2022. máj. 27.

kétmillió pályaelhagyó van Magyarországon

 Tízből négy ember már legalább egyszer váltott szakmát és helyezkedett el más területen, ráadásul különböző okokból minden tizedik munkavállaló most is ezt tervezi.

A Profession.hu ezer munkavállaló megkérdezésével mérte fel a hazai munkaerőpiac mobilitását és az állás-, valamint pályaváltások gyakoriságát. A motivációk és az okok különbözőek, de meglepően sokan váltottak már területet, és továbbra is sokan terveznek továbblépni.

A legtöbb pályaváltó (35 százalék) két–öt évvel ezelőtt választott új területet magának – ebben az időszakban komoly szerepet játszottak a koronavírus-járvány miatti munkaerőpiaci átrendeződések is. Az elmúlt egy évben a korábban pályaváltók 25 százaléka, öt–tíz évvel ezelőtt húsz százaléka, tíz évnél régebben pedig 22 százaléka váltott pályát.

Míg a pályaelhagyók negyede tervezi a visszatérést, háromnegyedük biztos benne, hogy többé nem fog visszatérni előző szakmájához.

A kutatásból kiderült, hogy átlagosan egy–öt évet dolgoztak korábbi szakmájukban a váltást megelőzően, 18 százalékuk azonban bő tíz év után döntött úgy, hogy otthagyja az eredeti vagy korábbi területét.

A munkavállalók közel harmada sosem gondolt a pályaváltására

A kutatásban részt vevők kevesebb mint harmada volt az, aki még sosem gondolkodott azon, hogy pályát vált – ez leginkább az alapfokú végzettségűekre és a 60–65 évesekre jellemző. Körükben felülreprezentáltak azok a 30–39 évesek, akik 11–20 éve léptek be a munkaerőpiacra, valamint az 50–59 évesek.
-----------------------------
a cikk folytatódik a hirdetés után

10% kuponkedvezmény az első vásárlásra - Okositomazotthonom.hu
A kupon beváltásával 10% kedvezményt adunk termékeinkre minden új vásárlónknak az első vásárlás alkalmával.
TTV2022TTR
A kupon egy alkalommal, az 1. vásárlás során váltható be!

------------------------------

A többség (36 százalék) azonban már legalább egyszer módosított a pályáján. Ez leginkább a jelenleg szabadúszóként dolgozókra jellemző, valamint a 29 év alattiakra.

Azoknak, akik már elhagyták korábbi szakterületüket:

  • közel fele a jobb fizetésért hozta meg ezt a döntést;
  • 29 százalék az izgalmasabb feladatok reményében;
  • ugyanennyien a munkahelyi kiégés miatt;
  • amit sorrendben az új képzettség megszerzése miatti történt pályaváltás követ (19 százalék);
  • 17 százalék azok aránya, akiknek valamilyen okból megszűnt a munkahelyük, és nem találtak munkát az eredeti szakmájukban;
  • közel ennyien vannak azok, akiknek ellehetetlenültek a munkavégzéshez szükséges feltételeik, vagy a koronavírus-járvány miatt megszűnt az állásuk, leállt a szektor, ahol addig dolgoztak;
  • a munkavállalók öt százaléka azért módosított pályát, mert elavuló területen vagy elavuló technológiával dolgozott, a munkakör automatizációja miatt pedig négy százalékuk volt kénytelen váltani.

Munkahelyváltás szakterületen belül

Az állásváltás alapvetően kisebb kihívást jelent a pályaváltáshoz képest, hiszen az eredeti szakmán belül maradva a munkavállalónak jó eséllyel nincs szüksége különösebb szakmai átképzésre.

Az emberek fele azonban úgy látja, hogy az állásváltás is jelentős megterheléssel jár, amelynek ellenére tízből négy válaszadó szerint megéri, mert jobb lehetőséget biztosíthat a magasabb fizetés vagy egy jobb pozíció megszerzésére.

Állásváltást leginkább ösztönző tényezők:

  • a magasabb bér,
  • a jó csapat,
  • az idő- és térbeli rugalmasság.
  • A fizetéssel mint tényezővel nem számolva szinte minden második dolgozó, illetve álláskereső elsősorban egy jobb állás reményében váltana, ahol számára megfelelőbb a munka vagy jobban érzi magát.
  • Negyedük az esetleges váltás okaként a megbízhatóbb munkahelyet jelölte meg vágyott célként, illetve egy jobb helyen lévő vállalatot.

