óriási a szakemberhiány itthon

 Növekvő bérek, emelkedő alapanyagárak, és kritikus szakemberhiány – egyre nehezebb helyzetben vannak a hazai vállalkozások. Bár sokan az egyetemeket okolják, a külföldi munkavállalás ennél jóval nagyobb gondot jelent.

Már most hatalmas a szakemberhiány, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) becslései szerint a helyzet várhatóan jövőre sem fog javulni. A VOSZ főtitkára, Perlusz László az ATV Híradójának elmondta: a vállalkozók nehéz helyzetben vannak, a növekvő béreket és alapanyagár-emelkedést ugyanis már egyre nehezebben tudják kitermelni.

Mint kiderült, elsősorban fizikai munkásokból van kritikusan kevés, de a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke kiemelte, hogy az ipartól egészen a szolgáltató szektorig számottevő a szakemberhiány.

A helyzet kimondottan súlyos az autószerelők körében, ők mintegy háromezerrel vannak kevesebben.

Az Európai Bútor Szövetség elnökségi tagja szerint a szakemberhiányból fakadó problémák gyökere az iskolákban keresendő, a kézműves szakmákat ugyanis nem teszik vonzóvá.

Évről évre csökken a szakképzésbe érkezők száma, és nagyon nagy a pályaelhagyók száma is

– jelentette ki Cselényi Krisztina.

Túl sokan mennek egyetemre?

Általános vélekedés, hogy túl sok a diplomás hazánkban, ahelyett hogy a fiatalok szakmát tanulnának, hiszen kőművesből és villanyszerelőből hatalmas hiány van. Az Oktatói Hálózat aktivistája korábban az Indexnek ugyanakkor arról beszélt, hogy nagyon téved az, aki azt gondolja, hogy amiatt van kevés szakember, mert túl sokan mennek egyetemre.

Nem a felsőoktatás szipolyozta el a sok szakembert, sokkal inkább a magas külföldi bérek bizonyultak csábítónak. Emellett nem igaz, hogy túl sok lenne itthon a diplomás

– jelentette ki Máté András idézve az Eurostat statisztikáját, mely bizonyítja, hogy itthon csak a fiatalok egy kis százaléka szerez felsőfokú végzettséget.

ezeket a készségeket várják el a cégek a jelentkezőktől

 

A munkaerőpiac folyamatos, organikus átalakulása természetszerű, amelyet azonban olykor erőteljes behatások érnek. Kérdés, hogy milyen mértékben, ütemben és irányban változtatnak az aktuális keresleten-kínálaton, elvárásokon ezek a körülmények. Hogyan alkalmazkodhatnak a szereplők az új helyzethez, mire van most szükség a helytálláshoz és érvényesüléshez?

A Profession.hu és az International Business School – megismételve egy korábbi, 2017-ben végzett felmérést – ismét elkészítette közös kutatását a munkaerőpiacon elvárt készségekre vonatkozóan. Az elemzésből kiderül, melyek azok a készségek, amelyek a legnagyobb versenyelőnyt jelentik most egy-egy nyitott pozíció megszerzéséhez a felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállalók számára. A kutatás iránymutatással szolgál arra vonatkozólag is, hogy a főiskolai hallgatók számára létrehozott programokon szükséges-e változtatni, az oktatott modulok fókuszát és tartalmát újra kell-e gondolni.

A másokkal való kommunikáció és az idegennyelv-tudás a leginkább elvárt készség

A munkaadók által jelenleg leginkább megkövetelt kvalitás az interperszonális kommunikációs készség, hasonlóan a négy évvel ezelőtti prioritáshoz. Ide a kommunikációs és nyelvi affinitás tartozik, ami iparágtól függetlenül mindenhol a legfontosabb helyre került. Ez alól egyetlen kivételt a közigazgatási szektor jelent, ahol a munkaadók az attitűdöt sorolják legelőre. Az interperszonális készségeken belül a – főként angol – nyelvtudás a hirdetések több mint 75 százalékában jelenik meg elvárásként, amit az írásbeli és szóbeli kommunikációs készségek követnek, megelőzve az egyéb interperszonális, csapatmunka jellegű készségeket.

