2022. máj. 30.

Az óriási munkaerőhiány miatt teljesen elszálltak a bérigények a vendéglátásban

 Annak ellenére is erős szezont várnak a vendéglátásban, hogy még mindig tízezrek hiányoznak, miután rengetegen hagyták el a pályát a koronavírus-járvány okozta bizonytalanság miatt. A munkaerőhiány miatt túlzottan magas bérigények jelentek meg, amelyek a szektor legtöbb szereplője számára kigazdálkodhatatlanok. Főként az energia- és alapanyagárak emelkedése teszi nehézzé a helyzetet. A vendéglátásban viszont bizakodók, mert dolgozhatnak, erős szezonra számítanak.

Míg 2019-ben 193 ezer ember dolgozott a szállodaiparban és a vendéglátásban, ebből 150 ezer ember az előbbi szektorban, a koronavírus-járvány miatt már 2020-ban 40-50 ezer ember tűnt el közülük. A helyzet pedig idén sem javult érdemben, hatalmas a munkaerőhiány – mondta el az Indexnek a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke, Kovács László. A szakember szerint a pandémia alatti leállások, a kiszámíthatatlanság sokakat késztetett arra, hogy otthagyják a szakmát, és inkább olyan területen helyezkedtek el, ahol a bezárásokkal járó bizonytalan helyzet kialakulására kisebb az esély.

--------------------------------------------------
Nyerjen pénzt és utalványok

------------------------------------

A legtöbben nem jönnek még vissza a vendéglátásba tartósan dolgozni. Sokan alkalmanként beugranak, kisegítenek, de még nem érzik elég stabilnak a helyzetet, hogy teljes állást vállaljanak. Főként a szakképzett személyzet hiányzik – ismertette a részleteket Kovács László, aki tud olyan nagyobb áruházról, ahol egy műszakot kiadnak a szakképzett szakácsok, akik most árufeltöltőként dolgoznak. Egy részüknek meg is tetszett, hogy kevésbé stresszes munkakörnyezetben dolgozhatnak, amelyben tervezhetőbb, a családdal jobban összeegyeztethető a beosztás. Másoknál pedig a munkakedv tűnt el.

Mint közölte, az erős munkaerőhiány mellett nagyon kicsi a kínálat, így a szabadon lévő munkavállalók között vannak olyanok, akik irreális bérigényeket jeleznek a vállalkozóknak. Míg a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a 8,5 százalékos márciusi inflációval és a nettó átlagkereset 17,3 százalékos emelkedésével számolva a reálkereset 8,1 százalékkal nőtt egy év alatt, azonban ennél a vendéglátásban a munkáltatók sokkal magasabb fizetési igényeket hallanak.

„Egy vállalkozó számára erősen kétséges, hogy ki tudja gazdálkodni ezeket a béreket úgy, hogy az üzlete fennmaradjon. Sokaknál, akik kényszerűségből teljesítik a munkavállalók által támasztott magas fizetési igényeket, kockázatos, hogy szezont tudnak zárni” – mondta el a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke a kockázatokról. Szerinte eközben a legtöbb vállalkozónak pont az lenne az érdeke, hogy jó körülményeket teremtsen, olyan béreket fizessen, hogy az állandó munkaerő ne akarjon távozni, de a jelen helyzetben a külső körülmények sem segítik ebben őket.

Az energiaárak 200-300 százalékkal emelkedtek a vállalkozások számára az előző évhez képest, mivel a lakossággal szemben rájuk nem érvényes a rezsicsökkentés. „Nyugat-Európában és Magyarországon az alapanyagárak nagyjából hasonló szinten vannak már, az energiaárak is közel azonosak. A munkabérek is a nyugati színvonalat mutatják, így egyedül az eladási árnál van már csak különbség a magyar piac rovására, viszont az itthoni közönség nem fogad be egy jelentősebb azonnali, együtemű drágulást” – tette hozzá Kovács László, aki szerint elkerülhetetlen, hogy idővel elérjék az árak a nyugati színvonalat, mert már minden összetevő felzárkózott ehhez.

