Melyik a legnagyobb újmunkahely-teremtő ágazat Magyarországon
az autógyárakon kívül?
Erre nyilván kevesen tudják a választ: az ssc-k.
A rövidítés a multi- szolgáltatóközpontokat rejti, ezek diplomás
fiatalok tízezreit szívták fel. Milyen itt dolgozni?
Nézzünk be a
kulisszák mögé!
Még érezni az új bútorok illatát az Eaton elegáns irodájába belépve, a
budai Déli pályaudvar közelében, a Nagyenyed utcában. A tavaly 22,6
milliárd dollár árbevételt elért vállalat júliusban nyitotta meg
regionális üzleti szolgáltatóközpontját.Ű
-„Jelenleg 36-an dolgozunk, de
folyamatosan bővülünk. Két éven belül már több mint 250 fővel működünk.
Budapest nagyon vonzó hely, mivel sok a tehetséges, nyelveket beszélő
munkavállaló, és a bérszínvonal is kedvező” – mondja az amerikai Paula
Latta, a központ budapesti ügyvezetője.
Az amerikai vállalat a hatékony
energiafelhasználásra kínál megoldásokat. A magyar fővárosban nyílt
egység az európai, a közel-keleti és az afrikai leányvállalatok alkotta
térség – angol betűszóval EMEA – munkáját segíti.
A shared
service center (ssc) nevű üzleti szolgáltatóközpontok dinamikusan
bővülnek. Tavaly 3600 új munkahelyet hoztak létre. Idén eddig három
vállalat jelentett be új projektet (GM, Unicef, Eaton), az eddigi
bővítését pedig további öt (Tata, British Telecom, Randstad Sourceright,
IT Services, UNCHR), így 1720 új munkahely jön létre a Külgazdasági
Minisztérium adatai szerint.
Mi is az a shared service center? A
multik felismerték: rengeteg költséget takaríthatnak meg, ha bizonyos –
személyes ügyfélkapcsolatot nem igénylő – munkaköröket központosítanak.
Miért kell külön-külön könyvelői, informatikai osztályt, telefonos
ügyfélszolgálatot fenntartani az angol, német, spanyol leányvállalatnál
is? Hiszen ezt az internetes technológia segítségével egyetlen helyről
meg lehet oldani. Mégpedig olyan helyről, ahol megvan a szükséges tudás,
de alacsonyabb a bérköltség és olcsóbb az irodabérlet. Ezért speciális
egységeket hoztak létre, amivel egységesítik a folyamatokat, amitől
csökken a hibalehetőség és nő a munkavégzés hatékonysága.
Budapest is központ
„Négy éve dolgozom a British Telecomnál. Contract support manager
pozícióba vettek föl. A Benelux-régióban dolgozó értékesítőket és ottani
ügyfeleinket segítettem elemzésekkel, adatokkal, jelentésekkel angol
nyelven – mindezt Budapestről. Két és fél év után team leader
(csapatvezető) kinevezést kaptam, és idén januártól már operations
managerként dolgozom. Ma már több csapatvezető munkáját koordinálom.
Összesen több mint száz munkatárs tartozik ahhoz a szervezeti egységhez,
amit vezetek” – mondja Jurkó Edina, aki magyar–angol szakos
bölcsészként végzett Debrecenben, majd egy banki asszisztensi munka után
shared service centerhez (ssc) igazolt. Edina egyike annak a 34 ezer
magyarnak, aki már „belekóstolt a jövőbe.”
A multinacionális
döntéshozók Európában a közép-keleti régió nagyvárosait – mint Prága,
Brno, Pozsony, Budapest, Krakkó, Varsó – nézték ki az ssc-k számára
legalkalmasabb helyszínnek. Itt nyitott 2007-ben európai
ügyfélszolgálati központot a British Telecom (BT), amely ma már 1600
munkatárssal működik. Ezer fő feletti, domináns szereplő még az IBM, az
IT Services, a TATA, a HP (mindegyik az informatikában), a BP
(olajipar), a Morgan Stanley (pénzügy), a Vodafone (telekommunikáció).
