Miért nincsenek álláshirdetések?

Miért nincsenek álláshirdetések?

Előre szólok, hogy hosszú poszt lesz. Szóval akkor olvasd el,

• ha van időd. és
• érdekel a téma ( álláshirdetések)

Miért írom ezt?

• Kíváncsi vagyok, hogy mit gondoltok arról, hogy az álláshirdetés egy marketinges feladat igazából.
• Mi él egy vállalkozó fejében a munkaerőkeresésről?
• Eszébe jut e bárkinek, hogy egy jó álláshirdetés elkészítése elsősorban nem Hr-es feladat, hanem marketinges?
• Mivel néha egyszerűen csak besokallok, hogy mennyire nincs meg a fejekben, hogy az álláshirdetés egy reklámeszköz, és nem egyenlő a munkaköri leírással.

Szóval nagyon örülnék, ha megírnátok, hogy mit gondoltok. Akkor hajrá..

Miért nincsenek álláshirdetések?

Több mint kiábrándító, hogy mennyire nem értik még mindig sokan, hogy a világ megváltozott, és ezzel együtt a munka, az álláskeresők is megváltoztak.  Vegyünk egy átlagos álláshirdetést. Azaz már itt kezdjük el a pontosítást,mert bizony álláshirdetést olyan ritkán látni az állásportálokon, mint a fehér hollót. Helyette kiteszik azt a sok munkaköri leírást. Mert itt jön az első probléma, hogy álláshirdetések helyett munkaköri leírásokat tesznek ki a cégek, Hr-esek, pedig  azoknak aztán semmi közük a hirdetésekhez. Még a szóban is benne van, hogy hirdetés. Neked eszedbe jutna, hogy úgy add el a kocsidat, hogy kiteszed a műszaki vizsgád leírását? Mert kábé ez ilyen.

De menjünk végig sorban

Alapvető problémák

A munkavállaló megváltozott

Az a munkavállaló akit régen ismertünk meghalt. Helyette már egy megváltozott munkavállalói típus él. Régebben küzdöttünk a munkáért, sőt a régi rendszer hagyatékaként ( közveszélyes munkakerülő) dolgozni akartunk, és a munkáltatóra úgy néztek, mint ahogy te néztél gyerekkorodban az apádra. Tekintélyként. Örültek ha kaptak munkát, és kerestek is. Nem válogattak, hanem jelentkeztek. Nem kellett eladni neki a munkát, mert marketing nélkül is megvették. Kényelmes helyzet volt.

A mai munkavállaló már nem ilyen. Ő nem dolgozni akar, hanem jó munkahelyet keres.

Ő nem úgy nézmunkáltatóra, mint tekintélyre, hanem mint egy értékesítőre, aki belőle él. Élményt keres, és válogat. Tudja, hogy fontos értéket képvisel, hiányos árucikk, ezért alkudozik, és él ( vagy visszaél) a helyzetével.

A mai munkaerőpiac jobban hasonlít egy bevásárlóközpontra, ahol mindenki próbálja eladni a hiányzó pozícióit kirakat, pult fények és feliratok nélkül. Helyette inkább azt mutogatják, hogy mit kell csinálni ahhoz, hogy ne dőljön össze a boltjuk.( munkaköri leírás).

Hasznos és jó. hogy munkavállalóként rájöttünk a saját értékünkre. Jobban képesek vagyunk kiállni a jogainkért, élhetőbb fizetést kérhetünk, és tudatosabban választhatjuk meg, hogy hol és mit dolgozzunk, tisztába került a saját értékével. Kínálati piacból keresleti piac lett.