Hányszor váltunk állást életünk során?

Önmagában nem a kor, lakóhely vagy végzettség, hanem leginkább az adott időszakra jellemző munkaerőpiaci helyzet és a munkavállaló preferenciái határozzák meg a munkahelyváltást. Egy átlagos 18–29 év közötti munkavállaló 3,6 munkahelyen dolgozott eddig karrierje során, míg a 30–39 évesek 4,2, a 40–49 évesek pedig öt munkahelyen; a 60–65 év közöttiek esetében sem emelkedik ez a szám öt fölé.

Átlagosan 11 év a leghosszabb idő, amit egy ember egy helyen tölt, azonban a dolgozó emberek közel negyedével előfordult már, hogy maximum vagy kevesebb mint egy hónapot töltött egy vállalatnál.

Az életkorral és a magasabb iskolai végzettséggel egyenes arányosban nő az egy munkahelyen letöltött idő hossza. Egy felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállaló átlagosan negyven százalékkal tovább marad egy munkahelyen, mint az, aki alapfokú végzettséggel rendelkezik.

Hol keresünk új munkahelyet?

A váltásban gondolkodók többsége álláskereső portálokon néz utána az új lehetőségeknek, e csatornát a Facebook, majd az ismerősi kör követi (utóbbi volt két évvel ezelőttig a legfőbb hírforrás, azonban mostanra az állásportálok és már a Facebook is megelőzte).

A jelenlegi munkaerőpiacon a vállalatok számára kifejezetten fontos, hogy optimalizálják a toborzási folyamatukat a hatékony felvétel érdekében.

A potenciális jelöltek megtalálása érdekében az aktív munkakeresők mellett a passzív, de potenciális jelöltek, azaz a pályaváltók megszólítására is érdemes figyelmet fordítani, ami többek között a megfelelő álláshirdetéssel is megvalósítható.

Munkaadóként nagy előnyt jelenthet, ha feltüntetjük a meghirdetett pozícióért járó munkabért: tízből nyolc munkavállaló jelölte meg ezt mint az álláshirdetés legfontosabb tartalmi elemét. A kínált bér fizetési sávban is feltüntethető, nem szükséges egy konkrét összeget meghatározni. A fizetés mellett a szellemi munkát végzők körében a munkakör, míg a szak-, betanított és fizikai munkát igénylő területeken a munkarend pontos leírása számít még kiemelten fontosnak

– tanácsolja Simon-Göröcs Lili, a Profession.hu HR-igazgatója.

A kutatás online adatfelvétellel készült, önkitöltős kérdőív formájában egy ezerfős mintán, amely reprezentatív a 18–65 éves internetezőkre, nemre, korra, iskolai végzettségre, településtípusra és régióra 2021 őszén.

2022. máj. 20.

Gigabérrel kecsegtet egy kiskereskedelmi üzletlánc a Balatonnál és a Velencei-tónál

 Továbbra is súlyos munkaerőhiánnyal küzd a kereskedelmi ágazat, ezért a kiemelt nyári időszakban a teljes állásban dolgozók fizetésemelése mellett döntött az Aldi.

Az áruházlánc június 1. és augusztus 31. között kiemelt, vagyis az átlagosnál nagyobb forgalmú üzletté nyilvánítja tíz Balaton-környéki, valamint a Gárdonyban található üzletét. Ezek az áruházak hosszabb nyitva tartással állnak a vevők rendelkezésére – derül ki az Aldi Forbes.hu-hoz eljuttatott közleményéből.

A nagyobb forgalomra készülve idén is bővíti dolgozóinak létszámát a vállalat kiemelt balatoni áruházaiban, és a szezonális időszakra határozott idejű munkaviszony keretében keres bolti eladókat. Összesen mintegy 120 teljes és részmunkaidős pozíció nyílik meg az áruházlánc Balaton környékén található egységeiben.

 jelentkezők a kiemelt nyári időszakban emelt bérezésre számíthatnak: 
  • heti 30 óra esetén bruttó 376 725 forint, 
  • 35 óra esetén 439 513 forint, 
  • míg 40 órás munkaviszony esetén bruttó 502 300 forint a járandóság. 

