Kifakadt a híres balatoni vendéglátós: havi nettó 800 ezerért sem találnak embert

Saját éttermének blogján fakadt ki a tihanyi Malackrumpli tulajdonosa.
A vendéglátós szakember sorra vette, mik most a szektor legnagyobb
 problémái Magyarországon: az egyre durvább mértékű drágulástól,
 a munkaerőhiányon át, a koronavírus-világjárvány még most
is érezhető hatásáig.
 Sok jó szakember otthagyta a szakmát, ma már 800 ezres nettóért
 sem lehet bizonyos pozícióba embert találni,
az alapanyagárak pedig brutálisan kilőttek.

A hazai vendéglátás jelenéről, az egyre durvábban elszálló árakról,
és a pandémia súlyos következményeiről fakadt ki a Malackrumpli
 blogján Járosi Tamás. A tihanyi étterem tulajdonosa friss
elemzésében arra hívja fel a vásárlók figyelmét, egyáltalán
 nem csak Balaton környéki probléma az áremelkedés,
hanem országos jellegű. Sőt, szerinte a legdurvábban
mindez a budapesti helyeket fogja érinteni.

Elszálló árak a Balatonnál

Járosi Tamás azzal kezdi helyzetértékelését,
már most láthatóvá vált, hogy jóval magasabb árképzés lesz
mindenhol, így a Balatonon is. A magyar tenger mellől konkrét
példákat is hoz, mint írja, „Tihany és Füred környékén már sok
 helyen érzékelhetően bekövetkezett az áremelés, bizonyos
helyeken nevetségesen drasztikusan (már láttunk 1 500 Ft-os
cappuccinót vagy 6-7 ezer forintos főétel árakat nem túl
 színvonalas helyeken). Járosi Tamás ezek után 5 pontban
elemzi a brutális drágulásokhoz vezető utat, illetve a tó
környéki vendéglátás helyzetét.

Drasztikus alapanyagár drágulás

hogy elég sok tételből hiány van

• ma egy minőségi tejszín litere 2 500 – 3 000 forint között van,

•  ez a vajjal együtt kb. két éve még a fele volt;

• az étolaj úgy drágult kb. 50%-ot,

•  hogy a Metro áruházban mennyiségi korlátozás van;

• a húsdrágulást még várják, a takarmány árak az egekben,

•  egy mázsa tritikálé 13-15 ezer forint, ez pár éve 5-6 ezer forint volt;

• a közmű költségekre nem vonatkozik a rezsistop,

•  mert nem magánszemélyek, a csekkek összege duplázódott;

• a jó minőségű krumpli 6-8 éve még 80 Ft-volt,

•  tavaly 300-400, az idei árakat félve várják;

• a befőző paradicsom ősszel általában 80 Ft,

• tavaly 300-500 forint alatt nem lehetett normális minőséget kapni.

Járosi a költségek emelkedése mellett beszélt arról is,

hogy néhány szállítójuk azért nem juttatja el a

megrendelt árut, mert ott a teherautó, csak nincs aki vezesse,

 így van hogy ők mennek az ország különböző pontjaira beszerző körútra.

Az alapanyag árak úgy repültek az egekbe,

- mondja a tulajdonos, aki konkrét példákat is bemutat:

Személyzeti gondok

A személyzeti gondokról Járosi Tamás azt mondja,
bár ők szerencsések, évek óta fix csapattal dolgoznak,
 és a covidot is túlélték, viszont a nyári nagy hajtásban bővíteniük kell a csapatot.
Ez viszont nem egyszerű, mint bejegyzésében írja,

ma ott tartunk, hogy 800 000 forint/hó (+szállás és étkezés)
 fizetésen nem jelentkezik senki egy séfhelyettesi pozícióra.
  Ez köz

el 2.200 EUR/hó, egy normális külföldi fizetés,
 csak nem kell elszakadni 1 000 kilométer távolságra,
csak le kell jönni Tihanyba.

Koronavírus hatások

A koronavírusról úgy vélekedik, pont mire vége lett, jött a brutális infláció
 és a háborús feszültség. A tulajdonos szerint tavaly 300 napot kellett
volna nyitva lennünk, ebből viszont körülbelül csak 80 lett.
Összességében az egész világjárvány azt eredményezte,
hogy a hely gyakorlatilag 2 évig zárva volt, ennél azonban
a szakember szerint nagyobb baj, hogy sok kiváló szakember
 véglegesen elhagyta a szakmát, őket lehetetlen visszarángatni.

Egy iparág felkészült, tanult és tapasztalt generációja veszett el
és nekem úgy tűnik, hogy az utánpótlás sem áll sorban…

- vélekedett az étterem tulaja.

