óriási a szakemberhiány itthon

 Növekvő bérek, emelkedő alapanyagárak, és kritikus szakemberhiány – egyre nehezebb helyzetben vannak a hazai vállalkozások. Bár sokan az egyetemeket okolják, a külföldi munkavállalás ennél jóval nagyobb gondot jelent.

Már most hatalmas a szakemberhiány, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) becslései szerint a helyzet várhatóan jövőre sem fog javulni. A VOSZ főtitkára, Perlusz László az ATV Híradójának elmondta: a vállalkozók nehéz helyzetben vannak, a növekvő béreket és alapanyagár-emelkedést ugyanis már egyre nehezebben tudják kitermelni.

Mint kiderült, elsősorban fizikai munkásokból van kritikusan kevés, de a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke kiemelte, hogy az ipartól egészen a szolgáltató szektorig számottevő a szakemberhiány.

A helyzet kimondottan súlyos az autószerelők körében, ők mintegy háromezerrel vannak kevesebben.

Az Európai Bútor Szövetség elnökségi tagja szerint a szakemberhiányból fakadó problémák gyökere az iskolákban keresendő, a kézműves szakmákat ugyanis nem teszik vonzóvá.

Évről évre csökken a szakképzésbe érkezők száma, és nagyon nagy a pályaelhagyók száma is

– jelentette ki Cselényi Krisztina.

Túl sokan mennek egyetemre?

Általános vélekedés, hogy túl sok a diplomás hazánkban, ahelyett hogy a fiatalok szakmát tanulnának, hiszen kőművesből és villanyszerelőből hatalmas hiány van. Az Oktatói Hálózat aktivistája korábban az Indexnek ugyanakkor arról beszélt, hogy nagyon téved az, aki azt gondolja, hogy amiatt van kevés szakember, mert túl sokan mennek egyetemre.

Nem a felsőoktatás szipolyozta el a sok szakembert, sokkal inkább a magas külföldi bérek bizonyultak csábítónak. Emellett nem igaz, hogy túl sok lenne itthon a diplomás

– jelentette ki Máté András idézve az Eurostat statisztikáját, mely bizonyítja, hogy itthon csak a fiatalok egy kis százaléka szerez felsőfokú végzettséget.

ezeket a készségeket várják el a cégek a jelentkezőktől

 

A munkaerőpiac folyamatos, organikus átalakulása természetszerű, amelyet azonban olykor erőteljes behatások érnek. Kérdés, hogy milyen mértékben, ütemben és irányban változtatnak az aktuális keresleten-kínálaton, elvárásokon ezek a körülmények. Hogyan alkalmazkodhatnak a szereplők az új helyzethez, mire van most szükség a helytálláshoz és érvényesüléshez?

A Profession.hu és az International Business School – megismételve egy korábbi, 2017-ben végzett felmérést – ismét elkészítette közös kutatását a munkaerőpiacon elvárt készségekre vonatkozóan. Az elemzésből kiderül, melyek azok a készségek, amelyek a legnagyobb versenyelőnyt jelentik most egy-egy nyitott pozíció megszerzéséhez a felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállalók számára. A kutatás iránymutatással szolgál arra vonatkozólag is, hogy a főiskolai hallgatók számára létrehozott programokon szükséges-e változtatni, az oktatott modulok fókuszát és tartalmát újra kell-e gondolni.

A másokkal való kommunikáció és az idegennyelv-tudás a leginkább elvárt készség

A munkaadók által jelenleg leginkább megkövetelt kvalitás az interperszonális kommunikációs készség, hasonlóan a négy évvel ezelőtti prioritáshoz. Ide a kommunikációs és nyelvi affinitás tartozik, ami iparágtól függetlenül mindenhol a legfontosabb helyre került. Ez alól egyetlen kivételt a közigazgatási szektor jelent, ahol a munkaadók az attitűdöt sorolják legelőre. Az interperszonális készségeken belül a – főként angol – nyelvtudás a hirdetések több mint 75 százalékában jelenik meg elvárásként, amit az írásbeli és szóbeli kommunikációs készségek követnek, megelőzve az egyéb interperszonális, csapatmunka jellegű készségeket.