A vállalat az említett üzletekben dolgozók számára az érintett üzlethez közeli, kiváló minőségű balatoni szállást biztosít, illetve megtéríti a munkába járás útiköltségét.

Az áruházak a nyári szezonban Gárdonyban, Balatonlellén, Szántódon és Balatonalmádiban a parkolókban felállított, légkondicionált sátrakkal is bővülnek, amelyekben a nem élelmiszer jellegű termékek – például szerszámok, kerti eszközök, strandfelszerelések, ruházat, háztartási eszközök – lesznek kaphatók. 

2022. ápr. 29.

Kifakadt a híres balatoni vendéglátós: havi nettó 800 ezerért sem találnak embert


Saját éttermének blogján fakadt ki a tihanyi Malackrumpli tulajdonosa.
A vendéglátós szakember sorra vette, mik most a szektor legnagyobb
 problémái Magyarországon: az egyre durvább mértékű drágulástól,
 a munkaerőhiányon át, a koronavírus-világjárvány még most
is érezhető hatásáig.
 Sok jó szakember otthagyta a szakmát, ma már 800 ezres nettóért
 sem lehet bizonyos pozícióba embert találni,
az alapanyagárak pedig brutálisan kilőttek.

A hazai vendéglátás jelenéről, az egyre durvábban elszálló árakról,
és a pandémia súlyos következményeiről fakadt ki a Malackrumpli
 blogján Járosi Tamás. A tihanyi étterem tulajdonosa friss
elemzésében arra hívja fel a vásárlók figyelmét, egyáltalán
 nem csak Balaton környéki probléma az áremelkedés,
hanem országos jellegű. Sőt, szerinte a legdurvábban
mindez a budapesti helyeket fogja érinteni.

Elszálló árak a Balatonnál

Járosi Tamás azzal kezdi helyzetértékelését,
már most láthatóvá vált, hogy jóval magasabb árképzés lesz
mindenhol, így a Balatonon is. A magyar tenger mellől konkrét
példákat is hoz, mint írja, „Tihany és Füred környékén már sok
 helyen érzékelhetően bekövetkezett az áremelés, bizonyos
helyeken nevetségesen drasztikusan (már láttunk 1 500 Ft-os
cappuccinót vagy 6-7 ezer forintos főétel árakat nem túl
 színvonalas helyeken). Járosi Tamás ezek után 5 pontban
elemzi a brutális drágulásokhoz vezető utat, illetve a tó
környéki vendéglátás helyzetét.

Drasztikus alapanyagár drágulás

hogy elég sok tételből hiány van

    • ma egy minőségi tejszín litere 2 500 – 3 000 forint között van,
    •  ez a vajjal együtt kb. két éve még a fele volt;
    • az étolaj úgy drágult kb. 50%-ot,
    •  hogy a Metro áruházban mennyiségi korlátozás van;
    • a húsdrágulást még várják, a takarmány árak az egekben,
    •  egy mázsa tritikálé 13-15 ezer forint, ez pár éve 5-6 ezer forint volt;
    • a közmű költségekre nem vonatkozik a rezsistop,
    •  mert nem magánszemélyek, a csekkek összege duplázódott;
    • a jó minőségű krumpli 6-8 éve még 80 Ft-volt,
    •  tavaly 300-400, az idei árakat félve várják;
    • a befőző paradicsom ősszel általában 80 Ft,
    • tavaly 300-500 forint alatt nem lehetett normális minőséget kapni.

Járosi a költségek emelkedése mellett beszélt arról is,

hogy néhány szállítójuk azért nem juttatja el a

megrendelt árut, mert ott a teherautó, csak nincs aki vezesse,

 így van hogy ők mennek az ország különböző pontjaira beszerző körútra.