Röviden, a munkavállalók megváltoztak, és rájöttek, hogy értékesek. A rendszerváltás utáni magyarországon a siker okozta eufória és a korlátlan lehetőségek illúziója miatt ( amit mind a vad kapitalizmusba való belépés és a szovjet rendszer eltűnése miatti öröm okozott) mindenki dolgozni és vállalkozni akart. Ehhez jött egy gyorsan pörgő gazdasági fellendülés, rengeteg kiaknázatlan üzleti lehetőség és persze a híres neves privatizáció. A munkavállalói morál, az új lehetőségek és növekvő lehetőségek egy olyan munkaerőpiacot hoztak létre, ahol mindenki dolgozni akart, de senki nem tudta, hogy mennyit ér valójában a munkája. És mielőtt még ezen elgondolkozhattunk volna, észbe kellett kapnunk, hogy több a munkavállaló, mint a munkahely, illetve kevesebb a jó munkahely,mint ahányan jelentkeznek rá. Azaz verseny indult a jó munkahelyekért. A munkavállalók futni kezdtek a munkák iránt, a munkáltatók pedig dőzsöltek a jelentkezőkben, és szépen lassan elkényelmesedtek. Először csak a kiválasztásra, és hirdetésekre jutó idő kezdett el csökkeni, majd szépen lassan a munkavállalók - vagy mostani nevükön humánerőforrás - megbecsülése is, azzal a jelszóval, hogy mindenki pótolható, úgyis jön és van másik 100 jelentkező stb.

Na ez az ami már nincs így.  Ez megszűnt. Egész pontosan felcserélődött a helyzet. Több a munka, minta munkavállaló. Bár igazából ez sem igaz, mert mélyen hiszek, és tapasztalom, hogy bőven van még munkaerő az országban, csak egyszerűen annyira érdektelenek a hirdetések, hogy vagy el sem megy, vagy észre sem veszi a hirdetést. Meg kell végre érteni, hogy ahhoz, hogy elérd a munkaválllaót, fel kell kelteni a figyelmét. Ahhoz, hogy felkeltsd a figyelmét kiemelkedően érdekesnek kell lenned. Ahhoz, hogy kiemelkedően érdekes legyél, tudnod kell mi érdekli, mi jár a tökéletes jelentkeződ fejében. Ahhoz, hogy tudd, mi jár a fejében , ismerned kell a gondolkodását, érzelmeit, és tudnod kell, hogy írj le ezeket, a jelentkeződ nyelvén. Mert ettől lesz érdekes és ettől fog működni a hirdetésed.

Itt az ideje, hogy megváltozzon a gondolkodásmódod a munkavállalókról is. Íme néhány tipp.

Változtasd meg a gondolkodásmódod a munkavállalókról. Válj jó szülővé, és hagyd abba a katonásdit és a zsarnokosdit. A munkavállaló arra vágyik, hogy valaki levegye a válláról a "honnan lesz bevételem, egyedül érzem magam, érvényesülni akarok" stb kérdések megoldását a válláról. Mutass segítő szándékot, de ne engedd át az irányítást neki. Szülők előnyben. Jár a csoki ha nem eszi meg az ebédet?

Becsüld meg őket, adj nekik korrekt, de szilárd határokat. A munkavállalók nem rosszak, nem hülyék, csak határozatlanok, és sokszor száz helyről befolyásoltak, tele félelmekkel. Általában ilyen állapotban érkeznek meg hozzád. Lásd meg bennük az embert, fogalmazz világosan, és jelöld ki a határokat.

Hogyan kezdj neki? Határozd meg a Job personádat. Ne lőj mindenkire. Határozd meg az ideális munkavállalód személyiségét, ne csak az elvárt képességeket. Ez gyakran nehéz, mert el kell képzelned, bele kell gondolnotok, hogy ki illik igazán hozzátok.

Készíts profi álláshirdetési szöveget, ami eladni akarja a pozíciódat nem pedig bemutatja. Senki sem vesz munkaköri leírásokat, se cukiságokat. Az emberek nyugodt életet, kiegyensúlyozott és biztos munkahelyet, jó csapatot, szép környezetet vesznek. Erről kell szólnia a hirdetésednek.

Beszélj a célcsoportod nyelvén. Olvastál már orvosi jelentést. Mennyit értettél belőle, Akarod, hogy ugyanezt érezzék a jelentkezőid is amikor az álláshirdetéseidet olvassák? Fogalmazz az ő nyelvükön, az ő kifejezéseikkel. Ne attól lesz komoly a hirdetésed, hogy telepakolod szakszavakkal.

