Az állásinterjúk tesztjei sok stresszt okoznak az álláskeresőknek, ezért érdemes ezeket alaposabban megismerni, mert így jobban is kezelhetők.
Az
állásinterjún többféle tesztet bevethetnek, szakmai, személyiség és
képességek mérésére szolgáló teszteket is. A szakmai tesztekkel
kapcsolatos első tévhit, hogy egy iskolai dolgozathoz hasonlóan mindent
meg kell tudni oldani, és baj, ha valaki valamit nem tud. Ez nem igaz. A
második tévhit, hogy erre nem lehet készülni. Szakmai tesztekre
készülni kell, a megpályázott pozícióhoz kapcsolódó szakmai alapokat
érdemes interjú előtt átolvasni. Az írásbeli szakmai tesztekkel a
munkáltatók többféle szempont szerint szűrnek:
1. Felmérik a jelölt meglévő tudásanyagát az adott témában.
Néha
a szakma legalapvetőbb fogalmait definiáltatják, vagy egy olyan
egyszerű feladatot adnak, amiről a jelölt nem is érti, hogyan
kerülhetett szakmai tesztbe. Úgy, hogy a munkáltató a szakmai alapokra
is kíváncsi, nemcsak arra, hogy eddigi napi munkáiban mennyit tudott a
jelölt elsajátítani a szükséges tudásból. Felületes-e a tudása, vagy
megalapozott? Mechanikusan végzi-e a munkát, vagy érti is a
folyamatokat?
2. A fenti kérdéstípusnak ellentéte, amikor nagyon mély szakmaiságot kérnek, és a jelöltek többsége kétségbeesik, hogy ő ezeket nem tudta megválaszolni.
Megnyugtatnám őket:
sok esetben ez nem is baj. A munkáltató a tudásának határaira is
kíváncsi, például azért, hogy tudja, milyen képzésekre van szüksége a
jelöltnek, ha őt választják. Egy-egy szakmán belül rengeteg
szakterületet lehet elkülöníteni, irreális elvárás lenne, ha mindenkinek
mindent 100%-osan tudnia kellene. Ha az alapkérdésekben megfelelő
szakmai alapokat mutat a jelölt, akkor feltételezik róla, hogy gyorsan
meg tudja tanulni, ami hiányzik az adott munkakörhöz.
Szóbeli vizsga?
A
szóbeli szakmai tesztek sem egyenlőek az iskolai vizsgákkal. Itt sem
baj, ha nem tud mindenre válaszolni a jelölt. Az interjúztató – az
írásbeli tesztekhez hasonlóan – azt szeretné felmérni, hogy a jelölt
szakmai alapjai megfelelőek-e, hol vannak hiányosságai, és ezeket a
hiányosságokat lehet-e gyorsan pótolni? Egy szóbeli szakmai tesztnél a
jelölt kommunikációs stílusa is megmutatkozik: hogyan kezeli, ha nem tud
valamit? Mentegetőzni, magyarázkodni tilos! Összetettebb feladatra
kér-e felkészülési időt? Kérni kell 5-10 percet, jegyzetet készíteni, ha
szabad.
Szöveges feladatok
Általában
rövid esettanulmányokat kell megoldani ilyenkor. Fontos tudni, hogy az
ilyen feladatoknál sosincs egyértelmű jó válasz. Két fő szempont alapján
értékelik a megoldást: a jelölt mit tart helyes megoldásnak, és ezt
hogyan indokolja? Hogyan próbálja meggyőzni az interjúztatót, hogyan
prezentálja a megoldást? Ha elfogadták a megoldását, azt hogyan viseli,
ha nem, arra hogyan reagál?
Csapdák
Szóbeli
és írásbeli feladatoknál is előfordul, hogy szándékosan hiányos
információkat adnak meg, esetleg egymásnak ellentmondó, vagy kétértelmű
információkból kellene megoldásra jutni. Ha valami hiányzik, kétséges,
ne féljünk kérdezni! Az ilyen kérdések is megmutatják a jelöltről, hogy
hogyan gondolkodik, milyen önbizalommal, szakmai hozzáállással kezel egy
feladatot.
Sok esetben az írásbeli
tesztekre adott idő kezelhetetlenül rövid, ezért sem kell kétségbeesni,
ha nem sikerül befejezni. A hatékonyságot, a gyors és pontos megoldást
mérik. Az a teszt sikerül igazán rosszul, amit kapkodva, időnyomás alatt
próbál a jelölt egyre kétségbeesettebben befejezni, ahelyett, hogy az
egyes feladatok befejezésére koncentrálna.