Az alapanyag árak úgy repültek az egekbe,

- mondja a tulajdonos, aki konkrét példákat is bemutat:


Személyzeti gondok

A személyzeti gondokról Járosi Tamás azt mondja,
bár ők szerencsések, évek óta fix csapattal dolgoznak,
 és a covidot is túlélték, viszont a nyári nagy hajtásban bővíteniük kell a csapatot.
Ez viszont nem egyszerű, mint bejegyzésében írja,

ma ott tartunk, hogy 800 000 forint/hó (+szállás és étkezés)
 fizetésen nem jelentkezik senki egy séfhelyettesi pozícióra.
  Ez köz

el 2.200 EUR/hó, egy normális külföldi fizetés,
 csak nem kell elszakadni 1 000 kilométer távolságra,
csak le kell jönni Tihanyba.


Koronavírus hatások

A koronavírusról úgy vélekedik, pont mire vége lett, jött a brutális infláció
 és a háborús feszültség. A tulajdonos szerint tavaly 300 napot kellett
volna nyitva lennünk, ebből viszont körülbelül csak 80 lett.
Összességében az egész világjárvány azt eredményezte,
hogy a hely gyakorlatilag 2 évig zárva volt, ennél azonban
a szakember szerint nagyobb baj, hogy sok kiváló szakember
 véglegesen elhagyta a szakmát, őket lehetetlen visszarángatni.

Egy iparág felkészült, tanult és tapasztalt generációja veszett el
és nekem úgy tűnik, hogy az utánpótlás sem áll sorban…

- vélekedett az étterem tulaja.

Járosi Tamás szerint nagy baj az éttermi világban, hogy sok étterem nem profitorientáltan működik.
Szerinte vannak helyek, melyek tulajai nem éttermeznek, hanem „csak” van pénzük étteremre.
Itt meg lehet engedi bármekkora fizetéseket, veszteséges működést.
Ezzel szemben sokaknak csak a „polgári” vendáglátás marad. Járai Tamás arról beszél,
nem tudtak mást csinálni, a covid, infláció, háborús feszültségek és a piactorzítás ellen
csak a hatékonyságuk „eszement szintre emelése” volt kiút.
Ma nincs már kertészünk, cukrászunk, árubeszerzőnk,
gondnokunk, takarítónk, pénzügyesünk, marketingesünk,
ezeket a funkciókat megoldjuk házon belül
(azaz nagyjából én látom el egy személyben ezeket a posztokat amíg bírom).
A csapat többi része pedig az évek alatt kialakult rutinra alapozva
szuperhatékonyan dolgozik, jóval kevesebb emberrel látjuk el ugyanazt az üzletet.
 Ha nagy baj van, akkor beveszünk székeket és kevesebb vendéget engedünk be
- emelte ki.

Egyéb hatások

Az étteremtulajdonos beszél arról is, hogy magasak
az adminisztrációs terheik, csak ő maga az adók
mellett összesen 17 járulékot számolt össze, amit papírozni kell.

Járosi Tamás megemlíti, ő személy szerint üdvözli a
vendéglátás kifehérítését, de azt mondja, ez is hozzájárul
a dráguláshoz, mint mondja,sokan eddig azért tudtak alacsony
árszinten dolgozni, mert mondjuk nem fizettek Áfát vagy
nem jelentették be az alkalmazottakat, ez az on-line pénztárgépe
 és az NTAK bevezetésével lényegében megszűnik, egyenlő
 játékszabályokat biztosítva minden játékosnak.
 Sajnos azonban ez azt is jelenti, hogy az olcsó
 helyek is drágábbak lesznek, a fogyasztó csak
 a drágulást fogja látni a mögöttes okokat nem.

Összegzés

Az étteremtulajdonos szerint a vendéglátásban
mindenhol emelkedni fognak az árak,
nem csak a Balatonnál, de utóbbinál is egészen biztosan.
Járosi Tamás szerint az fentebb említett okok miatt idővel
 mindenki kénytelen lesz emelni, szerinte a

piac konszolidálásáig a szektor egy meghatározó része tönkremegy.
 Azért, mert a kényszerű áremelés nem jelenti azt,
hogy a fogyasztók változatlan volumenben fognak költeni,
várhatóan kevesebben és kevesebbszer mennek majd étterembe.

2022. ápr. 27.