Ahogyan azt Edina példája is mutatja: mindez a szabadpiaci álláskeresés
mostohagyermekeként aposztrofált bölcsészeknek is perspektívát jelent.
Nem call centerek
„Sok a tévhit a shared service centerekben zajló munka kapcsán” –
mondja Faragó Andor. A BT európai szolgáltatóközpontjának 40 éves
vezetője az első lépéstől részt vett a magyarországi működés
felépítésében. „Ugyan akadnak ügyfélszolgálat jellegű feladataink, de
működésünk sokkal színesebb és összetettebb, mint egy hagyományos call
centeré, amelyekkel gyakran egy kalap alá veszik az ssc-ket. 17-féle
szolgáltatási területtel támogatjuk a BT különböző üzletágait és
leányvállalatait szerte Európában” – sorolja Faragó Andor. Példaként
említi, hogy a pénzügyi részleg végzi a kimenő, bejövő számlák
kezelését, a zárásokat, a kintlevőség-kezelést, a treasuryt (utóbbi a
készpénzforgalom felügyelete, a likviditás szinten tartása – a szerk.). A
hálózati ügyfélszolgálat a háromszintű hibakezelésből az első kettőt
végzi. Míg az üzleti adminisztrációval foglalkozó részleg jellemzően
megrendeléseket és változást kezel, valamint különböző jelentéseket,
kimutatásokat készít (globális ügyfeleknek és belső szervezeti
egységeknek). „Közel 100 magasan képzett mérnökünk IP-alapú
kommunikációs hálózatok tervezésével foglalkozik” – jellemzi a Budafoki
úti iroda munkáját Faragó.
Szintén az összetett munkák közé
tartozik Vitvera Dóra feladatköre, aki augusztus közepén kezdett az
Eatonnál. Irodája magyar szemmel nézve szokatlan. Éppen egy „álló
munkaállomáson” (ez megemelt asztal, amivel elkerülhetők az ülőmunka
negatív hatásai) válaszol meg emaileket, amikor megszólítjuk. Dóra az
EMEA (Európa, Közel-Kelet, Afrika) régióért felelős képzési vezető.
Főleg értékesítőknek tervez képzéseket, készít tréninganyagokat, ami a
különböző kulturális háttér miatt extra kihívásnak számít. Korábban is
felnőttképzéssel foglalkozott. Egy multinacionális cégnél már
tapasztalta, milyen nemzetközi projekteket vinni. Most még nagyobb lesz a
felelősségi köre.
Problémamegoldó multikulti
Két évet töltött az IBM shared service centerében, kilenc éve már a
holland hátterű Randstad kötelékében dolgozik fejvadászként Polgár
Petra. Így belülről és kívülrőlegyaránt megtapasztalta ezt a világot.
„Aki folyékonyan beszél egy, de inkább két idegen nyelvet, és szeretne
multinacionális környezetben dolgozni, annak jó lehetőség az ssc. Itt
megtanulja az üzleti folyamatokat, színes, dinamikus multikulturális
környezetben találja magát, javul a kommunikációs, problémamegoldó
készsége” – mondja a fejvadász. A holland vállalat egyébként Randstad
Sourceright néven saját ssc-t nyitott Budapesten, amely már száznál is
több munkatársat foglalkoztat – és bővül.
A British Telecom és az
Eaton budapesti irodáját szintén a nemzetközi környezet jellemzi. A
BT-nél körülbelül 150 nem magyar állampolgár áll alkalmazásban 28
országból. Az Eatonnél pedig a 36 munkavállaló tíz nációból jön össze.
Akad közöttük olasz, angol, amerikai, orosz, lengyel, spanyol, sőt
mexikói munkatárs. Michel Zaratét a szerelem hozta Mexikóból Budapestre.