Az attitűd fontosabb a számítógépes ismereteknél

Második helyen az attitűd jellegű személyiségjellemzők, illetve a számítógépes ismeretek következnek az elvárások között, kiemelten a Microsoft Office szoftvercsomag használata, ami a hirdetések 30 százalékában tüntettek fel a munkaadók az elvárások között. Ide nem sorolva az IT programozás, fejlesztés szektorban feladott hirdetéseket, amelyeknél értelemszerűen konkrét, specifikus programnyelvek, módszertanok és szoftverek kerülnek előtérbe. Az általános számítógépes ismeretek kategória szinte megduplázta a négy évvel ez előtti felméréshez képest a fontosságát, azonban még mindig elmarad az interperszonális készségek és az attitűd faktoroktól.

Az iparágakat összehasonlítva a legnagyobb szórás az attitűdöknél látható

A különböző attitűdök közül a leginkább elvárt tulajdonság az önállóság, majd a precizitás. A közigazgatás és az oktatás területén az integritást, a marketing esetében a kreativitást, értékesítést és kereskedelemben pedig a célorientáltságot várják el a munkaadók. Ezzel szemben a proaktivitás az építőipar és ingatlan szektorban, a stressztűrés a programozási munkakörökben, a határozottság az üzleti támogató központoknál sorolódik a többi szektorban elvártnál kiugróan hátrébb.

Már a hirdetések 5 százalékában megjelenik az időgazdálkodás az elvárások között.

A fontossági sorrendben negyediknek számító menedzsment készségeken belül a problémamegoldás emelkedik ki leginkább, amelyet a vezetési és a projektmenedzsment készségek követnek. A projektmenedzsmentre vonatkozó elvárás iparáganként különbözik: az IT programozás, a marketing, média és PR területeken például kiemelt szerepet tölt be, miközben a jogi, ügyfélszolgálati, valamint a vendéglátó és idegenforgalmi szektorban utolsó helyen szerepel. E kategóriába tartoznak a vezetés-szervezési készségek is: többnyire a kevésbé gyakran elvártak közé esik a szervező- és delegációs készség, illetve az egyéni időgazdálkodási, teendő rangsorolási készségek, amelyek a pénzügy és könyvelés, ügyfélszolgálat és SSC munkakörökben emelkedik ki a leglátványosabban. Szembetűnő változás a korábbi évekhez képest a projektmenedzsment készségek elvárásainak részletezése, ahol a különböző metodológiák is előtérbe kerültek. Frissen bevezetett, feltörekvő kategóriaként megjelent az időgazdálkodás is, ami a hirdetések közel 5 százalékában jelent meg. Az IBS szakemberei szerint ezen a két területen mostantól érdemes lesz még inkább elmélyíteni a pályakezdők tudását.

Elenyésző hangsúly kerül az analitikus készségek említésére az álláshirdetésekben

Az öt nagy készségcsoport közül az álláshirdetésekben legkevesebb alkalommal említett elvárás az analitikus készségeké. A stressztűréshez és az alkalmazkodóképességhez hasonló a kvantitatív készségek helyzete is: miközben az analitikus készségek iránti igény megnőtt, a hirdetésekből mégis hiányozik az erre vonatkozó elvárások nevesítése. Ennek oka valószínűleg az, hogy ezeket a készségeket a cégek az egyéni kvalitásokra összpontosító elemzésünkben nem szereplő, a speciális szakmai jellegű, pl. pénzügyi, ismerettel és tapasztalattal lefedettnek tartják. Illetve széles körben bevett gyakorlat, hogy a számítási, statisztikai, módszertani készségeket a munkáltatók letesztelik a felvételi eljárás során, emiatt nincs szükségük ezeket az elvárásokat még a hirdetésben is kiemelni.