Kiemelt bér mellett szállást is ad a Balatonnál ez a kiskerlánc, csak legyen elég eladó

 

Kiemelt bér mellett szállást is ad a Balatonnál ez a kiskerlánc, csak legyen elég eladó

Nagy erőkkel készül az Aldi a balatoni nyárra, roadshow keretében várják a tó környéki álláskeresőket. Azt is elárulták, milyen fizetésre számíthatnak leendő kollégáik, akiknek az üzletekhez közel szállást is biztosítanak, vagy útiköltséget térítenek. 

 A forbes.hu-nak is eljuttatott közleményükben azt írták, a vállalat balatoni üzleteiben 2022. június 1. és augusztus 31. között

az ország többi Aldi áruházához képest magasabb, kiemelt bért fizet, továbbá az üzletekhez közeli, magas színvonalú balatoni szállásokat biztosít vagy útiköltséget térít.

A balatoni toborzónapokon (2022. április 19-én Veszprémben, április 20-án Keszthelyen és április 21-én Siófokon) akár határozott idejű, a nyári szezonra szóló szerződés is köthető, és a vállalat 30-35 órás részmunkaidős, illetve 40 órás teljes munkaidős munkavégzésre is lehetőséget biztosít nyáron. 

A toborzónapon az áruházlánc a balatoni üzleteiben elérhető bolti eladó pozíciókra keres kollégákat. Az Aldinak jelenleg 9 üzlete van a Balatonnál, de nemsokára nyílik a tizedik, boltjaiban 190 munkavállaló dolgozik. 


A Balatonon nyárra 10 üzlete lesz az Aldinak, magasabb fizetéssel próbálják odacsábítani az eladókat. 

Idén már volt béremelés

Mi is írtunk róla, hogy idén január 1-jétől az Aldi valamennyi munkakörben
8 százalékkal emelte 
dolgozói bérét. A balatoni üzletekben dolgozó bolti eladók
kiemelt bérezésre számíthatnak a nyári hónapok során:
 2022.06.01-08.31 között

a bolti eladók kezdőbére heti 40 órás munkavégzés esetén bruttó
398 800 forint heti 35 órás munkavégzés esetén bruttó 348 950 forint,
aki pedig a 30 órás munkavégzést választja, az bruttó 299 100 forint bérre számíthat.

A kiskereskedelmi láncok közül több is munkaerőhiánnyal küzd – erről ebben a cikkünkben írtunk bővebben. 

2022. ápr. 10.

Két éve nem volt ilyen Magyarországon: elképesztő emberfelvételi hullámot indítottak ezek a cégek

 Friss adatok szerint a cégek több mint két éve nem készültek ennyi alkalmazottat felvenni. Kérdés azonban, hogy az Ukrajnában történő események milyen hatással lesznek erre. A vállalatok beruházási tervei óvatosságot mutattak, és a katonai konfliktus jelentette bizonytalanság tovább mérsékelheti a fejlesztési kedvet.

2 százalékkal tervezték növelni alkalmazottaik számát a nagyvállalatok 2022-ben, derült ki a K&H nagyvállalati növekedési index legfrissebb, 2021 utolsó negyedévi eredményeiből. A 2 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező cégek egyéves várakozásait vizsgáló kutatásból látható, hogy ennél nagyobb bővítésre utoljára 2019 végén, még a koronavírus-járvány megjelenése előtt készültek. Könnyen elképzelhető azonban, hogy a magas infláció és az Ukrajnában zajló események következményei miatt változtatnak terveiken: már a konfliktus kirobbanása előtt, januárban 4,2 százalékra nőtt a munkanélküliség a decemberi 3,7 százalékról.

„A munkanélküliség nőtt, vagyis a cégek januárban bővítési terveik helyett csökkentették alkalmazottaik számát. A kérdés, hogy vajon mindössze arról van-e szó, hogy ezeket csak későbbre halasztották vagy el is vetették őket. Az ukrajnai események hatása ugyanis a januári eredményeken még nem látszik, a magas infláció azonban már igen. Amennyiben végleg lemondtak a bővítésről, a munkanélküliség hosszabb távon tovább emelkedhet. Erre az is ráerősíthet, ha a keletről érkezők nemcsak ideiglenesen maradnak itt, hanem valóban le is telepednek, ezáltal további szereplők jelennek meg a munkaerőpiacon” – értelmezte az eredményeket Patrick Van Overloop, a K&H Üzleti ügyfelek divízió vezetője.