Mindezek ellenére a vendéglátásban a képzett dolgozókat igyekeznek megtartani, biztosítani számukra a reális béremeléseket, várják az idei nyári szezont, hogy a lehető legjobb eredménnyel zárjanak, a szektor levegővételhez jusson.

Aki az elmúlt két év nehézségei után nem adta fel, az elhivatott, hogy ezt csinálja. A legtöbbeknek egyértelmű, hogy a vendéglátás nem egy aranybánya, viszont szeretnek ezen a területen dolgozni

– tette hozzá Kovács László, aki szerint erős az optimizmus a szektorban.

2022. máj. 27.

DIÁKOK MUNKAVÁLLALÁSA

 A nyári szünidő hagyományosan a diákmunkák időszaka is, rengeteg fiatal próbál a nyár során némi plusz bevételre szert tenni annak érdekében, hogy saját maga tudja fedezni szórakozásainak költségét. Munkavállalás előtt, illetve annak során azonban nem árt tisztában lenni néhány alapvető szabállyal, melyhez jelen cikkünkben kívánunk segítséget nyújtani.-


Diákok munkavállalása – ki vállalhat munkát?

A gyermekmunka tilalma a fejlett országokban olyan évszázados alapelv, amelynek érvényesülését nem csak nemzeti jogszabályok, hanem nemzetközi megállapodások is biztosítják. Érdekes adat, hogy az ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) statisztikái szerint a 21. század elején is még több mint 200 millió (5-17 éves életkor közötti) gyereket kényszerítenek munkára szerte a világon. A tilalom érvényesülése érdekében a magyar Munka Törvénykönyve egyértelműen meghatározza, hogy hány éves kortól lehet valaki munkavállaló.

Munkavállaló az lehet, aki a tizenhatodik életévét betöltötte. Az iskolai szünet alatt ugyanakkor munkavállaló lehet az a tizenötödik életévét betöltött tanuló, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat. Speciális szabály, hogy kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében tizenhatodik életévét be nem töltött személy is foglalkoztatható, ám ezt a foglalkoztatást megelőzően legalább 15 nappal be kell jelenteni a gyámhatósághoz.

Milyen foglalkoztatási formában történhet a diákok munkavállalása?

A diákok munkavállalása nem csak munkaviszony keretei között történhet. Számukra lehetőség van arra is, hogy iskolaszövetkezet tagjaként vállaljanak munkát, ám attól sincsenek elzárva, hogy megbízási jogviszony keretein belül dolgozzanak. Alternatív foglalkoztatási formaként pedig akár egyszerűsített foglalkoztatásban (pl. alkalmi vagy idénymunka esetén) vagy háztartási alkalmazottként (pl. gyermekfelügyelet, korrepetálás, kertgondozás) is foglalkoztathatóak. Ezen foglalkoztatási formákra különböző feltételek vonatkoznak és rendkívül nagy eltérés van adózási és közteherviselési szempontból is közöttük.

Fontos azonban, hogy a Munka Törvénykönyve azt is előírja, hogy bármilyen formában is foglalkoztatják a tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt, rá a Munka Törvénykönyvének fiatal munkavállalókra vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell.

-------

10% kuponkedvezmény az első vásárlásra - Okositomazotthonom.hu
A kupon beváltásával 10% kedvezményt adunk termékeinkre minden új vásárlónknak az első vásárlás alkalmával.
TTV2022TTR
A kupon egy alkalommal, az 1. vásárlás során váltható be!

----------------------------
Vannak-e a fiatalokat védő munkajogi szabályok?




A fiatal munkavállalók (tehát azok, akik 18 éves koruk előtt vállalnak munkát) egyedül csak korlátozottan tehetnek meg bármilyen jognyilatkozatot. Éppen ezért a munkaszerződés megkötésére, módosítására, megszüntetésére vagy bármely, kötelezettségvállalásra irányuló jognyilatkozatot érvényesen csak a törvényes képviselő hozzájárulásával tehet.

