A jutalékos munkáktól való idegenkedés leginkább annak
bizonytalanságából ered. Nem lesz havi fix? Mennyit fogok keresni, elég
lesz-e? Mennyit kell dolgozni? Ezeket tudni kell, mielőtt egy jutalékos
munkába belevágsz. Kérdezni kell, tárgyalni kell, és ha nem látsz
tisztán, nem szabad elvállalni az adott munkát.Tapasztalatom szerint az
elégedetlen jutalékos munkások ott hibáztak - akár évekkel ezelőtt -
hogy nem látták tisztán a játékszabályokat, mielőtt belevágtak a
munkába.
A jutalékos munkák juttatásai általában egy alacsony havi fix, egy forgalomarányos jutalék és esetleg további bónuszok összegéből jön ki. Az alap+jutalék arányt pedig úgy fogadd el, hogy tudd, lesznek szűkebb hónapok is. Ebből már látszik, hogy a 0 Ft+jutalék c. ajánlatok esetében nincs is miről tárgyalni, 0 Ft-ért nem dolgozunk, pont. A vendéglátós szakmában volt (remélem, hogy csak volt) divat, ma már megy a sírás, hogy nincs munkavállaló, talán megértették, hogy 0 Ft-ért nem is lesz.
A jogi konstrukció is kérdés lehet: van, ahol számlázni kell(ene), az ugye nem munkaviszony, hanem alvállalkozói jogviszony, ahol nem főnököd van, hanem megrendelőd. (És nincsenek munkavállalói jogaid, még az a kevés sem, ami egyébként lenne…) Ha neked ez a konstrukció tetszik, akkor a vállalkozói létből eredő kérdéseidet is fel kell tenni. Pl. mit gondolnak arról, ha másnak is dolgozol – nyilván az összeférhetetlenség eseteit kivéve… Persze lesz, aki ezen fennakad, mert hogy ő teljes "állásba" keres embert. A saját feltételrendszerét sem érti? (Vagy nem akarja érteni.) Mi kell ahhoz, hogy aláírják a havi teljesítési igazolást, amivel a számla jogosságát igazolod? (Mert "okos" vezetők simán csak nem írják alá, ha nincs kedvük, és ha ez nem tetszik, perelhetsz, és alig néhány év alatt akár kaphatsz is valami pénzt, de nem biztos). Amiben megállapodtok, azok később a szerződésben le is lesznek írva, ugye? A vállalkozói konstrukció mélyebb részleteibe nem mennék bele, a vállalkozásindításra szakosodott szakértők, blogok ebben jártasabbak nálam. De azért remélem látszik, hogy ez egy igazán nehéz kenyér így - és nem is feltétlenül teljesen legális (színlelt szerződés?)
A jutalékos munka sok ügyféllátogatással jár, ehhez biztosítják-e a megfelelő eszközöket? Autó, laptop, telefon, szállás stb. Tudd, hogy az autó, laptop, telefon nem juttatás, hanem munkaeszköz, tehát nem kegy, ha ilyesmit kapsz. A takarítónőnek sem juttatás a felmosófa, mint már mondtam volt régebben. Viccesebb ajánlatokban a beszámlázós sales kolléga még fizessen irodahasználati díjat az ő jó munkáltatójának...
Tegyél fel arra irányuló kérdéseket, hogy mennyi munkával lehet elérni az általuk kitűzött célt: a jól hangzó nettó fizetés nem is biztos, hogy olyan jól hangzik napi 14-16 óra munkáért, meg néhány óra hétvégi adminisztrációért. Kérdezd meg, hogy a célkitűzéseket mire alapozzák. Az általuk remélt piaci növekedésre – értsd: hátha bejön a termék a piacnak – nem igazán jó alap. Rajtad múlik-e a forgalom egyáltalán? Ha boltban kell eladni, és a boltot egyáltalán nem hirdetik, nincs marketingtevékenység, akkor mégis mit tudsz tenni a forgalomnövekedésért? Figyeltek-e a termék szezonalitására? Azaz havi, negyedéves, éves forgalmi elvárásoknál figyelembe vették-e, hogy télen pl. kevesebb sört, jégkrémet lehet eladni, de több fagyállót. Ha van rá lehetőség, az állásinterjún közösen vegyétek végig egy példán, hogyan is gondolják.
forrás:
A jutalékos munkák juttatásai általában egy alacsony havi fix, egy forgalomarányos jutalék és esetleg további bónuszok összegéből jön ki. Az alap+jutalék arányt pedig úgy fogadd el, hogy tudd, lesznek szűkebb hónapok is. Ebből már látszik, hogy a 0 Ft+jutalék c. ajánlatok esetében nincs is miről tárgyalni, 0 Ft-ért nem dolgozunk, pont. A vendéglátós szakmában volt (remélem, hogy csak volt) divat, ma már megy a sírás, hogy nincs munkavállaló, talán megértették, hogy 0 Ft-ért nem is lesz.