És ne kliséket keress, hanem konkrét személyeket. Felejtsd a 2 éve megírt álláshirdetést. Az a 2 évvel ezelőtti piacnak szólt. Neked a"most-ban" van szükséged jelentkezőkre. Fogalmazz konkrét személyeknek, kerüld a félreérthető szavakat ( kitűnő fizetés, jó csapat stb.), használj képeket, legyél bátor. Megéri.

Az álláshirdetés az új CV

Régen azt tanították, a munkakeresőknek, hogy az önéletrajznak kb. 3 másodperce van, meggyőzze a Hr-es kollégát, hogy vegye ki a többi 100 cv közül, és olvassa el, vagy legalább tegye félre, a kuka helyett. 3 másodperc akkor elég ha

• olyat írsz ami releváns a keresőnek
• úgy írod, hogy észrevegye

Az álláshirdetésednek ugyanez a szerepe. 3 másodperced van, hogy amikor az álláskereső lapozgatja az online hirdetéseket, felkeltsd a figyelmét és megnyissa a hirdetésedet (vagy legalább új lapot nyisson neki a böngészőben)

A sikeres álláshirdetés első lépése tehát az, hogy

• kitűnj a tömegből, csak 3 másodpercre, és felkeltsd az érdeklődését.
• A második lépés, hogy fenntartsd az érdeklődését.
• Majd lekösd az érdeklődését.
• Majd vágyat ébressz .
• Majd szólítsd fel cselekvésre.
• És biztosítsd neki a biztonságos és hatékony álláskeresési folyamatot.

Címzés nélküli hirdetések egy reklámpiacon

Te megvennél egy új iphone-t ha nem lenne címe a hirdetésnek? Valószínűleg nem. De nem azért mert rossz a szöveg, hanem azért mert nem tudnál róla. Az ajtóra is ki van írva a nevünk. Miért gondoljuk, hogy az álláshirdetések eltérnek, és elég ha kiírjuk a pozíció nevét. Olyan mintha úgy hirdetnénk autókat, hogy

• eladó gyors autó
• eladó kényelmes autó
• eladó biztonságos autó

Oké, ott a lényeg, de még nincs. És valójában nem gyors autót veszünk, hanem elsőbbséget és szabadságot. Nem biztonságos autót veszünk, hanem nyugalmat és védelmet. Nem kényelmes autót veszünk, hanem luxust és életérzést.

5 tipikus álláshirdetési hiba

Összeszedtem néháníy tipikus hibát amelyeket nagyon gyakran látok.

• Munkaköri leírás - a sokat emlegetett munkaköri leírás. Asztalos kell, fát kell faragni. A munkaköri leírás nem hirdetés. A kutyát nem érdekli,nem ezért megy hozzád dolgozni. Nem fát akar faragni, hanem alkotni, biztonságban tudni a családját, és kevesebb problémát. Na ezt kell jól megfogalmazni.
• Jópofa vagy cuki akar lenni - Oké, értékelendő a szándék, hogy újtson valamit, de sajnos a cukiság nem teszi vonzóbbá az állást, csak nagyon specifikus állásoknál ( Hello Kitty nyári hosztesz és eladóbábú állás). Attól, hogy valami cuki, maximum mosolygunk, de nem növeli a bizalmunkat, vagy az érdeklődésünket.
• Ígérget ( fűt, fát) - Nálunk biztosan megtalálod a helyedet. Tőlünk még senki nem ment el rossz szájízzel. Ez már messziről bűzlik. Nem azért mert nem igaz, hanem mert nem tudjuk. Vagy aki tudja az a jövőbe lát. És tudatalatt ezt azonnal kódolja az agyunk. Lehet, hogy szeretnénk elhinni, de legbelül tudjuk, hogy nem igaz. Bizonytalanságot okoz az olvasóban, s felmerül a kérdés, hogy aki ezt írta, az miért írta ezt? Kétségbeesésében vagy tudatlanságában?
• Unalmas - Igen, sajnos a nagyon sok hirdetés unalmas. Aza nem érdekes, nem figyelemfelkeltő. Az unalom legjobb ellenfegyvere a fontos és hasznos információ. Olyan mi vagy konkrétan érinti az aktuális problémáját vagy olyan amit szívesen megosztanak, mert jó fényben tünteti fel őket.
• Nincs címe csak leírása - A fent tárgyalt hiba. Cím nélküli hirdetés = sablon, a vak szerencsére bíztad, hogy észreveszik vagy nem a hirdetésed.

