ajánlat

 

Egy cég négynapossá tette a munkahetet

 Mi történne, ha öt nap helyett csak négyet kellene dolgoznod, mégis ugyanannyi fizetést kapnál? Egy cégnél tesztelték a dolgot, és nagyon izgalmas eredményekkel zárult a próbaidőszak.

Te is álmodoztál már arról, mennyire klassz lenne, ha öt helyett csak négy napot kellene dolgoznod egy héten? Hogy a hét közepén kivedd a szerdát, vagy esetleg a pénteket, hogy háromnapos legyen a hétvégéd minden alkalommal. Szuperül hangzik, igaz? Nos, egy új-zélandi cég (a Perpetual Guardian) letesztelte, mi történik akkor, ha két hónapon keresztül az alkalmazottaknak hetente csak négy napot kell dolgozniuk; a végeredmény pedig olyannyira megdöbbentő volt, hogy arra ők sem számítottak!

Noha számtalan kutatás bizonyította már, hogy a rövidebb munkahét jobb a dolgozóknak, itt volt egy klassz fordulat: hogy a dolgozók négy napot dolgoztak csak egy héten, de öt napi fizetést kaptak. A vezető egy hónapot adott az alkalmazottaknak, hogy kidolgozzák, miként fognak öt napi munkát belesuvasztani négy napba, majd ezek után elkezdődött a két hónapos próbaidőszak.

Volt, aki úgy döntött, hogy a szerdát veszi ki szabadnapnak, így két napig teljes erőbedobással tud dolgozni, majd volt egy nap a hét közepén a házimunkára, családra, pihenésre, és ezek után ismét két napig dolgozott. De volt olyan is, akinek kézenfekvőbb volt, ha heti öt napot dolgozott továbbra is, de minden nap korábban végzett, vagy később jött be. Akárhogy is, a cég azt akarta, hogy az alkalmazottak okosabban dolgozzanak, és ne keményebben. Az eredmények pedig izgalmasak voltak: az emberek munkához való hozzáállása ugyanis teljesen megváltozott.

Úgy érezték, sokkal egyszerűbb ugyanazzal a munkamennyiséggel dolgozni négy nap alatt, hiszen így kevesebb időt vesztegettek el feleslegesen. A meetingek rövidebbek és célratörőbbek voltak, nem beszélgettek az emberek arról, hogy mennyire működik jól a kávéfőző a konyhában, és mindenki produktívabb lett. Arra törekedtek, hogy minél több munkával haladjanak a négy nap alatt, és sikerrel is jártak.

A részvétel és a munkamorál is növekedett, miközben a dolgozók stressz-szintje sokkal alacsonyabb lett. És ez nem csak a munkájukat változtatta meg, hanem az életüket is. Sokan jelezték vissza, hogy végre van idejük a családdal lenni, és a férfiak is állították, hogy heti egy nap teljes körű apukák tudnak lenni otthon. A cég olyannyira elégedett volt ezzel, hogy a jövőben hosszabb távon is szeretnék bevezetni a négynapos munkahetet.

forrás:joy

Te mit gondolsz?

van baj

 mire gondolt?

                                         

Magyarországon is toboroz a német posta: 750 ezres fizetés, végzettséget sem kérnek

 

A jelek szerint óriási emberhiánnyal küzd a német posta, már a közösségi médiában megjelenő magyar hirdetéseken keresztül is toboroznak az ország bármely területére. Minimális németnyelvtudás és jogosítvány elvárás, de ha ez megvan, bárki mehet. 

Nagyszabású toborzókampányt indított a német posta a közösségi médiában: több olvasónk is jelezte, hogy Facebookon és Instagramon is megjelent a magyar nyelvű hirdetés, melyben csomagkézbesítőket keresnek.

A feladat levelek, illetve maximum 31,5 kg-ig csomagok kiszállítása járművel vagy esetleg gyalog. A heti munkaidő 38,5 óra, de olykor szombaton is dolgozni kell. A Deutsche Post vállalja, hogy a Magyarországról érkezőknek segít a kiutazásban, illetve a szálláskeresésben.