Járosi Tamás szerint nagy baj az éttermi világban, hogy sok étterem nem profitorientáltan működik.
Szerinte vannak helyek, melyek tulajai nem éttermeznek, hanem „csak” van pénzük étteremre.
Itt meg lehet engedi bármekkora fizetéseket, veszteséges működést.
Ezzel szemben sokaknak csak a „polgári” vendáglátás marad. Járai Tamás arról beszél,
nem tudtak mást csinálni, a covid, infláció, háborús feszültségek és a piactorzítás ellen
csak a hatékonyságuk „eszement szintre emelése” volt kiút.

Ma nincs már kertészünk, cukrászunk, árubeszerzőnk,
gondnokunk, takarítónk, pénzügyesünk, marketingesünk,
ezeket a funkciókat megoldjuk házon belül
(azaz nagyjából én látom el egy személyben ezeket a posztokat amíg bírom).
A csapat többi része pedig az évek alatt kialakult rutinra alapozva
szuperhatékonyan dolgozik, jóval kevesebb emberrel látjuk el ugyanazt az üzletet.
 Ha nagy baj van, akkor beveszünk székeket és kevesebb vendéget engedünk be
- emelte ki.

Egyéb hatások

Az étteremtulajdonos beszél arról is, hogy magasak
az adminisztrációs terheik, csak ő maga az adók
mellett összesen 17 járulékot számolt össze, amit papírozni kell.

Járosi Tamás megemlíti, ő személy szerint üdvözli a
vendéglátás kifehérítését, de azt mondja, ez is hozzájárul
a dráguláshoz, mint mondja,sokan eddig azért tudtak alacsony
árszinten dolgozni, mert mondjuk nem fizettek Áfát vagy
nem jelentették be az alkalmazottakat, ez az on-line pénztárgépe
 és az NTAK bevezetésével lényegében megszűnik, egyenlő
 játékszabályokat biztosítva minden játékosnak.
 Sajnos azonban ez azt is jelenti, hogy az olcsó
 helyek is drágábbak lesznek, a fogyasztó csak
 a drágulást fogja látni a mögöttes okokat nem.

Összegzés

Az étteremtulajdonos szerint a vendéglátásban
mindenhol emelkedni fognak az árak,
nem csak a Balatonnál, de utóbbinál is egészen biztosan.
Járosi Tamás szerint az fentebb említett okok miatt idővel
 mindenki kénytelen lesz emelni, szerinte a

piac konszolidálásáig a szektor egy meghatározó része tönkremegy.
 Azért, mert a kényszerű áremelés nem jelenti azt,
hogy a fogyasztók változatlan volumenben fognak költeni,
várhatóan kevesebben és kevesebbszer mennek majd étterembe.

 

Kiemelt bér mellett szállást is ad a Balatonnál ez a kiskerlánc, csak legyen elég eladó

2022. ÁPRILIS 14.

Nagy erőkkel készül az Aldi a balatoni nyárra, roadshow keretében várják a tó környéki álláskeresőket. Azt is elárulták, milyen fizetésre számíthatnak leendő kollégáik, akiknek az üzletekhez közel szállást is biztosítanak, vagy útiköltséget térítenek. 

 A forbes.hu-nak is eljuttatott közleményükben azt írták, a vállalat balatoni üzleteiben 2022. június 1. és augusztus 31. között

az ország többi Aldi áruházához képest magasabb, kiemelt bért fizet, továbbá az üzletekhez közeli, magas színvonalú balatoni szállásokat biztosít vagy útiköltséget térít.

A balatoni toborzónapokon (2022. április 19-én Veszprémben, április 20-án Keszthelyen és április 21-én Siófokon) akár határozott idejű, a nyári szezonra szóló szerződés is köthető, és a vállalat 30-35 órás részmunkaidős, illetve 40 órás teljes munkaidős munkavégzésre is lehetőséget biztosít nyáron. 

A toborzónapon az áruházlánc a balatoni üzleteiben elérhető bolti eladó pozíciókra keres kollégákat. Az Aldinak jelenleg 9 üzlete van a Balatonnál, de nemsokára nyílik a tizedik, boltjaiban 190 munkavállaló dolgozik. 

A Balatonon nyárra 10 üzlete lesz az Aldinak, magasabb fizetéssel próbálják odacsábítani az eladókat. 

Idén már volt béremelés

Mi is írtunk róla, hogy idén január 1-jétől az Aldi valamennyi munkakörben
8 százalékkal emelte dolgozói bérét. A balatoni üzletekben dolgozó bolti eladók
kiemelt bérezésre számíthatnak a nyári hónapok során:
 2022.06.01-08.31 között
a bolti eladók kezdőbére heti 40 órás munkavégzés esetén bruttó
398 800 forint heti 35 órás munkavégzés esetén bruttó 348 950 forint,
aki pedig a 30 órás munkavégzést választja, az bruttó 299 100 forint bérre számíthat.