igazából Ez a célja az álláshirdetésnek

• Nem egyenlő a munkaköri leírással - Az álláshirdetés nem egyenlő a munkaköri leírással. Az álláshirdetés egy direkt értékesítési szöveg, aminek az a célja, hogy azonnali cselekvést váltson ki az olvasójából.
• Egy reklámszöveg - A jó álláshirdetés a reklámszövegírás szabályainak megfelelően készül, a címétől kezdve a felépítésén keresztül, a tartalmát és üzenetét is beleértve.
• Motiválnia kell - Az álláshirdetésnek nem az az elsődleges célja, hogy informáljon, hanem az, hogy motiváljon.
• Vágyat kell ébresztenie - A motiválás alapj,a ha vágyat ébresztenünk valami iránt aminek szükségét érzik a jelentkezőnk. Szabadság, pénz? Nyugalom? biztonság? Csapat? Kreativitás? Megbecsülés? Szeretet? Tudnod kell mire vágyik az ideális jelentkeződ, mert akkor fogod tudni motiválni.
• Kíváncsivá kell tennie - A kíváncsiság erős ösztönző. A gyerekeket a kíváncsiság hajtja a világ felfedezésére. Ha nem lennének kíváncsiak, sosem ismernék meg a világot.
• Pszichológiai profilt kell tartalmaznia - Az álláshirdetésnek nem célja, hogy mindenkihez szóljon. Sokkal inkább szóljon ahhoz, aki a te Job personád, a te ideális munkavállalód személyiségével és képességeivel jelentkezik. Aki mindenkire lő az igazából senkire sem lő.

Az én felfogásom a jó álláshirdetésről

Definíció:

Az álláshirdetés célja hogy a hirdetésünk megtalálja és megszólítsa a célközönségünket (job persona), vágyat keltsen benne, hogy birtokolni akarja az állást, és azonnali cselekvésre szólítsa fel őt. (Call to action)

Az álláshirdetés egy professzionálisan megírt, direkt értékesítési reklámszöveg.

Gyilkosan hatékony álláshirdetésed 10 parancsolata

• Válassz egy gyilkosan jó címet - A legfontosabb, hogy észrevegyen, felfigyeljen rád. Keressük raktárosunkat a jövő gyárába (valós hirdetés 2 hét alatt 56 potenciális raktáros jelentkezett, le kellett állítani a hirdetést)
• Egy jó erős érzelmi töltetű bevezető – Ne informálni akard a jelentkeződet, azt megteszi a google. Nyűgözd le, hass rá, egy erős érzelmileg túlfűtött bevezetővel. Gyere hozzánk dolgozni, és meg fog változni az életed
• Meséld el a céged történetét - Mesélj magatokról, ne tényeket közölj. 1991-ben alakult meg a KFt a 3 tulajdonos közös megegyezésével. Azóta magas minőségi alapon szolgáljuk ki minden ügyfelünket - Ne így, mert ez a kutyát sem érdekli, viszont elalszanak tőle. Inkább így. 1991-ben úgy döntöttünk, hogy új életet kezdünk, és valami olyat csinálunk amit addig még senki. Így alapítottuk meg 32 jóbarátommal a ....". Ezt szívesen tovább olvasom, mert történetet mesél. A történetnek pedig várja az agyunk a végét. Szinte letehetetlen.
• Tényleg add el a pozíciót - Az álláshirdetés terméke az állás. Tekint rá úgy ,mintha rádiót árulnál Mit emelnél ki belőle ,amitől jobb, más, mint a többiek, amitől egyedi? Ne információt ossz meg, hanem előnyöket árulj és azokat közöld meggyőző és érdekes módon.
• Nyomd meg a helyszínt - szedd össze és mutasd be, hogy milyen a helyszín. Van ott bolt? Jó a közlekedés, Vagy inkább csendes inkább a béke szigete? Vagy egész nap süt a nap? Jó a hamburgeres mellette? Hogyan mutatnád be egy turistának a helyszínt?
• Ismételd el, hogy miért érdemes jelentkezni az állásra - Tudod miért az ismétlés a tudás anyja? Mert amit ismételsz arra jobban és tovább emlékszel. Ismételd el, hogy miért jó jelentkezni hozzátok, hogy biztosan rögzüljön az információ. Ne bízd a véletlenre.
• Írd le pontosan, hogy mi fog történni ha jelentkezik - Óriási előnyhöz jutsz, ha leírod mire számíthat. Senki sem szereti a bizonytalan helyzeteket, pláne ha munkáról van szó. Írd le mi fog történni, mert ezzel növeled a keresők biztonságérzetét. Biztonságban pedig könnyebben döntünk.
• Olvastasd el mással is, és kérj visszajelzést. - Kérj visszajelzést. Másnak is tetszik? Érthető? Könnyű olvasni? Kíváncsivá tesz?
• Fejleszd az email-es válaszadási folyamatot. – Nagyon hangulatromboló egy klassz hirdetés után azzal találkozni, hogy senki nem válaszol, vagy 1 hónap múlva .Olyan, mintha rendelnél egy Iphone-t és egy hónap múlva kapnád meg egy szakadt nejlonban. A kommunikációd egyben azt is közvetíti, hogy mennyire törődsz az emberekkel, a munkavállalóiddal. Azt akarod, hogy azt lássák, hogy nem törődsz velük?