A fiatal munkavállalókat ezen felül a munkavégzés során is védik jogszabályaink. Ezek értelmében számukra éjszakai munka, valamint rendkívüli munkaidő (túlóra) nem rendelhető el. Napi munkaidejük legfeljebb 8 óra lehet és ha több helyen is dolgozik a fiatal munkavállaló, akkor az egyes helyeken ledolgozott órákat össze kell adni. Munkaidőkeret alkalmazása során számára legfeljebb egy heti munkaidőkeretet rendelhet el a munkáltató. Amennyiben a fiatal munkavállaló egy nap több, mint négy és fél órát dolgozik, akkor számára legalább harminc perc, hat órát meghaladó munkavégzés esetén negyvenötperc munkaközi szünetet kell biztosítani. Két munkanap között számára legalább 12 óra napi pihenőidőt kell, hogy biztosítson a munkáltató. A fiatal munkavállaló heti pihenőnapja és heti pihenőideje egyenlőtlenül nem osztható be. További szabály pedig, hogy a fiatal munkavállaló számára évenként öt munkanap pótszabadság jár.

Diákmunkásnak is jár szabadság?

Az egyenlő bánásmód követelményéből eredően igen, bár erről sok munkáltató hajlamos megfeledkezni. A fiatal munkavállalónak, ezen belül a diákmunkát végzőknek is jár az időarányos szabadság, amelyet a munkáltató köteles kiadni, avagy ha nem teszi, a munkaviszony végén annak ellenértékét pénzben megváltani.

Amennyiben tehát diákmunkát kívánunk vállalni, úgy elsőként mindig érdemes utánajárni annak, hogy pontosan milyen foglalkoztatási formában is kívánják ezt megtenni. Az adott foglalkoztatási formára vonatkozó speciális szabályokat érdemes körbejárnunk, ám jó ha tudjuk, még ha például megbízási jogviszonyban is foglalkoztatnak minket, a Munka Törvénykönyve garanciális szabályai védelmet nyújtanak sok esetben. Fiatalként azonban arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a nyár nem csak a munkáról szól, próbáljuk kiélvezni a jó időt, amíg csak lehet. A nyári diákmunkáról itt olvashattok bővebben.

Forrás: das.hu Szerző: dr. Bálint Boglárka

kétmillió pályaelhagyó van Magyarországon

 Tízből négy ember már legalább egyszer váltott szakmát és helyezkedett el más területen, ráadásul különböző okokból minden tizedik munkavállaló most is ezt tervezi.

A Profession.hu ezer munkavállaló megkérdezésével mérte fel a hazai munkaerőpiac mobilitását és az állás-, valamint pályaváltások gyakoriságát. A motivációk és az okok különbözőek, de meglepően sokan váltottak már területet, és továbbra is sokan terveznek továbblépni.

A legtöbb pályaváltó (35 százalék) két–öt évvel ezelőtt választott új területet magának – ebben az időszakban komoly szerepet játszottak a koronavírus-járvány miatti munkaerőpiaci átrendeződések is. Az elmúlt egy évben a korábban pályaváltók 25 százaléka, öt–tíz évvel ezelőtt húsz százaléka, tíz évnél régebben pedig 22 százaléka váltott pályát.

Míg a pályaelhagyók negyede tervezi a visszatérést, háromnegyedük biztos benne, hogy többé nem fog visszatérni előző szakmájához.

A kutatásból kiderült, hogy átlagosan egy–öt évet dolgoztak korábbi szakmájukban a váltást megelőzően, 18 százalékuk azonban bő tíz év után döntött úgy, hogy otthagyja az eredeti vagy korábbi területét.

