudná, hogy kell egy jó álláspályázatot megírni, íme egy minta.

Szakmai önéletrajz

 

Aki nem tudná, hogy kell egy jó álláspályázatot megírni, íme egy minta.
Kedves Főnök Úr!
Örvendezve olvastam mikor itt voltam, hogy keresnek munkást.
Én egy munkás vagyok és pont nincs dolog.
Én becsületes dolgos ember vagyok és jó lenne már kicsit dolgozgatni.
Persze ha többet kell az sem nagy baj.
Csak legyen jó sok pénz.

Becsületes nevem: Oláh Ibolya.
1973-ban születtem Tiszalúcon.
Rendes dolgos családban nőttem fel, apám anyám dolgozott míg bírt.
Már nem bírnak, ezért rajtam a sor.
El kell tartanom valahogy a 6 testvérem és a 3 családom.
Olvasom, hogy szakácsot keresnek és én nagyon jól főzök.
Mindenki dícséri. Minden ünnepkor én főzök és szereti mindenki még a fél éves Gazsika is.
Mindig mondik, hogy konyhán lenne a helyem, egy úri étteremben.
A legjobb paprikás krumplit tudom csinálni meg a lecsót.
Szerintem mást is jól megcsinálok, csak nincs rá pénz sokszor...
Kiszolgálni is tudok, mert a férjem este mindig én szolgálom ki.
Tálcán viszem be neki a vacsorát.
Néha három tányért is megfogok egyszerre és nem esik ki a kezemből.
Szerintem itt is megfelelnék, szerintem.
De főnök Úr döncse el majd, hogy hogy dönt.
Én már döntöttem: itt akarok dolgozni, mert szép kocsma ez.
Sokszor ittunk már itt a családdal és mindig mondtuk, hogy milyen jó ez a kávézó.
Szóval ha főnök Úr akar egy jó dolgos asszonyt akkor itt vagyok.
Dolgoztam már Siófokon is a tengerparton.
Vattacukrot árultam.
Ott is meg voltak elégedve velem.
Több mint 2 hétig dolgoztam.
Legutóbb a vasgyári piacon árultam cigit, szóval a véremben van az üzlet.
Akkor várom válaszát levélben, mert telefonom nincs. Címem: 5. utca 32.
Viszlát Főnök Úr!

Dolgozz álmaid munkáltatójánál

Álláskeresőként előbb keresünk rá egyes pozíciókra, mintsem megnéznénk azokat a cégeket, amelyek szimpatikusak, van-e üresedés releváns munkakörben.

Mi van azonban akkor, ha annyira megtetszik nekünk egy vállalat, hogy gyakorlatilag majdhogynem bármit megtennénk csak azért, hogy bekerülhessünk?

Talán mindig is tetszett nekünk, mert érdekes és innovatív, vagy mert magunkénak véljük a vállalati kultúrát. Az is előfordulhat, hogy jó referencia lenne karrierünk elindításában. Néha pedig az is hajthat bennünket egy helyre, hogy az ismerőseink ott dolgoznak, akikkel szívesen lennénk munkatársak.

Bármi legyen is azonban az okunk, bekerülni álmaink munkahelyére, vagy megszerezni egy szuper pozíciót mindig kihívással jár. Azonban ha elkötelezettek vagyunk, van néhány mód, amellyel megtudjuk növelni az esélyeinket.

Pontosan határozzuk meg, miért akarunk ott dolgozni

Nem elég csak ábrándozni és elgondolni, hogy egy bizonyos vállalatnál szívesen dolgoznánk, tudnunk is kell az okokat, meg kell tudnunk magyarázni. Sok munkahely nem annyira jó, mint amilyennek elsőre tűnik. Végezzünk kutatómunkát, keressünk rá a cégre és érdeklődjünk ismerősöktől, hogy teljesen megbizonyosodhassunk róla, valóban helytállóak az elképzeléseink. Amennyiben van kapcsolatunk ottani dolgozókkal, akkor beszélgessünk velük, tudjuk meg milyen ott dolgozni, milyen a vállalati kultúra, mik a cég értékei, milyen a munka-magánélet egyensúly, stb.

ÉRDEKES: Hogyan és kitől kérjünk ajánlást?

Házi feladat

Amint megbizonyosodtunk róla, hogy valóban az a cég az, ahol dogozni szeretnénk, akkor gyűjtsük össze a lehető legtöbb információt. Olvassunk híreket, tudjuk meg a vállalat célcsoportját, milyen rétegnek reklámoznak, kiknek szeretnének eladni, mi a stratégiájuk, kik a partnereik, stb.
Miért? Egyrészről a tájékozottságunk lenyűgözheti majd az interjúztatónkat, másrészről pedig a sok információ segíthet megérteni milyen emberre van szükségük egy új felvétel során.