A lényeg, hogy  olyan üzenetet küldj, ami érdekes, motiváló és kedvet ébreszt.

Na röviden :-)) ennyi. Ha van bármilyen véleményed, kritikád örömmel veszem. Bár én már biztos hálás vagyok neked, mert eljutottál idáig. Forrás https://www.facebook.com/daniel.m.foldi

így nyerészkednek a szingliken a magyar munkahelyeken

Pofátlanság: így nyerészkednek a szingliken a magyar munkahelyeken

• 
  

A magyar munkahelyeken is jelen van a szinglizmus, vagyis az a jelenség, amikor a munkehely hátrányba hozza azokat a munkavállókat, akik nem nevelnek gyermeket, nincs még házastársuk, "saját családjuk". Ezt sokféle helyzetben tapasztalhatják a munkavállalók: a beosztások, túlórák kiosztásánál, a szabadságok engedélyezésekor, vagy akár a bónuszok, emelések meghatározásában is. Bár azt hihetnénk, az iskolakezdés csak a gyermekes családokra ró plusz terheket abban, hogy megteremtsék a munka és a magánélet egyensúlyát, ez koránt sincs így. Azoknak, akiknek nincsen gyermekük is ugyanúgy meg fogják érezni az iskolakezdést, mégpedig kollégáikon keresztül. Azoknak, akiknek nincs gyermekük, gyakran érzik, hogy a munkahelyen hátrányos megkülönböztetés éri őket: akár a műszakok meghatározása, akár a szabadságok kiosztása esetén, de abban is, ha maradni kell túlórára. Hiszen a gyermekéért az óvodába/iskolába siető szülő, vagy a gyermektelen dolgozó fog ott maradni tovább szükség esetén? Nagy valószínűséggel az utóbbi.

A jelenséget az angolszász szakirodalom munkahelyi szinglizmusnak hívja, a szeximus mintájára, de ez nem a legszerencsésebb elnevezés, hiszen azt sugallja, hogy csak a szinglik tapasztalják, pedig valójában mindenki, akinek nincsen gyermeke. Az viszont igaz, hogy a szinglik sokkal gyakrabban tapasztalják, hogy a munkahely rugalmatlanabb velük szemben, mint családos kollégáikkal, hiszen feltételezik, hogy 

nekik nincsen olyan fontosságú teendőjük, mint a gyermek.