A készségek fejlesztése versenyelőnyt jelenthet

A bemutatott elvárások fejleszthető készségekre vonatkoznak, amelyeknek érdemes már fiatalon, a tanulmányok végzése során figyelmet szentelni, hiszen kialakításuk, elsajátításuk számottevő versenyelőnyt jelent a munkaerőpiacon.---------------





forrás Ezeket a készségeket várják el a cégek a jelentkezőktől - Blikk

ajánlat

 

Egy cég négynapossá tette a munkahetet

 Mi történne, ha öt nap helyett csak négyet kellene dolgoznod, mégis ugyanannyi fizetést kapnál? Egy cégnél tesztelték a dolgot, és nagyon izgalmas eredményekkel zárult a próbaidőszak.

Te is álmodoztál már arról, mennyire klassz lenne, ha öt helyett csak négy napot kellene dolgoznod egy héten? Hogy a hét közepén kivedd a szerdát, vagy esetleg a pénteket, hogy háromnapos legyen a hétvégéd minden alkalommal. Szuperül hangzik, igaz? Nos, egy új-zélandi cég (a Perpetual Guardian) letesztelte, mi történik akkor, ha két hónapon keresztül az alkalmazottaknak hetente csak négy napot kell dolgozniuk; a végeredmény pedig olyannyira megdöbbentő volt, hogy arra ők sem számítottak!

Noha számtalan kutatás bizonyította már, hogy a rövidebb munkahét jobb a dolgozóknak, itt volt egy klassz fordulat: hogy a dolgozók négy napot dolgoztak csak egy héten, de öt napi fizetést kaptak. A vezető egy hónapot adott az alkalmazottaknak, hogy kidolgozzák, miként fognak öt napi munkát belesuvasztani négy napba, majd ezek után elkezdődött a két hónapos próbaidőszak.

Volt, aki úgy döntött, hogy a szerdát veszi ki szabadnapnak, így két napig teljes erőbedobással tud dolgozni, majd volt egy nap a hét közepén a házimunkára, családra, pihenésre, és ezek után ismét két napig dolgozott. De volt olyan is, akinek kézenfekvőbb volt, ha heti öt napot dolgozott továbbra is, de minden nap korábban végzett, vagy később jött be. Akárhogy is, a cég azt akarta, hogy az alkalmazottak okosabban dolgozzanak, és ne keményebben. Az eredmények pedig izgalmasak voltak: az emberek munkához való hozzáállása ugyanis teljesen megváltozott.

Úgy érezték, sokkal egyszerűbb ugyanazzal a munkamennyiséggel dolgozni négy nap alatt, hiszen így kevesebb időt vesztegettek el feleslegesen. A meetingek rövidebbek és célratörőbbek voltak, nem beszélgettek az emberek arról, hogy mennyire működik jól a kávéfőző a konyhában, és mindenki produktívabb lett. Arra törekedtek, hogy minél több munkával haladjanak a négy nap alatt, és sikerrel is jártak.

A részvétel és a munkamorál is növekedett, miközben a dolgozók stressz-szintje sokkal alacsonyabb lett. És ez nem csak a munkájukat változtatta meg, hanem az életüket is. Sokan jelezték vissza, hogy végre van idejük a családdal lenni, és a férfiak is állították, hogy heti egy nap teljes körű apukák tudnak lenni otthon. A cég olyannyira elégedett volt ezzel, hogy a jövőben hosszabb távon is szeretnék bevezetni a négynapos munkahetet.

forrás:joy

Te mit gondolsz?

van baj

 mire gondolt?

                                         

Magyarországon is toboroz a német posta: 750 ezres fizetés, végzettséget sem kérnek

 

A jelek szerint óriási emberhiánnyal küzd a német posta, már a közösségi médiában megjelenő magyar hirdetéseken keresztül is toboroznak az ország bármely területére. Minimális németnyelvtudás és jogosítvány elvárás, de ha ez megvan, bárki mehet. 

