van baj

 mire gondolt?

                                         

Magyarországon is toboroz a német posta: 750 ezres fizetés, végzettséget sem kérnek

 

A jelek szerint óriási emberhiánnyal küzd a német posta, már a közösségi médiában megjelenő magyar hirdetéseken keresztül is toboroznak az ország bármely területére. Minimális németnyelvtudás és jogosítvány elvárás, de ha ez megvan, bárki mehet. 

Nagyszabású toborzókampányt indított a német posta a közösségi médiában: több olvasónk is jelezte, hogy Facebookon és Instagramon is megjelent a magyar nyelvű hirdetés, melyben csomagkézbesítőket keresnek.

A feladat levelek, illetve maximum 31,5 kg-ig csomagok kiszállítása járművel vagy esetleg gyalog. A heti munkaidő 38,5 óra, de olykor szombaton is dolgozni kell. A Deutsche Post vállalja, hogy a Magyarországról érkezőknek segít a kiutazásban, illetve a szálláskeresésben.

A felajánlott óradíj bruttó 14,06 euró, mely havonta bruttó 2165 eurót jelent, ami nagyjából 757 ezer forintnak felel meg a mai árfolyam szerint.

A hirdetésben kitérnek még arra is, hogy a munkavégzés igény szerint egész Németország területén lehetséges, de feltétele egy minimum B1 szintű német nyelvtudás és jogosítvány, emellett persze elvárás a rugalmasság és az elköteleződés is.

A Deutsche Post és a DHL

Még 2002 végén az Európai Bizottság jóváhagyásával a Deutsche Post World Net megvásárolta a DHL-t. A projekt és az integráció előnyei lehetővé tették a világhálózat optimalizálását, a termékek és szolgáltatások széleskörű bővítését és a tevékenységek összehangolását. 

Kerestük a hirdetés kapcsán a Deutsche Post sajtóosztályát is, szerettünk volna megtudni további részleteket, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.

Az itthon menedzser szintű 750 ezer forintos fizetés persze elképesztően jól hangzik, de ne feledkezzünk meg, hogy a hazai ingatlanárak köszönőviszonyban sincsenek a németországiakkal. A világon a legjobban Izraelben, Svájcban és Németországban drágultak az ingatlanok az elmúlt 10 évben. Ugyanakkor a Plan for Germany szerint az olyan nagyvárosokon kívül, mint amilyen München, Frankfurt vagy Stuttgart, helyi mércével mérve a németországi ingatlanok viszonylag olcsón bérelhetők.

Súlyos az emberhiány szinte mindenhol

Németországban a társadalom elöregedése miatt olyan súlyossá kezd válni a munkaerőhiány, hogy pótlására több bevándorlóra van szükség – mondta el Detlef Scheele, a német szövetségi munkaügyi hivatal vezetője a Süddeutsche Zeitungnak adott interjúban. A munkaügyi hivatal várakozásai szerint

Scheele kifejezetten a munkavállalás miatti célzott bevándorlást sürgeti. Ugyanakkor hazánk is hasonló problémákkal küzd, elöregszik a társadalom, egyre kevesebb aktív korú munkavállaló van, és közülük is rengetegen dolgoznak külföldön, főleg német és angol nyelvterületen lényegesen magasabb bérért.

Ahogy arról a Pénzcentrum korábban beszámolt, nem csak a német, de a Magyar Posta is súlyos munkaerőhiánnyal küzd, pár éve konkrét bérekkel toboroztak, akkor nettó 300 ezer forintot ígértek a kézbesítőknek egy nyomtatott hirdetésben. 2019-ben pedig a HelloVidék írta meg, hogy elharapódzott a munkaerőhiány a Magyar Postánál, egyre több olyan hír került akkor napvilágra, mely szerint dolgozók hiányában akadozik a postai küldemények kézbesítése.

Persze történnek lépések az ügyben: postai dolgozók 2021-ben július elsejétől 4 százalékos alapbér-fejlesztést kapnak, ezen túlmenően a vállalat a lojalitás elismerésére megemelte az idei évi béren kívüli juttatás összegét bruttó 300 ezer forintra.