A psychologytoday.com összegyűjtött néhány példát szingli nőktől arra, hogyan különböztette meg hátrányosan őket a munkahely: akinek nincs gyereke, családja, arra hamarabb osztanak túlórákat, vagy hétvégi műszakot; amikor arról kell dönteni, ki veheti ki a két ünnep közötti szünetet, a munkahely a családosok javára dönt. Mondván, ha valakinek dolgoznia kell, inkább az tegye, akinek még nincs gyermeke - és egyébként is, hová teszik akkor iskolai szünet alatt a gyerkőcöt? 

Mások arra panaszkodtak, hogy akinek gyereke van, annak automatikusan megengedte a munkahely, hogy a munkaidő lejárta előtt hazamenjen, és több esetben is - orvosi vizsgálat, iskolai előadás, stb. - megkapták a lehetőséget, hogy aznap más legyen a beosztásuk, vagy szabadságot kapjanak. Míg gyermektelen kollégáik csak nyomós indokokkal kapták meg ugyanezt a rugalmasságot. A műszakbeosztásnál is gyakran éri hátrány azokat, akiknek még nincs gyermekük: azokat a műszakokat, amelyek összeegyeztethetők az iskolával, óvodával, automatikusan azok a dolgozók kapják sok munkahelyen, akik szülők - elsősorban az anyák.

Természetesen azzal nincs probléma, hogyha a munkahely minél rugalmasabb próbál lenni a gyermekes munkavállalóival, inkább ott kezdődnek a gondok, ha ezt a többi dolgozó kárára teszik. Egy korábbi kutatás szerint Magyarországon a családok iránt elkötelezett munkaadók rugalmas munkaidő-beosztással (62%), távmunkával (21%), és azzal segítik a szülőket, hogy magukkal vihetik gyermeküket a munkahelyükre (39%). 

Legnagyobb eséllyel mikrovállalkozásnál (50%), az állami szférában (40%) és a kisvállalkozásnál (35%) dolgozók találkozhatnak ilyen fajta segítséggel, bár például a szülők jó szívvel csak akkor vinnék a munkába magukkal a gyermeküket, ha a cégen belül lenne a kicsik számára kialakított foglalkoztató vagy játszószoba

- ismertette Gyaraki József, a REGIO JÁTÉK ügyvezetője. Viszont a vállalatok sokszor elfelejtik, hogy a szingli, vagy párkapcsolatban élő, de (még) gyermektelen dolgozókra rónak több terhet, ha az ő irányukban nem áll fent ugyanaz a rugalmasság. Akkor ők lesznek azok, akik többet túlóráznak, helyettesítenek, és szenvednek a kötöttebb munkaidőtől. 

Meglátszik a fizetésen is

A Huffpost szerint az is megesik, hogy a cég, ha fizetésemelésről, bónuszokról van szó, vagy a családosaknak ad egyedül, vagy nekik ad többet, mondván a gyermekteleneknek csak magukról kell gondoskodniuk. Valójában akárcsak az idő, szabadságolás kérdésében, itt is ugyanabból az elképzelésből indul ki a megkülönböztetés: 

nekik van rá nagyobb szükségük.

A karácsonyi szünetet is azért a családos kollégának fogják engedélyezni, mert neki mégiscsak ott van(nak) a gyereke(i), akikkel együtt ünnepeljen, és neki megoldást kellene keresnie arra, ki felügyeli ő(ke)t a szünet alatt. Míg a gyermektelen kollégának nincs ilyen gondja. Ha a túlóra kiosztásról van szó, akkor is feltételezik, hogy a gyermektelennek nincs fontosabb dolga, a szülő viszont siet a gyerekéért. 

A fizetésemelés, bónusz helyzete is hasonló: mivel ő gyermeket nevel, "több szájat etet", gazdálkodjon többől. Csakhogy pont ezeknek a megnövekedett igényeknek a kompenzálására kapnak a szülők több szabadnapot, családi pótlékot, és egyéb juttatásokat. Természetesen, ha megkérdezzük a dolgozókat, valószínűleg a szabadságra és plusz juttatásokra is azt mondanák: semmire sem elég.