Közép-Magyarország az élen

Régiók tekintetében nagy volt az eltérés a foglalkoztatottsági tervekben. Közép-Magyarországon számoltak legtöbben létszámbővítéssel (15%), ettől nem sokkal maradt le Kelet-Magyarország (13%), ami szintén a 12 százalékos átlag fölött van. Nyugat-Magyarországon viszont számottevően kevesebben készültek új alkalmazott felvételére, mindössze a cégek 2 százaléka. Sőt, amíg itt a vállalatok 4 százaléka a munkatársak számának csökkenésével kalkulált, a másik két térségben senki sem számított erre.

Legtöbb új munkatárssal a legkisebb, 2 és 4 milliárd forint közötti árbevétellel rendelkező cégek terveztek: átlagosan 5,2 százalékos növekedéssel számoltak. A 4 milliárd forintnál több, de 10 milliárd forintnál kevesebb bevételű vállalatok átlagosan 1,1 százalékkal, a 10 milliárd forintnál magasabb bevétellel rendelkezők pedig 0,6 százalékkal készültek több alkalmazottat foglalkoztatni.

Beruházás terén elővigyázatosabbak a cégek

A vállalatok 13 százaléka tervezte idén csökkenteni fejlesztései értékét, ez jókora, 10 százalékpontos ugrást jelent a harmadik negyedévhez képest, és az ukrajnai események további óvatosságra inthetik a vállalatokat. Az ellátási láncokban a már most is tapasztalható nehézségeken felül is zavarokat okozhatnak, az oda exportáló magyar cégek bevételtől eshetnek el. Már most is láthatók a következmények, a nagyobb gyárak sorra jelentik be, hogy rövidebb munkahéttel folytatják a termelést. A legnagyobb visszaesés kapacitásbővítés terén történt:

2021 harmadik negyedévének 26 százalékos értékéhez képest már csak a cégek 1 százaléka számolt ilyen irányú fejlesztéssel.

forrás 
Két éve nem volt ilyen Magyarországon: elképesztő emberfelvételi hullámot indítottak ezek a cégek (penzcentrum.hu)

ges2021 harmadik negyedévének 26 százalékos értékéhez képest már csak a cégek 1 százaléka számolt ilyen irányú fejlesztéssel.

2021 harmadik negyedév
ének 26 százalékos értékéhez képest már csak a cégek 1 százaléka számolt ilyen irányú fejlesztéssel.

2022. márc. 24.

nyerj Aprilla robogót

 

25%-os kuponkedvezmény ORNO termékekre a Masco.hu oldalon.
A kupon beváltásával 25% kedvezmény kapsz minden ORNO termékre a Masco.hu webáruházban: időprogramozó egységek; energiamérők és fogyasztás kijelzők; mozgásérzékelők; füst, szénmonoxid, és egyéb gázérzékelők, csőtörés jelzők; világítási szerelvények; riasztó rendszerek.
ORNO25

A kupon csak lakossági felhasználók esetén érvényes!

további 1,4 % visszatérítés és kuponok itt meg több száz webárháztól 1-5 % tiplino.hu
..............................

2022. febr. 4.

Akkor dolgozunk, amikor ráérünk: hódít a platformmunka

 A járvány kapcsán felpörgő gyorskereskedelem az európai döntéshozatal fókuszába helyezte a platformmunkások helyzetét is. A digitális megoldásokon, appokon keresztül rugalmasan dolgozó futárok, sofőrök, fordítók jelentette foglalkoztatási forma legnagyobb hazai képviselője a foodpanda. A cég ügyvezetője egyetért a formálódó uniós szabályozás főbb céljaival, vagyis a platformmunkásoknak adható szélesebb körű juttatási csomaggal és biztosabb védőhálóval, ám úgy véli: mindez nem mehet a platformmunka legfőbb előnye, a rugalmasság rovására.

Az online kereskedelem ugyan nagyot nőtt a járvány idején, és kiemelkedő fejlődést élt meg a gyorskereskedelmi szegmens is, amely a legkülönfélébb termékeket – eddig tipikusan azonban készételeket – szállít le a megrendelőnek 30 perc alatt. A dinamikus és hirtelen növekedés legnagyobb akadályát általában a kapacitások szűkössége jelenti, a gyorskereskedelemben - lévén munkaerőigényes ágazat.