Az attitűd fontosabb a számítógépes ismereteknél

Második helyen az attitűd jellegű személyiségjellemzők, illetve a számítógépes ismeretek következnek az elvárások között, kiemelten a Microsoft Office szoftvercsomag használata, ami a hirdetések 30 százalékában tüntettek fel a munkaadók az elvárások között. Ide nem sorolva az IT programozás, fejlesztés szektorban feladott hirdetéseket, amelyeknél értelemszerűen konkrét, specifikus programnyelvek, módszertanok és szoftverek kerülnek előtérbe. Az általános számítógépes ismeretek kategória szinte megduplázta a négy évvel ez előtti felméréshez képest a fontosságát, azonban még mindig elmarad az interperszonális készségek és az attitűd faktoroktól.

Az iparágakat összehasonlítva a legnagyobb szórás az attitűdöknél látható

A különböző attitűdök közül a leginkább elvárt tulajdonság az önállóság, majd a precizitás. A közigazgatás és az oktatás területén az integritást, a marketing esetében a kreativitást, értékesítést és kereskedelemben pedig a célorientáltságot várják el a munkaadók. Ezzel szemben a proaktivitás az építőipar és ingatlan szektorban, a stressztűrés a programozási munkakörökben, a határozottság az üzleti támogató központoknál sorolódik a többi szektorban elvártnál kiugróan hátrébb.

Már a hirdetések 5 százalékában megjelenik az időgazdálkodás az elvárások között.

A fontossági sorrendben negyediknek számító menedzsment készségeken belül a problémamegoldás emelkedik ki leginkább, amelyet a vezetési és a projektmenedzsment készségek követnek. A projektmenedzsmentre vonatkozó elvárás iparáganként különbözik: az IT programozás, a marketing, média és PR területeken például kiemelt szerepet tölt be, miközben a jogi, ügyfélszolgálati, valamint a vendéglátó és idegenforgalmi szektorban utolsó helyen szerepel. E kategóriába tartoznak a vezetés-szervezési készségek is: többnyire a kevésbé gyakran elvártak közé esik a szervező- és delegációs készség, illetve az egyéni időgazdálkodási, teendő rangsorolási készségek, amelyek a pénzügy és könyvelés, ügyfélszolgálat és SSC munkakörökben emelkedik ki a leglátványosabban. Szembetűnő változás a korábbi évekhez képest a projektmenedzsment készségek elvárásainak részletezése, ahol a különböző metodológiák is előtérbe kerültek. Frissen bevezetett, feltörekvő kategóriaként megjelent az időgazdálkodás is, ami a hirdetések közel 5 százalékában jelent meg. Az IBS szakemberei szerint ezen a két területen mostantól érdemes lesz még inkább elmélyíteni a pályakezdők tudását.

Elenyésző hangsúly kerül az analitikus készségek említésére az álláshirdetésekben

Az öt nagy készségcsoport közül az álláshirdetésekben legkevesebb alkalommal említett elvárás az analitikus készségeké. A stressztűréshez és az alkalmazkodóképességhez hasonló a kvantitatív készségek helyzete is: miközben az analitikus készségek iránti igény megnőtt, a hirdetésekből mégis hiányozik az erre vonatkozó elvárások nevesítése. Ennek oka valószínűleg az, hogy ezeket a készségeket a cégek az egyéni kvalitásokra összpontosító elemzésünkben nem szereplő, a speciális szakmai jellegű, pl. pénzügyi, ismerettel és tapasztalattal lefedettnek tartják. Illetve széles körben bevett gyakorlat, hogy a számítási, statisztikai, módszertani készségeket a munkáltatók letesztelik a felvételi eljárás során, emiatt nincs szükségük ezeket az elvárásokat még a hirdetésben is kiemelni.

A készségek fejlesztése versenyelőnyt jelenthet

A bemutatott elvárások fejleszthető készségekre vonatkoznak, amelyeknek érdemes már fiatalon, a tanulmányok végzése során figyelmet szentelni, hiszen kialakításuk, elsajátításuk számottevő versenyelőnyt jelent a munkaerőpiacon.---------------





forrás Ezeket a készségeket várják el a cégek a jelentkezőktől - Blikk