A felajánlott óradíj bruttó 14,06 euró, mely havonta bruttó 2165 eurót jelent, ami nagyjából 757 ezer forintnak felel meg a mai árfolyam szerint.

A hirdetésben kitérnek még arra is, hogy a munkavégzés igény szerint egész Németország területén lehetséges, de feltétele egy minimum B1 szintű német nyelvtudás és jogosítvány, emellett persze elvárás a rugalmasság és az elköteleződés is.

A Deutsche Post és a DHL

Még 2002 végén az Európai Bizottság jóváhagyásával a Deutsche Post World Net megvásárolta a DHL-t. A projekt és az integráció előnyei lehetővé tették a világhálózat optimalizálását, a termékek és szolgáltatások széleskörű bővítését és a tevékenységek összehangolását. 

Kerestük a hirdetés kapcsán a Deutsche Post sajtóosztályát is, szerettünk volna megtudni további részleteket, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.

Az itthon menedzser szintű 750 ezer forintos fizetés persze elképesztően jól hangzik, de ne feledkezzünk meg, hogy a hazai ingatlanárak köszönőviszonyban sincsenek a németországiakkal. A világon a legjobban Izraelben, Svájcban és Németországban drágultak az ingatlanok az elmúlt 10 évben. Ugyanakkor a Plan for Germany szerint az olyan nagyvárosokon kívül, mint amilyen München, Frankfurt vagy Stuttgart, helyi mércével mérve a németországi ingatlanok viszonylag olcsón bérelhetők.

Súlyos az emberhiány szinte mindenhol

Németországban a társadalom elöregedése miatt olyan súlyossá kezd válni a munkaerőhiány, hogy pótlására több bevándorlóra van szükség – mondta el Detlef Scheele, a német szövetségi munkaügyi hivatal vezetője a Süddeutsche Zeitungnak adott interjúban. A munkaügyi hivatal várakozásai szerint

Scheele kifejezetten a munkavállalás miatti célzott bevándorlást sürgeti. Ugyanakkor hazánk is hasonló problémákkal küzd, elöregszik a társadalom, egyre kevesebb aktív korú munkavállaló van, és közülük is rengetegen dolgoznak külföldön, főleg német és angol nyelvterületen lényegesen magasabb bérért.

Ahogy arról a Pénzcentrum korábban beszámolt, nem csak a német, de a Magyar Posta is súlyos munkaerőhiánnyal küzd, pár éve konkrét bérekkel toboroztak, akkor nettó 300 ezer forintot ígértek a kézbesítőknek egy nyomtatott hirdetésben. 2019-ben pedig a HelloVidék írta meg, hogy elharapódzott a munkaerőhiány a Magyar Postánál, egyre több olyan hír került akkor napvilágra, mely szerint dolgozók hiányában akadozik a postai küldemények kézbesítése.

Persze történnek lépések az ügyben: postai dolgozók 2021-ben július elsejétől 4 százalékos alapbér-fejlesztést kapnak, ezen túlmenően a vállalat a lojalitás elismerésére megemelte az idei évi béren kívüli juttatás összegét bruttó 300 ezer forintra.

A Magyar Posta közleményében ismertette, hogy a 2021-2023-as időszakra szóló megállapodás szerint a 3 év alatt összesen 15 százalékkal emelkedik a postai munkatársak bére. A 2021-es 4 százalékot követően 2022-ben átlagosan 9 százalékkal, 2023-ban pedig 2 százalékkal növekszik a postások alapbére. Ezen túlmenően a munkáltató 1-1 nap extra fizetett távollétet biztosít a Covid elleni védőoltással rendelkező munkatársak részére 2021-ben és 2022-ben.

forrás :  pénzcentrum.hu

7+1 jogi tévhit a szabadság kiadásáról

 Itt a nyár, a nagy szabadságolások időszaka. A koronavírus-járvány harmadik hulláma után különösen nem mindegy, hogy mikor vehetjük ki a szabadságot, és mennyi időre mehetünk el nyaralni. Cikkünkben néhány jogi tévhitet igyekszünk eloszlatni.