Tömegével jelentkező munkaerő

A járvány időszaka azonban érdekes módon nem csupán rengeteg csatlakozó éttermet, hanem a magyar gazdaságban ismeretlen módon hirtelen jelentkező, nagyszámú munkaerő-kínálatot is jelentett a szegmens legnagyobb hazai szereplője, a foodpanda számára. A koronavírus okozta lezárások miatt rengeteg ember részben vagy egészében elvesztette a bevételi forrását. Számukra kézenfekvő megoldás volt, hogy csatlakozzanak egy olyan platformhoz, amely gyorsan kiegészítő jövedelmet biztosít nekik.

A járvány elején radikálisan megnőtt a megkeresések száma ezen a téren is. Ez egy szerencsés egybeesés volt, azzal, hogy nálunk megnőtt a kereslet, így volt lehetőségünk még több futárpartnerrel szerződni

– mondta el a Portfolio-nak Patai Zoltán, a foodpanda ügyvezető igazgatója.

Patai Zoltán Foodpanda (Delivery Hero Hungary Kft.) ügyvezető

Összességében a cégvezető mégis vegyesen ítéli meg ezt az időszakot. „A koronavírus-járvány minden értelemben negatív volt, mindezen fejlemények ellenére sem nevezném ideálisnak a helyzetet. Ez már csak azért is igaz, mert alaposan felforgatta a piacot, amely jelentős stratégiaváltást is kikényszerített minden szereplőtől. Korábban volt több olyan étteremlánc, amelyik csak velünk dolgozott, elég volt neki egy partner. Mivel a covid alatt teljes egészében eltűnt a beülős forgalom, minden étterem megpróbált a lehető legtöbb online platformon fent lenni, hiszen ez volt az egyetlen bevételi forrásuk. Ráadásul az új helyzet, a megnövekedett kereslet és egyben a munkaerő-kínálat megterhelő volt a csapat számára is.”

Rohamosan terjed

A munkaerő kapcsán ráadásul új szabályozói változások is felmerülnek. A platformmunka, vagyis a digitális applikációk segítségével bonyolódó, rugalmas pénzkereseti forrás nagy ütemben terjed Európában. A megoldás révén számtalan területen – személyszállítás, különféle szolgáltatások – szerte a kontinensen dolgoznak olyanok, akiknek időnként, sokszor csak eseti jelleggel van lehetőségük néhány órát dolgozni például meglévő munkahelyük, tanulmányaik vagy gyermeknevelés mellett.

A RUGALMASSÁG MELLETT AZONBAN NEM SZÁMÍTHATNAK OLYAN SZOCIÁLIS VÉDŐHÁLÓRA, MINT AMIT A MUNKAVÁLLALÓK AZ EURÓPAI UNIÓBAN MEGSZOKHATTAK.

„Elindultak azok a nagy technológiai platformok, amik segítenek összekötni a vásárlókat az eladókkal, legyen szó taxiról, ételrendelésről vagy bármi másról. Ezek újfajta pénzkereseti lehetőséget nyújtanak, az igényekhez kapcsolódóan. A nóvum ebben az, hogy a különböző digitális, technológiai megoldásokkal akkor tudnak dolgozni az emberek, amikor nekik megfelel, illetve amikor erre igény van.

A platformmunka egyik óriási előnye, hogy olyan embereket von be a munkaerőpiacra, akik korábban nem tudtak vagy nem akartak hagyományos munkarendben dolgozni. Ennek az oka a rugalmasság, amely egy nem megfelelő szabályozással nagyban csökkenhet

– vélekedett Patai Zoltán.

Az uniós szabályozás kockázata

A helyzet rendezésére az Európai Bizottság a témában decemberben jogalkotási javaslatot terjesztett elő. „Ezzel céljaiban, például a szociális védelmek kiterjesztése, a munkakörülmények javítása terén egyetértünk, ám a javaslat módszerei aggodalomra adnak okot.