Nagyszabású toborzókampányt indított a német posta a közösségi médiában: több olvasónk is jelezte, hogy Facebookon és Instagramon is megjelent a magyar nyelvű hirdetés, melyben csomagkézbesítőket keresnek.

A feladat levelek, illetve maximum 31,5 kg-ig csomagok kiszállítása járművel vagy esetleg gyalog. A heti munkaidő 38,5 óra, de olykor szombaton is dolgozni kell. A Deutsche Post vállalja, hogy a Magyarországról érkezőknek segít a kiutazásban, illetve a szálláskeresésben.

A felajánlott óradíj bruttó 14,06 euró, mely havonta bruttó 2165 eurót jelent, ami nagyjából 757 ezer forintnak felel meg a mai árfolyam szerint.

A hirdetésben kitérnek még arra is, hogy a munkavégzés igény szerint egész Németország területén lehetséges, de feltétele egy minimum B1 szintű német nyelvtudás és jogosítvány, emellett persze elvárás a rugalmasság és az elköteleződés is.

A Deutsche Post és a DHL

Még 2002 végén az Európai Bizottság jóváhagyásával a Deutsche Post World Net megvásárolta a DHL-t. A projekt és az integráció előnyei lehetővé tették a világhálózat optimalizálását, a termékek és szolgáltatások széleskörű bővítését és a tevékenységek összehangolását. 

Kerestük a hirdetés kapcsán a Deutsche Post sajtóosztályát is, szerettünk volna megtudni további részleteket, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.

Az itthon menedzser szintű 750 ezer forintos fizetés persze elképesztően jól hangzik, de ne feledkezzünk meg, hogy a hazai ingatlanárak köszönőviszonyban sincsenek a németországiakkal. A világon a legjobban Izraelben, Svájcban és Németországban drágultak az ingatlanok az elmúlt 10 évben. Ugyanakkor a Plan for Germany szerint az olyan nagyvárosokon kívül, mint amilyen München, Frankfurt vagy Stuttgart, helyi mércével mérve a németországi ingatlanok viszonylag olcsón bérelhetők.

Súlyos az emberhiány szinte mindenhol

Németországban a társadalom elöregedése miatt olyan súlyossá kezd válni a munkaerőhiány, hogy pótlására több bevándorlóra van szükség – mondta el Detlef Scheele, a német szövetségi munkaügyi hivatal vezetője a Süddeutsche Zeitungnak adott interjúban. A munkaügyi hivatal várakozásai szerint

Scheele kifejezetten a munkavállalás miatti célzott bevándorlást sürgeti. Ugyanakkor hazánk is hasonló problémákkal küzd, elöregszik a társadalom, egyre kevesebb aktív korú munkavállaló van, és közülük is rengetegen dolgoznak külföldön, főleg német és angol nyelvterületen lényegesen magasabb bérért.

Ahogy arról a Pénzcentrum korábban beszámolt, nem csak a német, de a Magyar Posta is súlyos munkaerőhiánnyal küzd, pár éve konkrét bérekkel toboroztak, akkor nettó 300 ezer forintot ígértek a kézbesítőknek egy nyomtatott hirdetésben. 2019-ben pedig a HelloVidék írta meg, hogy elharapódzott a munkaerőhiány a Magyar Postánál, egyre több olyan hír került akkor napvilágra, mely szerint dolgozók hiányában akadozik a postai küldemények kézbesítése.

Persze történnek lépések az ügyben: postai dolgozók 2021-ben július elsejétől 4 százalékos alapbér-fejlesztést kapnak, ezen túlmenően a vállalat a lojalitás elismerésére megemelte az idei évi béren kívüli juttatás összegét bruttó 300 ezer forintra.