A Magyar Posta közleményében ismertette, hogy a 2021-2023-as időszakra szóló megállapodás szerint a 3 év alatt összesen 15 százalékkal emelkedik a postai munkatársak bére. A 2021-es 4 százalékot követően 2022-ben átlagosan 9 százalékkal, 2023-ban pedig 2 százalékkal növekszik a postások alapbére. Ezen túlmenően a munkáltató 1-1 nap extra fizetett távollétet biztosít a Covid elleni védőoltással rendelkező munkatársak részére 2021-ben és 2022-ben.

forrás :  pénzcentrum.hu

7+1 jogi tévhit a szabadság kiadásáról

 Itt a nyár, a nagy szabadságolások időszaka. A koronavírus-járvány harmadik hulláma után különösen nem mindegy, hogy mikor vehetjük ki a szabadságot, és mennyi időre mehetünk el nyaralni. Cikkünkben néhány jogi tévhitet igyekszünk eloszlatni.

1. Többféle alapszabadság van.

Nem, többféle pótszabadság van.

A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény értelmében a munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. Az alapszabadság mértéke egységesen évente húsz munkanap. A munkavállaló az alapszabadságon felül az életkorára, a gyermeknevelés érdekében, továbbá egészségügyi okokra, vagy a munkavégzéssel járó egészségügyi kockázatokra tekintettel pótszabadságra is jogosult.

Életkor után járó pótszabadság először abban az évben jár a munkavállalónak, amikor a szükséges életkort betöltötte:

• a 25. életévtől 1 munkanap
• a 28. életévtől 2 munkanap
• a 31. életévtől 3 munkanap
• a 33. életévtől 4 munkanap
• a 35. életévtől 5 munkanap
• a 37. életévtől 6 munkanap
• a 39. életévtől 7 munkanap
• a 41. életévtől 8 munkanap
• a 43. életévtől 9 munkanap
• a 45. életévtől 10 munkanap

2. A gyermeknevelési pótszabadság csak az anyát illeti meg.

Nem így van.

A gyermeket nevelő munkavállalónak – akár férfi, akár nő – a 16 évesnél fiatalabb

• egy gyermeke után kettő,
• két gyermeke után négy,
• kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár.

Ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos, a pótszabadság fogyatékos gyermekenként további két munkanappal növekszik. Az együtt élő szülőknél a pótszabadság mindkét szülőt megilleti. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. Még valami: ha a munkavállaló évközben válik jogosulttá a gyermeknevelésipótszabadságra, akkor neki az évre járó teljes pótszabadság jár, mert a törvény nem szabja feltételül ehhez a munkavégzés időtartamát.

Például annak a 40 éves szülőnek, aki három, 16 évesnél fiatalabb – köztük egy fogyatékos – gyermeket nevel, 36 (20+7+7+2) munkanap szabadság jár.

3. Nincs olyan, hogy apaszabadság.

Pedig van.

Az apát a gyermeke születése után pótszabadság, az úgynevezett apaszabadság illeti meg. Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet a kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

Az apaszabadság az anyával és az újszülöttel való együttlétet, a kötődés elősegítését szolgálja, ezért viszonylag rövid határidőn belül, a szülést követő két hónapon belül igényelheti az apa. A munkáltató ezt a pótszabadságot az apa kérése szerinti időpontban köteles kiadni. Azonban erre is érvényes az az általános szabály, hogy az apának az igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt kell bejelentenie. Az apaszabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.

© Fotó Umann Kornél / FORTEPAN Strand a Kvassay sétányon 1959-ben

4. A fiatal munkavállalóknak nem jár pótszabadság.

De igen.

Az alapszabadságon felül öt munkanap pótszabadság jár:

• a fiatal munkavállalónak utoljára abban az évben, amikor a tizennyolcadik életévét betölti;
• a föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalónak;
• megváltozott munkaképességű, fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy vakok személyi járadékára jogosult munkavállalónak.

5. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén arányosan kevesebb szabadság jár.

Dehogyis.

A munkajogi tévhitek egy legrégebbike, ami makacsul tartja magát. Pedig a részmunkaidőben dolgozó munkavállalónak ugyanannyi szabadság jár, mint a teljes munkaidőben dolgozónak. A munkaügyi bíróságok már számtalan ítéletükben megerősítették, hogy a részmunkaidőben alkalmazott munkavállalónak is az általános szabályok szerint jár az alap- és pótszabadság. Sőt, ha valakinek több részmunkaidős munkaviszonya van, akkor mindegyik munkaviszonya után jár a szabadság. Vagyis akinek két négyórás munkaviszonya van, mindegyikben húsz-húsz nap az alapszabadsága. Persze ha az egyik munkaviszonyában éppen szabadságon van, nem mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól a másik munkaviszonyában.