Legfőképp a jelenleg egyéni vállalkozóként dolgozók munkavállalóvá való tömeges átminősítése problematikus

– mondta el az ügyvezető igazgató. „Ennek alapján például előre meg kellene határoznunk munkaidő-keretet és egyáltalán munkaidőt, amelynek révén éppen a platformmunka rugalmassága veszne el, vagyis az, hogy például egy diák akkor dolgozik, amikor van pár szabad órája” – tette hozzá.

Patai Zoltán Foodpanda (Delivery Hero Hungary Kft.) ügyvezető

Patai Zoltán leszögezte:

A FOODPANDA EGYETÉRT AZZAL, HOGY A PLATFORMMUNKÁSOK A TRADICIONÁLIS MUNKAVÁLLALÓKHOZ HASONLÓAN KAPJANAK SZOCIÁLIS JUTTATÁSOKAT, ILLETVE VÉDELMET A MUNKÁLTATÓKKAL SZEMBEN

Ezt azonban szerinte úgy kell megoldani, hogy a rugalmasság is megmaradjon. Pozitív példaként a görög szabályozást hozta fel, és a magyar szabályozást is jónak tartja. „Nálunk van a katás egyéni vállalkozói rendszer, amivel van lehetőség arra, hogy egyéni vállalkozóként dolgozzanak a platformmunkások, és a 25 vagy 50 ezer forintért megkapják a tb-t és a szociális ellátást. Görögországban még ennél is tovább mentek, egyéb juttatásokat is adnak a platformmunkásoknak anélkül, hogy munkavállalókká minősítenék át őket. Ott eszközöket, biztosítást, melegedőhelyet, extra szabadnapot kapnak a platformdolgozók. A cégek érdeke is egyben, hogy ilyen szolgáltatásokat biztosítson a dolgozóknak, ám a jelenlegi szabályozás ezt nagyon sok országban nem teszi lehetővé. Magyarországon sok extra juttatást azért nem tudunk nyújtani, mert akkor a kataszabályozás miatt már munkavállalónak minősülne a vállalkozó.”

A rugalmasságot féltik

Az ügyvezető szerint az EU azért van nehéz helyzetben a javaslattal, mert egy olyan témakörben próbál uniós szintű, átfogó megoldást találni, ami nem a hatásköre, hiszen a munkajog nemzeti, tagállami szabályozás alá esik. „Nem véletlenül, hiszen annyira különbözőek a munkajogi környezetek, hogy nehéz egy egységes, mindenkinek megfelelő szabályrendszert megalkotni” – tette hozzá.

Mint elmondta, a célokkal alapvetően egyetért a foodpanda és lényegében minden platformcég. „Mi is szeretnénk még több juttatást biztosítani a platformmunkások számára. Amivel nem értünk egyet, hogy az Európai Bizottság ezt úgy próbálja megoldani, hogy megfordítja a helyzetet, és azt mondja, hogy minden platformmunkás alapvetően munkavállaló, és a platformcégeknek kell megdönteni ezt a vélelmet.

Ezzel azonnal több millió platformmunkás helyzete változna át munkavállalóvá egyik napról a másikra.

Ehelyett a görög példát kellene követnünk: attól, hogy a platformmunkás juttatásokat kap, még lehet vállalkozó és dolgozhat rugalmasan.”

Új trendek

A terület, a gyorskereskedelem szegmense azonban továbbra is dinamikusan fejlődik, amely új lehetőségeket tartogat minden szereplőnek. A foodpanda a jövőben felfutást remél a már meglévő élelmiszer-kereskedelemtől, és olyan termékek rendelésétől, mint amilyen például a virág, az állateledel, a drogériai cikkek vagy a kisebb elektronikai eszközök, töltők, izzók.

Nyílik egy újabb területünk is, hogy ne csak a mi rendszerünkön keresztül lehessen rendelni 30 percen belül, hanem bármilyen webshopon keresztül.

Ezt úgy hívjuk, hogy logistic as a service, amivel a jövőben igénybe lehet venni csak a logisztikai szolgáltatásunkat is, vagyis más webshopokhoz befutó rendeléseket is fogadunk és teljesítünk majd.”

Összefogással megmenthetjük a kis Ágoston életét

  Tóth-Helli Ágoston csak 10 hónapos, de csaknem 8 hónapja küzd a leukémia egy igen ritka fajtája ellen. Hiába harcol hősiesen, egyedül nem ...

Címkék