A munkavállalók közel harmada sosem gondolt a pályaváltására

A kutatásban részt vevők kevesebb mint harmada volt az, aki még sosem gondolkodott azon, hogy pályát vált – ez leginkább az alapfokú végzettségűekre és a 60–65 évesekre jellemző. Körükben felülreprezentáltak azok a 30–39 évesek, akik 11–20 éve léptek be a munkaerőpiacra, valamint az 50–59 évesek.
-----------------------------
a cikk folytatódik a hirdetés után

10% kuponkedvezmény az első vásárlásra - Okositomazotthonom.hu
A kupon beváltásával 10% kedvezményt adunk termékeinkre minden új vásárlónknak az első vásárlás alkalmával.
TTV2022TTR
A kupon egy alkalommal, az 1. vásárlás során váltható be!

------------------------------

A többség (36 százalék) azonban már legalább egyszer módosított a pályáján. Ez leginkább a jelenleg szabadúszóként dolgozókra jellemző, valamint a 29 év alattiakra.

Azoknak, akik már elhagyták korábbi szakterületüket:

  • közel fele a jobb fizetésért hozta meg ezt a döntést;
  • 29 százalék az izgalmasabb feladatok reményében;
  • ugyanennyien a munkahelyi kiégés miatt;
  • amit sorrendben az új képzettség megszerzése miatti történt pályaváltás követ (19 százalék);
  • 17 százalék azok aránya, akiknek valamilyen okból megszűnt a munkahelyük, és nem találtak munkát az eredeti szakmájukban;
  • közel ennyien vannak azok, akiknek ellehetetlenültek a munkavégzéshez szükséges feltételeik, vagy a koronavírus-járvány miatt megszűnt az állásuk, leállt a szektor, ahol addig dolgoztak;
  • a munkavállalók öt százaléka azért módosított pályát, mert elavuló területen vagy elavuló technológiával dolgozott, a munkakör automatizációja miatt pedig négy százalékuk volt kénytelen váltani.

Munkahelyváltás szakterületen belül

Az állásváltás alapvetően kisebb kihívást jelent a pályaváltáshoz képest, hiszen az eredeti szakmán belül maradva a munkavállalónak jó eséllyel nincs szüksége különösebb szakmai átképzésre.

Az emberek fele azonban úgy látja, hogy az állásváltás is jelentős megterheléssel jár, amelynek ellenére tízből négy válaszadó szerint megéri, mert jobb lehetőséget biztosíthat a magasabb fizetés vagy egy jobb pozíció megszerzésére.

Állásváltást leginkább ösztönző tényezők:

  • a magasabb bér,
  • a jó csapat,
  • az idő- és térbeli rugalmasság.
  • A fizetéssel mint tényezővel nem számolva szinte minden második dolgozó, illetve álláskereső elsősorban egy jobb állás reményében váltana, ahol számára megfelelőbb a munka vagy jobban érzi magát.
  • Negyedük az esetleges váltás okaként a megbízhatóbb munkahelyet jelölte meg vágyott célként, illetve egy jobb helyen lévő vállalatot.

Hányszor váltunk állást életünk során?

Önmagában nem a kor, lakóhely vagy végzettség, hanem leginkább az adott időszakra jellemző munkaerőpiaci helyzet és a munkavállaló preferenciái határozzák meg a munkahelyváltást. Egy átlagos 18–29 év közötti munkavállaló 3,6 munkahelyen dolgozott eddig karrierje során, míg a 30–39 évesek 4,2, a 40–49 évesek pedig öt munkahelyen; a 60–65 év közöttiek esetében sem emelkedik ez a szám öt fölé.

Átlagosan 11 év a leghosszabb idő, amit egy ember egy helyen tölt, azonban a dolgozó emberek közel negyedével előfordult már, hogy maximum vagy kevesebb mint egy hónapot töltött egy vállalatnál.

Az életkorral és a magasabb iskolai végzettséggel egyenes arányosban nő az egy munkahelyen letöltött idő hossza. Egy felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállaló átlagosan negyven százalékkal tovább marad egy munkahelyen, mint az, aki alapfokú végzettséggel rendelkezik.