6. A munkáltató szabja meg a szabadság időpontját.

Szó sincs róla.

Az tény, hogy a szabadság kiadása a munkáltató joga és kötelezettsége, a kiadás előtt azonban a munkáltatónak meg kell hallgatnia a munkavállalót. Évente hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben viszont a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni a munkáltató, a munkaviszony első három hónapját leszámítva. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie. Eltérő megállapodás hiányában a szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. E tekintetben – a szabadságként kiadott napon túl – a heti pihenőnap, a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe.

7. A munkáltató nem szakíthatja meg a munkavállaló szabadságát.

Kivételesen megteheti.

A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén

• a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja,
• a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja,
• a kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a kiadás időpontjának módosításával vagy a szabadság megszakításával összefüggésben felmerült kárát és költségeit. A szabadság megszakítása esetén a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre és a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be.

© Fotó Jankovszky György / FORTEPAN Balaton part a Székesfővárosi tisztviselők üdülőtelepe (később Honvéd üdülő) előtt 1934-ben

+1 Ha az arányosnál több szabadságot adtak ki, a munkaviszony megszűnésekor a különbözetre kifizetett munkabért a munkáltató visszakövetelheti.

Nem egyértelműen.

A 2012. július 1-jén hatályba lépett Munka törvénykönyve nem ad egyértelmű iránymutatást erre az esetre. Pedig a korábbi törvény kifejezetten rendelkezett arról, ha a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe, mint amennyi a munkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözetre kifizetett munkabért köteles volt visszafizetni. Az új Munka törvénykönyve azonban ilyen, visszafizetésre vonatkozó szabályt már nem tartalmaz.

A szabadság megváltása kizárólag a munkaviszony megszűnésekor megengedett: ha ugyanis a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, akkor azt pénzben meg kell váltani. Fordított helyzetben korántsem világos a képlet, a túladott szabadság visszafizetéséről még a szakértők között sincs egyetértés. Kétféle álláspont hadakozik egymással:

1. Bár kifejezett szabály jelenleg nincsen a túladott szabadság visszafizetésére, azonban a munkáltató hivatkozhat arra, hogy a Munka törvénykönyve szerint a jogalap nélkül kifizetett bért a munkavállalótól visszakövetelheti. Erre a munkáltatónak alapesetben a kifizetéstől számított hatvan napon belül van joga. Hatvan napon túl csak akkor követelheti vissza a jogalap nélkül kifizetett bért, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő. A túladott szabadság esetén az utóbbiról semmiképpen nem lehet szó, mert a túladott szabadság csak később, a munkaviszony megszűnésekor derül ki, mivel időarányos elszámolást csak ekkor lehet készíteni.
2. Van azonban nem kevés olyan vélemény is, amely egyáltalán nem látja alátámaszthatónak a visszafizetési kötelezettséget, hiszen az a kifizetés nem jogalap nélkül történt.

Alighanem Jónás Éva ügyvédnek van igaza, aki szerint a helyzet megnyugtató rendezéséhez a törvény módosítására lenne szükség, amely világosan megadná a felhatalmazást a többletnapokra járó díjazás visszavonására.

forrás:

Index - Belföld - 7+1 jogi tévhit a szabadság kiadásáról

 

Vegyük komolyan az embertelen hosszú munkahetek ártalmait!

Amennyiben a munkaheteink rendszeresen túl hosszúra nyúlnak, ne csodálkozzunk azon, ha fáradékonyabbak leszünk, elkezd hullani a hajunk vagy éppen felugrik ránk néhány kiló. A munkamániának és a túlóráknak köszönhetően a szív és az agy hosszú távú károsodása szintén bekövetkezhet.