Viszont ezt valóban a munkahelynek kell kompenzálnia? Ráadásul más dolgozók kárára? A jelenség ennek a helyzetnek az igazságtalanságával foglalkozik, hiszen a fizetésemelés fő szempontjának elvileg a teljesítménynek kellene lennie. A szabadságok kiosztásában pedig minél nagyobb igazságosságra kellene, hogy törekedjen a munkáltató.

Akinek "nincs élete", dolgozzon

A szinglizmus jelenségkörébe tartozik, hogy akinek nincs párkapcsolata, élete sincs. Erős kijelentésnek hangzik, de valójában ez a feltételezés áll azok mögött az érvek mögött, hogy akinek gyereke van sietnie kell munka után, akinek nincs, annak nem. Hiszen rengeteg más felelősség van az életben, nem csak a gyermek, és a munkahelynek nem szabadna megkülönböztetnie elvi alapon a dolgozóit, azt feltételezve, hogy nekik nem olyan sürgős hazamenniük.

A karácsonyi szünet kiosztása a kisgyermekes családoknak szintén hasonló kérdés, hiszen valahol az az üzenete, hogy a szinglinek nincs kivel lennie két ünnep között, ezért nem jelent akkora problémát neki, hogy "tartsa a frontot". Csakhogy attól, hogy gyermeke, párkapcsolata nincs, ugyanúgy lehet családja, akivel szívesen töltene időt - viszont ha még ez sem igaz, akkor sem fair ilyen alapon hátrányba hozni a gyermekesekkel szemben - állítják a HR-tanácsadók.

Elhelyezkedni sem könnyű

Sok fiatal, szingli nő - és azok is, akiknek stabil kapcsolatuk van, de gyermekük még nincs - szembesül a megkülönböztetéssel, hogy azért nem akarják felvenni egy új munkahelyre, mert még gyermekvállalás előtt van, és pár év múlva el fog menni szülési szabadságra. 

Ezzel szemben az anyák, akiknek már két gyermekük is van, már kevesebb valószínűséggel fognak ismét elmenni gyes-re, így biztosabb munkaerőnek számítanak. Ugyanez igaz a feljebblépésre vezetői pozícióba: ha egy alkalmazottnak lehetősége van pályázni munkahelyén belül magasabb munkakörre, azt is megfontolják, hogy mennyire lesz könnyű pótolni, helyettesíteni a dolgozót, ha kiesik szülési szabadság miatt a munkából.

Mivel a feljebblépés a munkahelyen fizetésemeléssel jár, a korábban említett tényező is közrejátszik a gyermektelen, esetleg szingli nők hátrányában. Ezen túl egy gyermekeit nevelő anya valószínűleg motiváltabb abban, hogy megtartsa az állását, hiszen ha munkakeresésbe kezd, és pár hétig-hónapig munkanélküli lesz, a kieső keresetet az egész család megérzi. Ez a munkáltató szemében előny lehet egy mobilisabb szinglivel szemben, akit ez a szempont kevésbé köt a munkájához. 

Hol az empátia?

A leggyakrabban említett visszatartó erő a szingli, illetve gyermektelen dolgozóknál, hogy említsék a vezetőjüknek, hogy hátrányos megkülönböztetés éri őket, mert ez automatikusan rossz fényt vet rájuk. A szinglizmus egy a sok munkahelyi tabu közül, amelyet nehéz kezelni, hiszen gyakorlatilag azt feltételezzük, hogy a nagyobb rugalmasság, külön juttatások a munkaadó részéről a kisgyermekesek előjoga, és ez tételeződik problémaként. 

Valójában azonban a problémát az egyenlőtlen bánásmód jelenti: a munkáltató visszaterhelheti a többi kollégára az olyan problémákat, amelyeket neki kell megoldania, mondván nem tud mit tenni. Amikor például a kedvezőtlen munkabeosztás a téma, sok munkaadó széttárja a kezét, hogy ő nem rendelheti be a gyermekeset olyan munkaidőben, ahogy szeretné az óvoda/iskola miatt, vagy hétvégén. Tehát valójában empátiát vár a dolgozóktól kisgyermekes kollégájuk, és saját maga irányában.