1. Többféle alapszabadság van.

Nem, többféle pótszabadság van.

A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény értelmében a munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. Az alapszabadság mértéke egységesen évente húsz munkanap. A munkavállaló az alapszabadságon felül az életkorára, a gyermeknevelés érdekében, továbbá egészségügyi okokra, vagy a munkavégzéssel járó egészségügyi kockázatokra tekintettel pótszabadságra is jogosult.

Életkor után járó pótszabadság először abban az évben jár a munkavállalónak, amikor a szükséges életkort betöltötte:

• a 25. életévtől 1 munkanap
• a 28. életévtől 2 munkanap
• a 31. életévtől 3 munkanap
• a 33. életévtől 4 munkanap
• a 35. életévtől 5 munkanap
• a 37. életévtől 6 munkanap
• a 39. életévtől 7 munkanap
• a 41. életévtől 8 munkanap
• a 43. életévtől 9 munkanap
• a 45. életévtől 10 munkanap

2. A gyermeknevelési pótszabadság csak az anyát illeti meg.

Nem így van.

A gyermeket nevelő munkavállalónak – akár férfi, akár nő – a 16 évesnél fiatalabb

• egy gyermeke után kettő,
• két gyermeke után négy,
• kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár.

Ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos, a pótszabadság fogyatékos gyermekenként további két munkanappal növekszik. Az együtt élő szülőknél a pótszabadság mindkét szülőt megilleti. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. Még valami: ha a munkavállaló évközben válik jogosulttá a gyermeknevelésipótszabadságra, akkor neki az évre járó teljes pótszabadság jár, mert a törvény nem szabja feltételül ehhez a munkavégzés időtartamát.

Például annak a 40 éves szülőnek, aki három, 16 évesnél fiatalabb – köztük egy fogyatékos – gyermeket nevel, 36 (20+7+7+2) munkanap szabadság jár.

3. Nincs olyan, hogy apaszabadság.

Pedig van.

Az apát a gyermeke születése után pótszabadság, az úgynevezett apaszabadság illeti meg. Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet a kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

Az apaszabadság az anyával és az újszülöttel való együttlétet, a kötődés elősegítését szolgálja, ezért viszonylag rövid határidőn belül, a szülést követő két hónapon belül igényelheti az apa. A munkáltató ezt a pótszabadságot az apa kérése szerinti időpontban köteles kiadni. Azonban erre is érvényes az az általános szabály, hogy az apának az igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt kell bejelentenie. Az apaszabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.

© Fotó Umann Kornél / FORTEPAN Strand a Kvassay sétányon 1959-ben

4. A fiatal munkavállalóknak nem jár pótszabadság.

De igen.

Az alapszabadságon felül öt munkanap pótszabadság jár:

• a fiatal munkavállalónak utoljára abban az évben, amikor a tizennyolcadik életévét betölti;
• a föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalónak;
• megváltozott munkaképességű, fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy vakok személyi járadékára jogosult munkavállalónak.

5. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén arányosan kevesebb szabadság jár.

Dehogyis.

A munkajogi tévhitek egy legrégebbike, ami makacsul tartja magát. Pedig a részmunkaidőben dolgozó munkavállalónak ugyanannyi szabadság jár, mint a teljes munkaidőben dolgozónak. A munkaügyi bíróságok már számtalan ítéletükben megerősítették, hogy a részmunkaidőben alkalmazott munkavállalónak is az általános szabályok szerint jár az alap- és pótszabadság. Sőt, ha valakinek több részmunkaidős munkaviszonya van, akkor mindegyik munkaviszonya után jár a szabadság. Vagyis akinek két négyórás munkaviszonya van, mindegyikben húsz-húsz nap az alapszabadsága. Persze ha az egyik munkaviszonyában éppen szabadságon van, nem mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól a másik munkaviszonyában.