Túlóra, stressz

Aki pajzsmirigyproblémával küzd, az a fent leírtakban a saját tüneteire ismerhet. Ez nincs véletlen így, ugyanis (vér)vizsgálatokkal bizonyították, hogy a pajzsmirigy szövődményei összefüggésbe hozhatók a (túl) hosszú munkaidővel. A napi rendes munkaidőt meghaladó munkavégzés hozzájárul a pszichológiai stresszhez, majd a krónikus stressz miatt lecsökkenhet a pajzsmirigyhormon mennyisége az emberi szervezetben.

A hosszú munkaidő káros egészségügyi hatásai

A túlhajszoltság a pajzsmirigyproblémák mellett további egészségügyi komplikációkhoz vezethet, ilyen például a depresszió és az agyműködés, különösképpen a rövid távú memória romlása is. A túlórát végző munkavállalóknál nagyobb valószínűséggel jelentkeznek izom- és csontrendszeri, gyomor- és bélrendszer, valamint szív- és érrendszeri problémák. Éppen ezért sajnálatos az a tendencia, amely azt mutatja, hogy a koronavírus miatti változások – az otthoni munkavégzéssel az élen – akár 2-3 órával is megnövelhetik a napi munkaidőt!

A recesszió miatt az emberek többsége még keményebben kényszerül dolgozni,
hogy ne őket bocsássák el következőnek, így egészségüket teszik kockára.
A munkaadók felelőssége lenne meglátni, hogy a kiegyensúlyozott munkaerő
hatékonyabb a túlhajszoltnál.

A megváltozott munkakörülmények még indokoltabbá teszik azt, hogy kipihenten lássunk neki a napi feladatoknak, hogy azokat jó ütemben haladva, és az ütemtervünket tartva, időben be tudjuk fejezni. A szabadidőnek szigorúan véve szabadidőnek kellene lennie, különben hogyan várhatnánk el magunktól a megfelelő regenerációt?

Forrás: inverse.com

Kétszázötven fős létszámbővítést jelentettek be az Aldinál

 

250 fős létszámbővítést hajt végre Magyarországon az Aldi, derült ki a vállalat közleményéből. 50 fővel növelik a biatorbágyi logisztikai központban dolgozók számát, és 100 fővel a kereskedelmi dolgozók létszámát.

Az Aldi International IT Services Kft. (AIIS) Biatorbágyról a fővárosba, a Budapest ONE irodaházba költözik, és további 100 munkahelyet hoz létre budapesti és pécsi informatikai szolgáltatóközpontjaiban. Év végéig közel 4500-ra nő a cég magyarországi munkavállalóinak száma.

Az AIIS több idegen nyelvet beszélő, felhasználói szintű informatikai ismeretekkel rendelkező, akár pályakezdő munkavállalók mellett olyan, angolul jól beszélő szenior informatikai szakembereknek is hosszú távú karrierlehetőséget biztosít, akik például Windows rendszeradminisztráció, IT-biztonság, szoftverfejlesztés és Workplace szolgáltatás területeken szereztek széles körű tapasztalatokat.

Az új hűtőraktár 6 milliárdos beruházással valósul meg, ezzel duplájára nő az áruházlánc magyarországi hűtőraktár-kapacitása. A vállalat az áruházi munkatársak létszámát is bővíti: még ebben az évben 100 új munkahelyet hoz létre az ország egész területén. A vállalat tapasztalatai szerint a részmunkaidő a legkedveltebb foglalkoztatási forma, hiszen az áruházi munkatársak mintegy 85 százaléka részmunkaidőben dolgozik.

A vállalat nem tesz különbséget a bolti és a raktári dolgozók fizetése között, így a 8 órás munkaviszonyra vetített kezdő fizetés az üzletekben és a logisztikai központban egyaránt bruttó 322 800 forint. A vállalatnál töltött két év munkaviszony után a bér 362 900 forintra, míg 10 év után, a 11. évtől 406 500 forintra nő. Az újonnan felvett raktári munkavállalók hat hónapnyi munkaviszony után targoncavezetői képesítést szerezhetnek, melynek költségét az áruházlánc fizeti.

az index cikke nyomán

Munkerőpiac tőrvénye

Egy nemlétező keresletre márpedig nagyon nehéz bármit is eladni. Sajnos nincs ez másként az álláspiacon sem.

Kereslet-kínálat törvénye

Nem szabad elfelejteni, hogy a munkaerőpiac válságban is egy piac.
A piacon márpedig a kereslet-kínálat törvénye uralkodik.