A jogi konstrukció is kérdés lehet: van, ahol számlázni kell(ene), az ugye nem munkaviszony, hanem alvállalkozói jogviszony, ahol nem főnököd van, hanem megrendelőd. (És nincsenek munkavállalói jogaid, még az a kevés sem, ami egyébként lenne…) Ha neked ez a konstrukció tetszik, akkor a vállalkozói létből eredő kérdéseidet is fel kell tenni. Pl. mit gondolnak arról, ha másnak is dolgozol – nyilván az összeférhetetlenség eseteit kivéve… Persze lesz, aki ezen fennakad, mert hogy ő teljes "állásba" keres embert. A saját feltételrendszerét sem érti? (Vagy nem akarja érteni.) Mi kell ahhoz, hogy aláírják a havi teljesítési igazolást, amivel a számla jogosságát igazolod? (Mert "okos" vezetők simán csak nem írják alá, ha nincs kedvük, és ha ez nem tetszik, perelhetsz, és alig néhány év alatt akár kaphatsz is valami pénzt, de nem biztos). Amiben megállapodtok, azok később a szerződésben le is lesznek írva, ugye? A vállalkozói konstrukció mélyebb részleteibe nem mennék bele, a vállalkozásindításra szakosodott szakértők, blogok ebben jártasabbak nálam. De azért remélem látszik, hogy ez egy igazán nehéz kenyér így - és nem is feltétlenül teljesen legális (színlelt szerződés?)
A jutalékos munka sok ügyféllátogatással jár, ehhez biztosítják-e a megfelelő eszközöket? Autó, laptop, telefon, szállás stb. Tudd, hogy az autó, laptop, telefon nem juttatás, hanem munkaeszköz, tehát nem kegy, ha ilyesmit kapsz. A takarítónőnek sem juttatás a felmosófa, mint már mondtam volt régebben. Viccesebb ajánlatokban a beszámlázós sales kolléga még fizessen irodahasználati díjat az ő jó munkáltatójának...
Mennyi? Ötven. Mi ötven? Mi mennyi?
Ezzel a klasszikus viccel azt hangsúlyozom, hogy a számokba itt rendesen bele kell mélyedni, nehogy csalódás legyen a vége. Nemcsak havi fix van, és többnyire a jutalék a nagyobb összeg a csomagban. Ami ugye egy bizonytalan ígéret… A jutalék az általad – és esetleg a csapat által – hozott forgalmon, profiton alapul, annak valamilyen százaléka, ezreléke, esetleg az eladott termék darabszámára számolva fix díjas. Egy értékesítőnek kérdeznie kell: milyen forgalmi elvárások vannak, és ha azokat teljesíti, abból milyen összegre számíthat. Én egyszer sikeresen kiszámoltam az adott HR-essel, aki szerint igen jó fizetést kínáltak (de keményen dolgozni kell ám!) ,hogy ha a teljes célszámot hozom, akkor már majdnem elértem volna az akkori magyarországi nettó átlagfizetés 70%-át… Kemény munkával, ahogy azt ő is hangsúlyozta. Tényleg olyan jó ajánlat ez? Hát hogy ő ezt így nem számolta ki, szabadkozott. Érthető (?), nem az ő zsebére megy.Tegyél fel arra irányuló kérdéseket, hogy mennyi munkával lehet elérni az általuk kitűzött célt: a jól hangzó nettó fizetés nem is biztos, hogy olyan jól hangzik napi 14-16 óra munkáért, meg néhány óra hétvégi adminisztrációért. Kérdezd meg, hogy a célkitűzéseket mire alapozzák. Az általuk remélt piaci növekedésre – értsd: hátha bejön a termék a piacnak – nem igazán jó alap. Rajtad múlik-e a forgalom egyáltalán? Ha boltban kell eladni, és a boltot egyáltalán nem hirdetik, nincs marketingtevékenység, akkor mégis mit tudsz tenni a forgalomnövekedésért? Figyeltek-e a termék szezonalitására? Azaz havi, negyedéves, éves forgalmi elvárásoknál figyelembe vették-e, hogy télen pl. kevesebb sört, jégkrémet lehet eladni, de több fagyállót. Ha van rá lehetőség, az állásinterjún közösen vegyétek végig egy példán, hogyan is gondolják.
Milyen a cégkultúra, milyen a főnök?
A sikeres jutalékos munkához az kell, hogy a cég támogató hangulatot teremtsen, és az értékesítő büszke lehessen arra, hogy az adott cégnél dolgozik. A legtöbb cégvezető itt szokott hibázni. A forgalmi számok elmaradása miatt folyamatosan üvöltöző vezető azt fogja látni, hogy értékesítők jönnek-mennek a cégben, és senki nem hozza az általa elvárt eredményeket. Te sem fogod, akkor sem, ha zseni vagy. Mert nem a termék, nem a piac, nem az értékesítő a rossz ilyenkor, hanem a cég maga.forrás:
JobAngel - Álláskeresés a gyakorlatban
Az álláskeresés első szabálya: soha ne add fel!!