6. A munkáltató szabja meg a szabadság időpontját.

Szó sincs róla.

Az tény, hogy a szabadság kiadása a munkáltató joga és kötelezettsége, a kiadás előtt azonban a munkáltatónak meg kell hallgatnia a munkavállalót. Évente hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben viszont a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni a munkáltató, a munkaviszony első három hónapját leszámítva. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie. Eltérő megállapodás hiányában a szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. E tekintetben – a szabadságként kiadott napon túl – a heti pihenőnap, a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe.

7. A munkáltató nem szakíthatja meg a munkavállaló szabadságát.

Kivételesen megteheti.

A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén

• a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja,
• a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja,
• a kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a kiadás időpontjának módosításával vagy a szabadság megszakításával összefüggésben felmerült kárát és költségeit. A szabadság megszakítása esetén a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre és a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be.

© Fotó Jankovszky György / FORTEPAN Balaton part a Székesfővárosi tisztviselők üdülőtelepe (később Honvéd üdülő) előtt 1934-ben

+1 Ha az arányosnál több szabadságot adtak ki, a munkaviszony megszűnésekor a különbözetre kifizetett munkabért a munkáltató visszakövetelheti.

Nem egyértelműen.

A 2012. július 1-jén hatályba lépett Munka törvénykönyve nem ad egyértelmű iránymutatást erre az esetre. Pedig a korábbi törvény kifejezetten rendelkezett arról, ha a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe, mint amennyi a munkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözetre kifizetett munkabért köteles volt visszafizetni. Az új Munka törvénykönyve azonban ilyen, visszafizetésre vonatkozó szabályt már nem tartalmaz.

A szabadság megváltása kizárólag a munkaviszony megszűnésekor megengedett: ha ugyanis a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, akkor azt pénzben meg kell váltani. Fordított helyzetben korántsem világos a képlet, a túladott szabadság visszafizetéséről még a szakértők között sincs egyetértés. Kétféle álláspont hadakozik egymással:

1. Bár kifejezett szabály jelenleg nincsen a túladott szabadság visszafizetésére, azonban a munkáltató hivatkozhat arra, hogy a Munka törvénykönyve szerint a jogalap nélkül kifizetett bért a munkavállalótól visszakövetelheti. Erre a munkáltatónak alapesetben a kifizetéstől számított hatvan napon belül van joga. Hatvan napon túl csak akkor követelheti vissza a jogalap nélkül kifizetett bért, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő. A túladott szabadság esetén az utóbbiról semmiképpen nem lehet szó, mert a túladott szabadság csak később, a munkaviszony megszűnésekor derül ki, mivel időarányos elszámolást csak ekkor lehet készíteni.
2. Van azonban nem kevés olyan vélemény is, amely egyáltalán nem látja alátámaszthatónak a visszafizetési kötelezettséget, hiszen az a kifizetés nem jogalap nélkül történt.

Alighanem Jónás Éva ügyvédnek van igaza, aki szerint a helyzet megnyugtató rendezéséhez a törvény módosítására lenne szükség, amely világosan megadná a felhatalmazást a többletnapokra járó díjazás visszavonására.

forrás:

Index - Belföld - 7+1 jogi tévhit a szabadság kiadásáról

 

Vegyük komolyan az embertelen hosszú munkahetek ártalmait!

Amennyiben a munkaheteink rendszeresen túl hosszúra nyúlnak, ne csodálkozzunk azon, ha fáradékonyabbak leszünk, elkezd hullani a hajunk vagy éppen felugrik ránk néhány kiló. A munkamániának és a túlóráknak köszönhetően a szív és az agy hosszú távú károsodása szintén bekövetkezhet.