Hazájában ismerkedett meg magyar párjával, akit elvett, és az év elején
Magyarországra költöztek. „Gépészmérnök végzettségű vagyok, olyan
munkahelyet kerestem, ahol tudom használni a nyelvtudásomat és a
szakmámat” – mondja. Michel a LinkedIn közösségi oldalon talált rá az
Eaton hirdetésére. Customer service and inside sales representative
pozícióban főként az angol piacokon segíti az értékesítők munkáját a
komplex megrendelések kezelésében és azok árazásában.
Az ssc-k
„A” kategóriás irodákban működnek. Budapesten a legtöbb a XIII. kerületi
Váci úton található, tömegközlekedéssel könnyen elérhető. A kerékpárral
bejárókat sok helyen zuhanyzó és öltözőhelyiség fogadja, két
munkafolyamat közt lehet relaxálni – kanapén, pihenőágyon,
masszázsfotelben. A munkaállomásokon ergonomikus székek fogadják a
kollégákat, a számítógépes infrastruktúra gyors. Előfordul, hogy egy-egy
céges csapat megbeszélésére a Duna-parton kerül sor, vagy munka után
összejönnek a kollégák.
Nyelvtudás kell
Milyen elvárásoknak kell megfelelni azoknak, akiket a cégek keresnek?
„Az angol minden pozícióban alap, mellette jellemzően egy másik európai
idegen nyelv magas szintű ismerete is szükséges. A kollégák közvetlenül
a BT európai ügyfeleivel – jellemzően globális nagyvállalatokkal és
kormányzati szervezetekkel – is kommunikálnak. Ezért folyékonyan kell
tudni a nyelvet írásban és szóban egyaránt” – jegyzi meg Faragó Andor. A
másik kritikus pont a munkavégzéshez szükséges személyi készségek és
kompetenciák megléte: „talpraesettség, proaktivitás, kommunikációs
készség, multikulturális tapasztalat”. Pénzügyi, informatikai, hálózati
és ügyfél-menedzsment terület iránti affinitás kell, szakirányú diplomát
csak speciális munkakörök esetén kérnek. A brit telekommunikációs
óriásnál dolgozók átlagéletkora 30 év alatt van, közel 90 százalékuk
diplomás, és átlagban 2,5 idegen nyelvet beszélnek. „Jellemző, hogy 1-3
éves munkatapasztalat után vesszük fel a legtöbb új kollégát. Úgy tűnik,
bizonyos munkahelyi rutin kell ahhoz, hogy meg tudjanak felelni az
elvárásoknak” – magyarázza Faragó Andor.
„Jellemzően azoknak
ajánljuk az ssc-s feladatokat, akik örömmel végeznek ismétlődő
tevékenységeket, képesek az új információk gyors befogadására.
Türelmesek és megértők embertársaikkal, analitikus gondolkodásúak,
tényszerűen, tömören és röviden kommunikálnak” – fogalmaz Kiss Ildikó
Teréz kiválasztási szakértő.
Tesztek és egész napos állásinterjú
Hogyan találják meg új munkatársaikat az ssc-k? Szende Csaba, az
Eaton HR-igazgatója elmondta: 45 nap egy pályázat átlagos átfutási ideje
az ajánlattételig. „Van belső fejvadász csapatunk, dolgozunk külsős
ügynökségekkel, használjuk a közösségi médiát, az egyetemi
kapcsolatokat. A pályázatok beérkezése után a legjobbakat online
képességtesztekkel szűrjük tovább, és assessment centerre hívjuk. Ez
utóbbi egyéni és csoportos feladatokból álló egész napos állásinterjú.
Itt nézzük többek között a jelölt prezentációs készségét, nyelvi
szintjét, logikai gondolkodását, mentalitását, csapatmunkáját.