A Magyar Posta közleményében ismertette, hogy a 2021-2023-as időszakra szóló megállapodás szerint a 3 év alatt összesen 15 százalékkal emelkedik a postai munkatársak bére. A 2021-es 4 százalékot követően 2022-ben átlagosan 9 százalékkal, 2023-ban pedig 2 százalékkal növekszik a postások alapbére. Ezen túlmenően a munkáltató 1-1 nap extra fizetett távollétet biztosít a Covid elleni védőoltással rendelkező munkatársak részére 2021-ben és 2022-ben.

forrás :  pénzcentrum.hu

7+1 jogi tévhit a szabadság kiadásáról

 Itt a nyár, a nagy szabadságolások időszaka. A koronavírus-járvány harmadik hulláma után különösen nem mindegy, hogy mikor vehetjük ki a szabadságot, és mennyi időre mehetünk el nyaralni. Cikkünkben néhány jogi tévhitet igyekszünk eloszlatni.

1. Többféle alapszabadság van.

Nem, többféle pótszabadság van.

A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény értelmében a munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. Az alapszabadság mértéke egységesen évente húsz munkanap. A munkavállaló az alapszabadságon felül az életkorára, a gyermeknevelés érdekében, továbbá egészségügyi okokra, vagy a munkavégzéssel járó egészségügyi kockázatokra tekintettel pótszabadságra is jogosult.

Életkor után járó pótszabadság először abban az évben jár a munkavállalónak, amikor a szükséges életkort betöltötte:

• a 25. életévtől 1 munkanap
• a 28. életévtől 2 munkanap
• a 31. életévtől 3 munkanap
• a 33. életévtől 4 munkanap
• a 35. életévtől 5 munkanap
• a 37. életévtől 6 munkanap
• a 39. életévtől 7 munkanap
• a 41. életévtől 8 munkanap
• a 43. életévtől 9 munkanap
• a 45. életévtől 10 munkanap

2. A gyermeknevelési pótszabadság csak az anyát illeti meg.

Nem így van.

A gyermeket nevelő munkavállalónak – akár férfi, akár nő – a 16 évesnél fiatalabb

• egy gyermeke után kettő,
• két gyermeke után négy,
• kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár.

Ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos, a pótszabadság fogyatékos gyermekenként további két munkanappal növekszik. Az együtt élő szülőknél a pótszabadság mindkét szülőt megilleti. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. Még valami: ha a munkavállaló évközben válik jogosulttá a gyermeknevelésipótszabadságra, akkor neki az évre járó teljes pótszabadság jár, mert a törvény nem szabja feltételül ehhez a munkavégzés időtartamát.

Például annak a 40 éves szülőnek, aki három, 16 évesnél fiatalabb – köztük egy fogyatékos – gyermeket nevel, 36 (20+7+7+2) munkanap szabadság jár.

3. Nincs olyan, hogy apaszabadság.

Pedig van.

Az apát a gyermeke születése után pótszabadság, az úgynevezett apaszabadság illeti meg. Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet a kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

Az apaszabadság az anyával és az újszülöttel való együttlétet, a kötődés elősegítését szolgálja, ezért viszonylag rövid határidőn belül, a szülést követő két hónapon belül igényelheti az apa. A munkáltató ezt a pótszabadságot az apa kérése szerinti időpontban köteles kiadni. Azonban erre is érvényes az az általános szabály, hogy az apának az igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt kell bejelentenie. Az apaszabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.

© Fotó Umann Kornél / FORTEPAN Strand a Kvassay sétányon 1959-ben

4. A fiatal munkavállalóknak nem jár pótszabadság.

De igen.

Az alapszabadságon felül öt munkanap pótszabadság jár:

• a fiatal munkavállalónak utoljára abban az évben, amikor a tizennyolcadik életévét betölti;
• a föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalónak;
• megváltozott munkaképességű, fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy vakok személyi járadékára jogosult munkavállalónak.

5. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén arányosan kevesebb szabadság jár.

Dehogyis.