Túlóra, stressz

Aki pajzsmirigyproblémával küzd, az a fent leírtakban a saját tüneteire ismerhet. Ez nincs véletlen így, ugyanis (vér)vizsgálatokkal bizonyították, hogy a pajzsmirigy szövődményei összefüggésbe hozhatók a (túl) hosszú munkaidővel. A napi rendes munkaidőt meghaladó munkavégzés hozzájárul a pszichológiai stresszhez, majd a krónikus stressz miatt lecsökkenhet a pajzsmirigyhormon mennyisége az emberi szervezetben.

A hosszú munkaidő káros egészségügyi hatásai

A túlhajszoltság a pajzsmirigyproblémák mellett további egészségügyi komplikációkhoz vezethet, ilyen például a depresszió és az agyműködés, különösképpen a rövid távú memória romlása is. A túlórát végző munkavállalóknál nagyobb valószínűséggel jelentkeznek izom- és csontrendszeri, gyomor- és bélrendszer, valamint szív- és érrendszeri problémák. Éppen ezért sajnálatos az a tendencia, amely azt mutatja, hogy a koronavírus miatti változások – az otthoni munkavégzéssel az élen – akár 2-3 órával is megnövelhetik a napi munkaidőt!

A recesszió miatt az emberek többsége még keményebben kényszerül dolgozni,
hogy ne őket bocsássák el következőnek, így egészségüket teszik kockára.
A munkaadók felelőssége lenne meglátni, hogy a kiegyensúlyozott munkaerő
hatékonyabb a túlhajszoltnál.

A megváltozott munkakörülmények még indokoltabbá teszik azt, hogy kipihenten lássunk neki a napi feladatoknak, hogy azokat jó ütemben haladva, és az ütemtervünket tartva, időben be tudjuk fejezni. A szabadidőnek szigorúan véve szabadidőnek kellene lennie, különben hogyan várhatnánk el magunktól a megfelelő regenerációt?

Forrás: inverse.com

Kétszázötven fős létszámbővítést jelentettek be az Aldinál

 

250 fős létszámbővítést hajt végre Magyarországon az Aldi, derült ki a vállalat közleményéből. 50 fővel növelik a biatorbágyi logisztikai központban dolgozók számát, és 100 fővel a kereskedelmi dolgozók létszámát.

Az Aldi International IT Services Kft. (AIIS) Biatorbágyról a fővárosba, a Budapest ONE irodaházba költözik, és további 100 munkahelyet hoz létre budapesti és pécsi informatikai szolgáltatóközpontjaiban. Év végéig közel 4500-ra nő a cég magyarországi munkavállalóinak száma.

Az AIIS több idegen nyelvet beszélő, felhasználói szintű informatikai ismeretekkel rendelkező, akár pályakezdő munkavállalók mellett olyan, angolul jól beszélő szenior informatikai szakembereknek is hosszú távú karrierlehetőséget biztosít, akik például Windows rendszeradminisztráció, IT-biztonság, szoftverfejlesztés és Workplace szolgáltatás területeken szereztek széles körű tapasztalatokat.

Az új hűtőraktár 6 milliárdos beruházással valósul meg, ezzel duplájára nő az áruházlánc magyarországi hűtőraktár-kapacitása. A vállalat az áruházi munkatársak létszámát is bővíti: még ebben az évben 100 új munkahelyet hoz létre az ország egész területén. A vállalat tapasztalatai szerint a részmunkaidő a legkedveltebb foglalkoztatási forma, hiszen az áruházi munkatársak mintegy 85 százaléka részmunkaidőben dolgozik.

A vállalat nem tesz különbséget a bolti és a raktári dolgozók fizetése között, így a 8 órás munkaviszonyra vetített kezdő fizetés az üzletekben és a logisztikai központban egyaránt bruttó 322 800 forint. A vállalatnál töltött két év munkaviszony után a bér 362 900 forintra, míg 10 év után, a 11. évtől 406 500 forintra nő. Az újonnan felvett raktári munkavállalók hat hónapnyi munkaviszony után targoncavezetői képesítést szerezhetnek, melynek költségét az áruházlánc fizeti.

az index cikke nyomán