Hol keresünk új munkahelyet?

A váltásban gondolkodók többsége álláskereső portálokon néz utána az új lehetőségeknek, e csatornát a Facebook, majd az ismerősi kör követi (utóbbi volt két évvel ezelőttig a legfőbb hírforrás, azonban mostanra az állásportálok és már a Facebook is megelőzte).

A jelenlegi munkaerőpiacon a vállalatok számára kifejezetten fontos, hogy optimalizálják a toborzási folyamatukat a hatékony felvétel érdekében.

A potenciális jelöltek megtalálása érdekében az aktív munkakeresők mellett a passzív, de potenciális jelöltek, azaz a pályaváltók megszólítására is érdemes figyelmet fordítani, ami többek között a megfelelő álláshirdetéssel is megvalósítható.

Munkaadóként nagy előnyt jelenthet, ha feltüntetjük a meghirdetett pozícióért járó munkabért: tízből nyolc munkavállaló jelölte meg ezt mint az álláshirdetés legfontosabb tartalmi elemét. A kínált bér fizetési sávban is feltüntethető, nem szükséges egy konkrét összeget meghatározni. A fizetés mellett a szellemi munkát végzők körében a munkakör, míg a szak-, betanított és fizikai munkát igénylő területeken a munkarend pontos leírása számít még kiemelten fontosnak

– tanácsolja Simon-Göröcs Lili, a Profession.hu HR-igazgatója.

A kutatás online adatfelvétellel készült, önkitöltős kérdőív formájában egy ezerfős mintán, amely reprezentatív a 18–65 éves internetezőkre, nemre, korra, iskolai végzettségre, településtípusra és régióra 2021 őszén.

2022. máj. 20.

Gigabérrel kecsegtet egy kiskereskedelmi üzletlánc a Balatonnál és a Velencei-tónál

 Továbbra is súlyos munkaerőhiánnyal küzd a kereskedelmi ágazat, ezért a kiemelt nyári időszakban a teljes állásban dolgozók fizetésemelése mellett döntött az Aldi.

Az áruházlánc június 1. és augusztus 31. között kiemelt, vagyis az átlagosnál nagyobb forgalmú üzletté nyilvánítja tíz Balaton-környéki, valamint a Gárdonyban található üzletét. Ezek az áruházak hosszabb nyitva tartással állnak a vevők rendelkezésére – derül ki az Aldi Forbes.hu-hoz eljuttatott közleményéből.

A nagyobb forgalomra készülve idén is bővíti dolgozóinak létszámát a vállalat kiemelt balatoni áruházaiban, és a szezonális időszakra határozott idejű munkaviszony keretében keres bolti eladókat. Összesen mintegy 120 teljes és részmunkaidős pozíció nyílik meg az áruházlánc Balaton környékén található egységeiben.

 jelentkezők a kiemelt nyári időszakban emelt bérezésre számíthatnak: 
  • heti 30 óra esetén bruttó 376 725 forint, 
  • 35 óra esetén 439 513 forint, 
  • míg 40 órás munkaviszony esetén bruttó 502 300 forint a járandóság. 

A vállalat az említett üzletekben dolgozók számára az érintett üzlethez közeli, kiváló minőségű balatoni szállást biztosít, illetve megtéríti a munkába járás útiköltségét.

Az áruházak a nyári szezonban Gárdonyban, Balatonlellén, Szántódon és Balatonalmádiban a parkolókban felállított, légkondicionált sátrakkal is bővülnek, amelyekben a nem élelmiszer jellegű termékek – például szerszámok, kerti eszközök, strandfelszerelések, ruházat, háztartási eszközök – lesznek kaphatók. 

Összefogással megmenthetjük a kis Ágoston életét

  Tóth-Helli Ágoston csak 10 hónapos, de csaknem 8 hónapja küzd a leukémia egy igen ritka fajtája ellen. Hiába harcol hősiesen, egyedül nem ...

Címkék