A munkajogi tévhitek egy legrégebbike, ami makacsul tartja magát. Pedig a részmunkaidőben dolgozó munkavállalónak ugyanannyi szabadság jár, mint a teljes munkaidőben dolgozónak. A munkaügyi bíróságok már számtalan ítéletükben megerősítették, hogy a részmunkaidőben alkalmazott munkavállalónak is az általános szabályok szerint jár az alap- és pótszabadság. Sőt, ha valakinek több részmunkaidős munkaviszonya van, akkor mindegyik munkaviszonya után jár a szabadság. Vagyis akinek két négyórás munkaviszonya van, mindegyikben húsz-húsz nap az alapszabadsága. Persze ha az egyik munkaviszonyában éppen szabadságon van, nem mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól a másik munkaviszonyában.

6. A munkáltató szabja meg a szabadság időpontját.

Szó sincs róla.

Az tény, hogy a szabadság kiadása a munkáltató joga és kötelezettsége, a kiadás előtt azonban a munkáltatónak meg kell hallgatnia a munkavállalót. Évente hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben viszont a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni a munkáltató, a munkaviszony első három hónapját leszámítva. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie. Eltérő megállapodás hiányában a szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. E tekintetben – a szabadságként kiadott napon túl – a heti pihenőnap, a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe.

7. A munkáltató nem szakíthatja meg a munkavállaló szabadságát.

Kivételesen megteheti.

A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén

• a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja,
• a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja,
• a kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a kiadás időpontjának módosításával vagy a szabadság megszakításával összefüggésben felmerült kárát és költségeit. A szabadság megszakítása esetén a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre és a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be.

© Fotó Jankovszky György / FORTEPAN Balaton part a Székesfővárosi tisztviselők üdülőtelepe (később Honvéd üdülő) előtt 1934-ben

+1 Ha az arányosnál több szabadságot adtak ki, a munkaviszony megszűnésekor a különbözetre kifizetett munkabért a munkáltató visszakövetelheti.

Nem egyértelműen.

A 2012. július 1-jén hatályba lépett Munka törvénykönyve nem ad egyértelmű iránymutatást erre az esetre. Pedig a korábbi törvény kifejezetten rendelkezett arról, ha a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe, mint amennyi a munkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözetre kifizetett munkabért köteles volt visszafizetni. Az új Munka törvénykönyve azonban ilyen, visszafizetésre vonatkozó szabályt már nem tartalmaz.

A szabadság megváltása kizárólag a munkaviszony megszűnésekor megengedett: ha ugyanis a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, akkor azt pénzben meg kell váltani. Fordított helyzetben korántsem világos a képlet, a túladott szabadság visszafizetéséről még a szakértők között sincs egyetértés. Kétféle álláspont hadakozik egymással:

1. Bár kifejezett szabály jelenleg nincsen a túladott szabadság visszafizetésére, azonban a munkáltató hivatkozhat arra, hogy a Munka törvénykönyve szerint a jogalap nélkül kifizetett bért a munkavállalótól visszakövetelheti. Erre a munkáltatónak alapesetben a kifizetéstől számított hatvan napon belül van joga. Hatvan napon túl csak akkor követelheti vissza a jogalap nélkül kifizetett bért, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő. A túladott szabadság esetén az utóbbiról semmiképpen nem lehet szó, mert a túladott szabadság csak később, a munkaviszony megszűnésekor derül ki, mivel időarányos elszámolást csak ekkor lehet készíteni.
2. Van azonban nem kevés olyan vélemény is, amely egyáltalán nem látja alátámaszthatónak a visszafizetési kötelezettséget, hiszen az a kifizetés nem jogalap nélkül történt.

Alighanem Jónás Éva ügyvédnek van igaza, aki szerint a helyzet megnyugtató rendezéséhez a törvény módosítására lenne szükség, amely világosan megadná a felhatalmazást a többletnapokra járó díjazás visszavonására.

forrás:

Index - Belföld - 7+1 jogi tévhit a szabadság kiadásáról