A képlet egyszerű: Ha olyan dolgot kínálsz, amire nulla a kereslet, akkor lehet bármilyen jó a terméked, mégsem fog kelleni senkinek.
Ezzel szemben ha olyan a terméked, amire nagy a kereslet, akkor nemcsak könnyen, de gyorsan és jobb áron eladhatod. 

És ez így működik ez az álláskeresésben is, ahol a termék a te tudásod és tapasztalatod.

A jó hírem az, hogy akármilyen mély és elhúzódó válsággal kell is szembenéznünk, még a krízisben is vannak és lesznek új és új álláslehetőségek. Nyilván kevesebb számban, mint “békeidőben”, de mindig lesznek olyan iparágak és munkakörök, ahol lesz kereslet. Állást találni (méghozzá jó állást találni) tehát most is lehetséges.

A rossz hírem  meg az, hogy ehhez nem lesz már elég az “önéletrajzokat vaktában lövöldözni, és várni a sült galambot” –  a régi álláskeresési módszerrel.

Egyszerűen tudomásul kell venni, hogy ami igaz volt 2-3 hónapja a munkaerőpiacon, az ma már nem érvényes. Vagyis aki most akar pár hónap alatt sikeresen elhelyezkedni, annak muszáj lesz megtanulnia szisztematikusan és átgondoltan állást keresni, és mindenek előtt a munkaerőpiacot feltérképezni. 

Pályaorientáció, ami most mindennél fontosabb

A sikeres elhelyezkedéshez tehát mindenek előtt Neked is azt kell megismerned, hogy
a) milyen cégeknél, milyen iparágban és milyen munkakörökre van kereslet.
b) Ezek után pedig fel kell térképezned, azokat az erősségeidet (szaktudás, tapasztalat, nyelvtudás, szoftverismeret, stb.), amelyek jelen körülmények között leginkább piacképesek.

Sajnos nem lehet már pusztán abból kiindulni, hogy milyen állást szeretnél, de még csak abból sem, hogy mi volt eddig. A valós piaci kereslet és az erősségeid metszeténél lévő állásokat kell tudnod beazonosítani, és csak azután érdemes elgondolkodni azon, hogy ezek közül, melyek azok a munkakörök, amelyek legközelebb állnak hozzád. 

Lehet, hogy nem lesz könnyű egyetlen legjobb irányt azonnal meghatározni, de csinálj 3-4 lehetséges alternatívát, és célirányosan ezekre szabd rá az önéletrajzodat.

Munkakörök, amelyek a válságban is mennek .>>>

667 ezer bruttóval is kezdhet egy boltvezető januártól az Aldiban

2020. január 1-jétől minden pozícióban az inflációt meghaladó emelést hajt végre az Aldi - írja az Index az Aldi közleményére hivatkozva. A közlemény szerint a vállalat bérei az alábbiak szerint változnak:
Heti 40 órás foglalkoztatásban 24 hónapos Aldis munkaviszony után bruttó 362 900 forintra, kiemelt üzletek esetében bruttó 406 500 forintra nő a fizetés.
Egy 10 éve az Aldinál dolgozó bolti eladó kezdő bére a 11. évtől 406 500 forintra, kiemelt bolt esetében 449 500 forintra emelkedik.
A boltvezetők kezdő bére heti 40 órás munkaviszony esetén bruttó 580 200 forintra, kiemelt bolt esetében 667 200 forintra nő jövő évtől.
Két év Aldinál eltöltött munkaviszony után a boltvezetői bér 720 400 forintra, kiemelt bolt esetében bruttó 828 500 forintra emelkedik.
Az Aldinál munkaviszonyban töltött 10. év után 814 400 forint , a kiemelt üzletek esetében 940 200 forint a bruttó fizetést kapnak a boltvezetők.

A cégnél egyébként nem nem befolyásolja a bért az, hogy az ország mely településén van a bolt, ahol dolgozik valaki, minden eladójuk és a biatorbágyi logisztikai központban azonos bértáblába sorolják a dolgozókat, kivételt csak a kiemelt üzletek jelentenek, ilyen minősítést pedig a nagyobb forgalmú boltok kapnak.

Az Aldi 2020-ban 2,5 milliárd forintot fordít bérfejlesztésre Magyarországon.