Ennek a kérdésnek a megoldásában a megfelelő kommunikáció a lényeg, és hogy úgy hívja fel a dolgozó a munkáltatója figyelmét az őt ért hátrányokra, hogy közben ne "vádolja" a szülő kollégákat. A szakemberek szerint azt kell hangsúlyozni, hogy igazságosabb megoldást keres a dolgozó is, amely mindenkinek előnyére válik.



forrás :https://www.penzcentrum.hu/

Kiemelkedően nőttek a bérek júniusban

Kiemelkedően nőttek a bérek júniusban, amit leginkább a vállalatok változatlanul erős munkaerő-kereslete befolyásol elemzők szerint.

A Központi Statisztikai Hivatal pénteken tette közzé, hogy júniusban a bruttó átlagkereset 364 800 forint volt, 10,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

Molnár Dániel, a Századvég elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában kiemelte, a keresetek júniusban is kiemelkedő mértékben, 10 százalék feletti ütemben nőttek. A bérek növekedési üteme továbbra is meghaladja az év eleji minimálbéremelés mértékét. Ebből arra lehet következtetni, hogy a béreket leginkább a vállalatok változatlanul erős munkaerő-kereslete befolyásolja.

A Századvég elemzője az év egészére 10 százalék feletti béremelkedést vár, amelynek egy újabb lökést adhat a szociális hozzájárulási adó júliusi 2 százalékpontos csökkenése, szerinte a közszférában, azon belül is elsősorban az oktatásban továbbra is látszik a béremelések folytatásának szükségessége.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője rámutatott arra, hogy a bérek júniusban is kétszámjegyű növekedést mutatnak, a munkaerőhiány továbbra is jelentős. Nagy kérdés szerinte, hogy a külső bizonytalanságok következtében a vállalatok mikor kezdik el mérsékelni a munkaerő-keresletüket, ami a bérezésre is hatással lehet.

Az ING Bank vezető elemzője rámutat arra, hogy a bérek 10,6 százalékos emelkedése az előző havi adathoz képest enyhe mérséklődést jelent. Ennek elsődleges oka az állami szférában keresendő, ahol 8,4 százalékkal nőttek a bérek.

Jelentősen átlag felett nőttek a fizetések a nehéziparban és a mezőgazdaságban, miközben némi meglepetésre az építőipari bérek 7,6 százalékos növekedése hosszú évek óta a legalacsonyabb szám. A szolgáltató szektorban vegyesebb a bérfejlesztési kép, ahol júniusban a vendéglátás területén nőttek legnagyobb mértékben a bérek, vélhetően az ágazatban jelentkező szezonálisan megerősödő munkaerő-kereslet és a munkaerőhiány következtében - írja elemzésében Virovácz Péter. Szerinte az első fél évben mért átlagos 10,6 százalékos bérnövekedési ütem nagyjából fennmaradhat az év második felében is.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője szerint a júniusi bérek alakulására hatással volt a képzett munkaerő egyre fokozottabb hiánya és a bérminimum emelése. Arra hívta fel a figyelmet, hogy 2015 óta az egyedi kifizetésektől megtisztított rendszeres bérek 51,1 százalékkal nőttek a magyar munkaerőpiacon, ami példátlan felzárkózást jelent a hazai nemzetgazdaság történetében.

A Takarékbank vezető elemzője kiemelte, hogy a közszféra a gyenge pontja továbbra is a jelenlegi bérdinamikának, míg a versenyszféra felülmúlja az átlagot, de az idén nyártól már elindult és 2022-ig 72 százalékkal emelkedő egészségügyi szakdolgozói bérek gyorsíthatnak majd a dinamikán, mivel mintegy 90 ezer embert érint.

A Takarékbank vezető elemzője 2019-re 10,3 százalék körüli éves növekedést vár a bruttó bérekben, a reálbér növekedése pedig 6,5 százalék felett alakul majd. A továbbra is kifeszített munkaerőpiac és a rekord alacsony munkanélküliség miatt a bérnövekedés dinamikája a következő időszakban is hasonlóan intenzív marad - írja elemzésében Horváth András.