Kapcsolatok feltérképezése

A legjobb módja a bekerülésnek, ha felvesszük a kapcsolatot egy olyan emberrel, aki már a cégnél dolgozik, vagy ismer olyat. Tőle tudunk majd kérni információt arról, hogy mit kell tennünk annak érdekében, hogy bekerülhessünk, milyen kiválasztási folyamat van a vállalatnál.  Ha sikerül elérnünk, hogy a kapcsolatunk – aki jól ismer bennünket – adjon egy ajánlást rólunk, akkor lehetőségünk nyílhat egy személyes egyeztetésre, ahol nagyobb eséllyel tudunk pozitív benyomást kelteni, mint egy elektronikus üzenettel, vagy telefonos egyeztetéssel.

Kapcsolatfelvétel a HR-essel

Noha ugyan nehéz feladat a HR-eseket megtalálni, tegyünk meg minden tőlünk telhetőt annak érdekében, hogy direktbe a személyzeti dolgozóval vehessük fel a kapcsolatot. Amennyiben van kapcsolatunk a céghez, akkor kérjünk tőle egy HR-es kontaktot. Ha sikerül ezt elérnünk, akkor próbáljuk meg őket egy személyes beszélgetésre invitálni, mivel nagyon szeretnénk a vállalathoz bekerülni.

Még üresedés előtt mutassunk érdeklődést

Még egy ok amiért érdemes kapcsolatot kialakítani a cégnél lévő HR-essel, hogy már azelőtt érdeklődést tudunk mutatni, mielőtt megüresedne egy pozíció. Ezáltal növeljük az esélyeinket a bekerülésre még azelőtt, hogy egyáltalán meghirdetnék azt.

http://www.cvonline.hu/blog/2015/karriertanacsok/dolgozz-almaid-munkaltatojanal/4975

nyugtalanító jelek: baj van a meghirdetett állással

Nagy öröm, hogy behívtak állásinterjúra, már a siker előszobájában érzed magad, ezért hajlamos vagy átsiklani bizonyos aggasztó jelek felett. Lehet, hogy mégsem kellene annyira lelkesedned ezért a lehetőségért? Segítünk, hogy időben megszólaljon a vészcsengő.
Van, aki már az interjúztató testbeszéde alapján meg tudja ítélni, mire számíthat az adott cégnél, de a legtöbben túlságosan idegesek, és a saját válaszaikra koncentrálnak ahelyett, hogy a beszélgetőpertnerük reakcióit figyelnék. Pedig könnyen előfordulhat, hogy csőbe húznak, és később verheted a fejedet a falba, amiért elfogadtad az állásajánlatot. A Jobjenny.com állásportál összeszedte a hat legfontosabb jelet, amelyek láttán érdemes gyanút fogni.
1. Nem kapsz meggyőző választ erre a kérdésre: „Miért hirdették meg az állást?”
A világ legtermészetesebb dolga, ha rákérdezel, miért hirdették meg az állást. Újonnan létesített pozíció, mert a cég fejlődik? Az adott munkatárs külföldre ment dolgozni vagy előléptették? Ha a kérdés hallatán az interjúztatón zavarodottság látható, és nehezére esik a válaszadás, illetve nyakatekert magyarázatba bonyolódik, valami nem stimmel. Könnyen lehet, hogy az elődöd elmenekült az állandó szekatúra miatt, vagy mert a cég nem teljesítette, amit a belépésekor ígért.
2. Az interjúztató túl sokat regél
Gyanús kell legyen, ha nem kapsz elég információt a cég viszonyairól, de az is rossz jel, ha a HR-es rengeteg személyes információt megoszt a csapatról és az elődödről. Ez szakmaiatlan hozzáállás, és arra számíthatsz, hogy rólad is mindent ki fognak teregetni másoknak. Ilyen közegben nehéz sokáig bírni, bizonyos távolságot meg kell tartani, elvégre csak egy munkahelyről van szó, nem kommunáról.
3. Homályos a feladatAki meghirdet egy állást, pontosan tudnia kell, milyen feladatra kit szeretne alkalmazni és miért. Ha az állásinterjún a cég képviselői ezt nem tudják pontosan megfogalmazni, az baj. Azt jelenti, hogy nincs kristálytisztán kidolgozott koncepciójuk a szóban forgó poszttal kapcsolatban, azaz a prioritások menet közben változhatnak, ami azzal járhat, hogy pár hónappal a szerződtetésed után megválnak tőled, mert kiderül, hogy nincs is rád szükség.