Vizsgáljuk azt is, hogy mi mennyire vagyunk megfelelők a jelöltnek, mert
neki is jól kell éreznie magát” – mondja Szende Csaba.
„1–4 hét
közt mozog egy jelölt bemutatásának ideje” – mondja Polgár Petra a
Randstad tapasztalatai alapján. Egy német–angolos ügyfélszolgálatost
könnyebb találni, egy norvég–angolos tapasztalt könyvelőt már nehezebb.
Kihívást jelent, ha több megbízó ugyanarra a munkakörre keres nagyszámú
jelöltet. „Fontos, hogy az ssc-k is felismerjék, az interjún nemcsak a
cég, hanem a jelölt is választ. Így tudniukkell, miként nyerhetik meg a
tehetséges pályázókat a komoly versenyben” – teszi hozzá.
Online
tesztekkel, kérdőívekkel mérhetők és előre jelezhetők azok a
viselkedésjegyek, amelyek mutatják, kik alkalmasak egy ssc-ben
folyamatosan jó teljesítményre – vázolja Kiss Ildikó Teréz, a
kiválasztási és képességértékelő eszközökkel foglalkozó Foresight
Solutions Kft. szakértője. A tudományos alapú online tesztek egy jelölt
nyelvi jártasságát 15-20 percben, viselkedésjegyeit 10, kognitív
képességeit 12 perc alatt pontosan, számszerűsítve kimutatják. A
szolgáltatóközpont HR-munkatársa pár kattintással látja a jelölt
elvárásait, ssc-alkalmasságát. Ezzel nagyszámú jelentkezőnél sok időt
takarít meg, az alapos mérésnek köszönhetően pedig csökken a fluktuáció.
Fizetések
„Két idegen nyelv magas szintű
tudásához kötött munkakörökben bruttó 280–300 ezer forinttól indulnak a
fizetések. A ritka nyelvek ismerete akár havi 15–20 százalékkal
növelheti az összeget. Néha számunkra is meglepő, hogy egy pályakezdő,
hollandul és angolul beszélő fiatal bruttó 360–380 ezer forint közötti
bérajánlatot kap egy-egy cégnél” – mondja Polgár Petra.
A
pénzügyi terület és a komplexebb informatikai állások magasabb
bérezéssel járnak az ügyfélszolgálati pozíciókhoz képest. A cafeteria
cégenként változik, körülbelül havi bruttó 20–40 ezer forintos sáv
között mozog. Egy amerikai cégnél havi bruttó 500 ezer forintot keres a
technical writer (szoftverekhez dokumentációt készítő) beosztású
munkatárs. A jobb helyeken bónuszt is fizetnek, ami az éves alapbér 10
százaléka körül mozog.
Érdekes jelenség, hogy hosszú időt
ugyanabban a pozícióban kevesen töltenek el shared service centerben.
Egy bölcsész végzettségű volt ssc-s hölgy ezt tapasztalta: „Fél év után
bele lehet unni a munkába. Főleg, ha valakinek hiányzik az egyetemen
megélt szellemi kihívás”.
Egy ideig ugyan a jó társaság, a
biztos, átlag feletti fizetés, a kellemes irodai környezet megtartja a
dolgozót. Kiégés ellen jó megoldás lehet a vezetői munkakör. Erre a
British Telecomnál működik egy utánpótlási program, amelybe Jurkó Edina
egyéves tehetségprogram után került be. Mentort kapott, fejlesztő
programokon vesz részt, így készül karrierje következő állomására.
Bölcsészeknél gyakori karrierút, hogy valaki általános
ügyfélszolgálatosként kezd, aztán pénzügyi, informatikai területre lép
tovább.
Az is sokszor megesik, hogy ssc-k között váltanak a
munkavállalók, pont az új munkakörnyezet vagy a magasabb fizetés
kedvéért. Éppen ezért az ilyen centrumok között éles a bérverseny, és
árgus szemekkel figyelik, mennyit fizet a konkurencia.