Fizetési igény – Mi a helyes válasz?

Amikor állást keresünk – az egyik legalapvetőbb kérdés a fizetési igény. De olyan ez a téma, mint a ki állja a következő kört a bárban – senki nem akar róla beszélni. 
Pedig kell, a kérdés csak az, hogy hogyan.
És mit írjunk az önéletrajzba?

Fizetési igény az önéletrajzban

Egyre több álláshirdetés végén olvasható: Küldje el önéletrajzát fizetési igényének megjelölésével.
“Még azt sem tudják, ki vagyok, de máris a zsebemben akarnak turkálni? Ebből biztosan nem jöhetek ki jól” -gondolják sokan, azonban rosszul.
Amikor azt kérik, hogy már az önéletrajzunkban mondjuk meg, milyen összeget szeretnénk keresni, az általában nem azért van, mert a legkevesebbért szeretnének jelöltet a cégek. Persze ez is előfordulhat, de ha jobban belegondolunk, ezzel időt spórolnak nekünk, na és persze maguknak is.
Gondoljunk csak bele: Nem akarunk kivenni egy szabadnapot vagy elutazni egy másik városba egy állásinterjú miatt, ahol nem fogják megadni azt a fizetést, amire vágyunk, no meg ők sem akarják vesztegetni az idejüket valakire, aki túl sokba kerülne a cégnek. Még ha olyan jók is vagyunk, amit a fizetési igényünk tükröz, lehet, egyszerűen nincs ránk pénze a munkaadónak.

A HR-nek nem az a célja, hogy megtalálja a legolcsóbb jelöltet, hanem az, hogy a legalkalmasabbat vegye fel, akinek a bérigénye belefér az elképzelt intervallumba. És ez itt a kulcs!

Intervallum mindenek felett

Ha segíteni akarunk magunknak, akkor nem egy adott összeget, hanem egy fizetési sávot adunk meg. 10-20-30-50 ezer forint a két szám között, és máris jobb helyzetben vagyunk, sokkal több esélyünk van felkerülni a behívandó jelöltek listájára.

Ha megnézzük a fizetési listákat, akkor látható, hogy egy cégnél a legtöbb pénzt azok kapják, akik a pénzt hozzák.
Természetesen annál több pénzt kapnak, minél több pénzt hoznak.
Egyik ilyen jól fizető pozíció a vezetőé.
A (jó) vezető azért kap sok pénzt, mert hatására megsokszorozható a profit.
Ráadásul a tényleg jó vezetőből nagyon kevés van, ezért kemény harc folyik az átcsábításukért.
A másik ilyen az értékesítő.
Nem kell elmagyaráznom, ő miért hozza a pénzt.
Egy jó értékesítő és egy átlagos értékesítő közt „pénztermelő képességben” 3-5-10-szeres különbség lehet.

A harmadik ilyen pozíció a „hirdetéseket, céges weboldalakat, prospektusokat író” kreatív munkakör. Ennek a szerepe folyamatosan erősödik. Jól láthatóan a személyes eladás szerepét egyre inkább átveszi a marketing. A fizikai boltok helyett egyre jobban a webshopok jönnek divatba, és ma már ott tartunk, hogy a plázák is komoly bajban vannak.

tothandras.hu

Persze ehhez először meg kell határoznunk, mi az a fizetés, amelyet szeretnénk.
De hogy?
Fontos, hogy ne mondjunk se túl nagy se túl kis összeget. Előbbi visszatetszést fog kelteni, utóbbi pedig kishitűségünkről vagy elkeseredettségünkről tesz tanúbizonyságot.

De hogyan határozzuk meg a nekünk járó fizetés nagyságát?

•  Számoljuk össze, milyen kiadásaink vannak, ezekre jutnia kell.
•  Ha szakmában maradunk, viszonyítsunk előző fizetésünkhöz vagy a kollégák fizetéséhez.
•  Pályakezdőként kérdezzük meg a már végzetteket a szakunkról, hogy ők milyen összegért helyezkedtek el
•  Ha van ismerősünk a cégnél, kérdezzünk utána a fizetéseknek.
•  Ha magasabb pozícióba pályázunk szakmánkon belül, számoljunk rá a jelenlegi fizetésünkre 15-25 százalékot.
•  Pályamódosítóként pályakezdőnek számíthatunk, így ezt is vegyük figyelembe a fizetési igény eldöntésénél.
•  Legyünk tisztában az élethelyzetünkből fakadó, utánunk felvehető állami támogatásoknak (pl. gyedről visszatérő anyuka) Az interjún ezt is felhozhatjuk.

A HR-esnek sem célja, hogy alulfizetett munkavállalókat alkalmazzon a cég. Ők ugyanis hamar elégedetlenek lesznek, és tovább állnak.
Ha kérik, mindig írjuk bele a fizetési igényünket az önéletrajzba. Ha ugyanis nem tudják, mire vágyunk, azt sem tudják megmondani, meg tudják-e majd adni.
Mindenkinek sikeres álláskeresést!
http://www.cvonline.hu/