A kiskereskedelmi láncok közül több is munkaerőhiánnyal küzd – erről ebben a cikkünkben írtunk bővebben. 

Két éve nem volt ilyen Magyarországon: elképesztő emberfelvételi hullámot indítottak ezek a cégek

 Friss adatok szerint a cégek több mint két éve nem készültek ennyi alkalmazottat felvenni. Kérdés azonban, hogy az Ukrajnában történő események milyen hatással lesznek erre. A vállalatok beruházási tervei óvatosságot mutattak, és a katonai konfliktus jelentette bizonytalanság tovább mérsékelheti a fejlesztési kedvet.

2 százalékkal tervezték növelni alkalmazottaik számát a nagyvállalatok 2022-ben, derült ki a K&H nagyvállalati növekedési index legfrissebb, 2021 utolsó negyedévi eredményeiből. A 2 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező cégek egyéves várakozásait vizsgáló kutatásból látható, hogy ennél nagyobb bővítésre utoljára 2019 végén, még a koronavírus-járvány megjelenése előtt készültek. Könnyen elképzelhető azonban, hogy a magas infláció és az Ukrajnában zajló események következményei miatt változtatnak terveiken: már a konfliktus kirobbanása előtt, januárban 4,2 százalékra nőtt a munkanélküliség a decemberi 3,7 százalékról.

„A munkanélküliség nőtt, vagyis a cégek januárban bővítési terveik helyett csökkentették alkalmazottaik számát. A kérdés, hogy vajon mindössze arról van-e szó, hogy ezeket csak későbbre halasztották vagy el is vetették őket. Az ukrajnai események hatása ugyanis a januári eredményeken még nem látszik, a magas infláció azonban már igen. Amennyiben végleg lemondtak a bővítésről, a munkanélküliség hosszabb távon tovább emelkedhet. Erre az is ráerősíthet, ha a keletről érkezők nemcsak ideiglenesen maradnak itt, hanem valóban le is telepednek, ezáltal további szereplők jelennek meg a munkaerőpiacon” – értelmezte az eredményeket Patrick Van Overloop, a K&H Üzleti ügyfelek divízió vezetője.

Közép-Magyarország az élen

Régiók tekintetében nagy volt az eltérés a foglalkoztatottsági tervekben. Közép-Magyarországon számoltak legtöbben létszámbővítéssel (15%), ettől nem sokkal maradt le Kelet-Magyarország (13%), ami szintén a 12 százalékos átlag fölött van. Nyugat-Magyarországon viszont számottevően kevesebben készültek új alkalmazott felvételére, mindössze a cégek 2 százaléka. Sőt, amíg itt a vállalatok 4 százaléka a munkatársak számának csökkenésével kalkulált, a másik két térségben senki sem számított erre.

Legtöbb új munkatárssal a legkisebb, 2 és 4 milliárd forint közötti árbevétellel rendelkező cégek terveztek: átlagosan 5,2 százalékos növekedéssel számoltak. A 4 milliárd forintnál több, de 10 milliárd forintnál kevesebb bevételű vállalatok átlagosan 1,1 százalékkal, a 10 milliárd forintnál magasabb bevétellel rendelkezők pedig 0,6 százalékkal készültek több alkalmazottat foglalkoztatni.

Beruházás terén elővigyázatosabbak a cégek

A vállalatok 13 százaléka tervezte idén csökkenteni fejlesztései értékét, ez jókora, 10 százalékpontos ugrást jelent a harmadik negyedévhez képest, és az ukrajnai események további óvatosságra inthetik a vállalatokat. Az ellátási láncokban a már most is tapasztalható nehézségeken felül is zavarokat okozhatnak, az oda exportáló magyar cégek bevételtől eshetnek el. Már most is láthatók a következmények, a nagyobb gyárak sorra jelentik be, hogy rövidebb munkahéttel folytatják a termelést. A legnagyobb visszaesés kapacitásbővítés terén történt:

2021 harmadik negyedévének 26 százalékos értékéhez képest már csak a cégek 1 százaléka számolt ilyen irányú fejlesztéssel.

forrás Két éve nem volt ilyen Magyarországon: elképesztő emberfelvételi hullámot indítottak ezek a cégek (penzcentrum.hu)

ges2021 harmadik negyedévének 26 százalékos értékéhez képest már csak a cégek 1 százaléka számolt ilyen irányú fejlesztéssel.

2021 harmadik negyedév
ének 26 százalékos értékéhez képest már csak a cégek 1 százaléka számolt ilyen irányú fejlesztéssel.