 

4. Mindenki feszült
Az állásinterjún érdemes megfigyelni, hogyan viselkednek a cég munkatársai. Felszabadultan nevetgélnek a kólaautomatánál, vagy behúzott nyakkal, lesütött szemmel osonnak a fal mellett? Ha az utóbbit észleled, valami nagyon nincs rendben, kétszer is gondold meg, van-e kedved ilyen helyen dolgozni.
5. A neten nagyon szidják a céget
Az internet népe nem tesz lakatot a szájára, és minden megnyilvánulást eleve szigorú forráskritikával kell kezelni, de ha egy céget nagyon szidnak a fórumokon, az legalábbis érdekes. Mindig akadnak frusztrált vagy egyszerűen idegbeteg alkalmazottak, akik ócsárolják a korábbi munkahelyüket, ám ha a panaszok és dühkitörések hitelesnek tűnnek és ugyanabba az irányba mutatnak, jobb, ha elfelejted az adott álláshirdetést.
6. Nem is kíváncsiak rád
Valóban túlzás lenne elvárni, hogy vörös szőnyeggel és rezesbandával fogadjanak az állásinterjún, de ha a HR-es vagy a vezetőség képviselője feltűnően érdektelen, az aggodalomra ad okot. Nincs tisztában a veled kapcsolatos legfontosabb információkkal? Semmi szemkontaktus, ellenben idegesen dobol az ujjával az asztalon? Ez a hozzáállás azt sugallja, hogy akkor is így viszonyulhatnak hozzád, amikor már a cég munkatársa vagy. A másik opció, hogy a beszélgetőpartnered a kiégés előrehaladott stádiumában van, ami szintén sokat elárul a cégről.

szerző: Jobline

2015 január 10.

így oszd be isdödet

Úgy érzed, hogy semmi nem jut időd, és irigyen pillantasz a munkatársadra, aki minden feladatotbe tud fejezni határidő előtt? Elég néhány alapszabályt betartani, és nem kell stresszelned az időhiány miatt.

Tervezés és szervezés, ez a lényeg - mutat rá cikkében Stuart Allen a LinkedInen közölt cikkében. A hatásos tzervezéshez pedig az alábbi dolgok kellenek:

A tényleg fontos dolgokat soha ne hagyd az utolsó pillanatra.

Világos célokat tűzz ki magad elé, oszd el őket heti bontásban és állíts fel fontossági sorrendet.

 

 

A nap végén tekintsd át a feladatok listáját, és amennyiben szükséges, változtass a fontossági sorrenden.

Ne hagyd magadat kizökkenti a ritmusból, összpontosíts a feladatokra.

Ha valaki azzal a kéréssel fordul hozzád, hogy sürgősen meg kell oldanod egy problémát, tisztázd, miért gondolja olyan sürgősnek a dolgot. Lehet ugyanis, hogy egészen más elképzelésetek van a sürgősség fogalmáról.

Készülj fel arra, hogy rugalmasan átalakítsd a határidőket, ha kiderül, hogy a korábban kitűzött időpontok irreálisak.

Csak akkor találkozz személyesen valakivel vagy menj értekezletre, ha világosak a célok, amelyek miatt meg kell jelenned, és biztos lehetsz abban, hogy profitálhatsz az eseményből.

Amennyiben vannak beosztottaid, igyekezz minél nagyobb felelősséggel felruházni őket, és delegálj nekik annyi feladatot, amennyit csak lehet. A dolog járulékos haszna, hogy a felelősséggel felruházott munkatársak lelkesebben dolgoznak és erősödik a csapatszellem.

Reggel korán kezdd el a munkát, de ne túlórázz.
Ha munkátkeresel akkor azt is.

Ha hiba csúszik be a munka során, gyorsan hárítsd el, és jegyezd meg, hogy legközelebb ne történjen ilyen.

Az előre látható nehézségekre időben készülj fel, hogy ne kerülj szorult helyzetbe, amikor szembetalálkozol az előre nem látható problémákkal.

Nem túl fontos ügyekben villámgyorsan dönts, így több időd lesz a mérlegelésre, amikor nagyobb horderejű kérdésekre kerül sor.

Végső jó tanács: mivel a problémák nyolcvan százalékát a munkatársak vagy ügyfelek húsz százaléka okozza, ne hagyd, hogy ez a szerény részhalmaz mindent tönkretegyen, az idődet rabolva.

Forrás: Jobline