Az óriási munkaerőhiány miatt teljesen elszálltak a bérigények a vendéglátásban

 Annak ellenére is erős szezont várnak a vendéglátásban, hogy még mindig tízezrek hiányoznak, miután rengetegen hagyták el a pályát a koronavírus-járvány okozta bizonytalanság miatt. A munkaerőhiány miatt túlzottan magas bérigények jelentek meg, amelyek a szektor legtöbb szereplője számára kigazdálkodhatatlanok. Főként az energia- és alapanyagárak emelkedése teszi nehézzé a helyzetet. A vendéglátásban viszont bizakodók, mert dolgozhatnak, erős szezonra számítanak.

Míg 2019-ben 193 ezer ember dolgozott a szállodaiparban és a vendéglátásban, ebből 150 ezer ember az előbbi szektorban, a koronavírus-járvány miatt már 2020-ban 40-50 ezer ember tűnt el közülük. A helyzet pedig idén sem javult érdemben, hatalmas a munkaerőhiány – mondta el az Indexnek a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke, Kovács László. A szakember szerint a pandémia alatti leállások, a kiszámíthatatlanság sokakat késztetett arra, hogy otthagyják a szakmát, és inkább olyan területen helyezkedtek el, ahol a bezárásokkal járó bizonytalan helyzet kialakulására kisebb az esély.

--------------------------------------------------

------------------------------------

A legtöbben nem jönnek még vissza a vendéglátásba tartósan dolgozni. Sokan alkalmanként beugranak, kisegítenek, de még nem érzik elég stabilnak a helyzetet, hogy teljes állást vállaljanak. Főként a szakképzett személyzet hiányzik – ismertette a részleteket Kovács László, aki tud olyan nagyobb áruházról, ahol egy műszakot kiadnak a szakképzett szakácsok, akik most árufeltöltőként dolgoznak. Egy részüknek meg is tetszett, hogy kevésbé stresszes munkakörnyezetben dolgozhatnak, amelyben tervezhetőbb, a családdal jobban összeegyeztethető a beosztás. Másoknál pedig a munkakedv tűnt el.

Mint közölte, az erős munkaerőhiány mellett nagyon kicsi a kínálat, így a szabadon lévő munkavállalók között vannak olyanok, akik irreális bérigényeket jeleznek a vállalkozóknak. Míg a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a 8,5 százalékos márciusi inflációval és a nettó átlagkereset 17,3 százalékos emelkedésével számolva a reálkereset 8,1 százalékkal nőtt egy év alatt, azonban ennél a vendéglátásban a munkáltatók sokkal magasabb fizetési igényeket hallanak.

„Egy vállalkozó számára erősen kétséges, hogy ki tudja gazdálkodni ezeket a béreket úgy, hogy az üzlete fennmaradjon. Sokaknál, akik kényszerűségből teljesítik a munkavállalók által támasztott magas fizetési igényeket, kockázatos, hogy szezont tudnak zárni” – mondta el a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke a kockázatokról. Szerinte eközben a legtöbb vállalkozónak pont az lenne az érdeke, hogy jó körülményeket teremtsen, olyan béreket fizessen, hogy az állandó munkaerő ne akarjon távozni, de a jelen helyzetben a külső körülmények sem segítik ebben őket.

Az energiaárak 200-300 százalékkal emelkedtek a vállalkozások számára az előző évhez képest, mivel a lakossággal szemben rájuk nem érvényes a rezsicsökkentés. „Nyugat-Európában és Magyarországon az alapanyagárak nagyjából hasonló szinten vannak már, az energiaárak is közel azonosak. A munkabérek is a nyugati színvonalat mutatják, így egyedül az eladási árnál van már csak különbség a magyar piac rovására, viszont az itthoni közönség nem fogad be egy jelentősebb azonnali, együtemű drágulást” – tette hozzá Kovács László, aki szerint elkerülhetetlen, hogy idővel elérjék az árak a nyugati színvonalat, mert már minden összetevő felzárkózott ehhez.

Mindezek ellenére a vendéglátásban a képzett dolgozókat igyekeznek megtartani, biztosítani számukra a reális béremeléseket, várják az idei nyári szezont, hogy a lehető legjobb eredménnyel zárjanak, a szektor levegővételhez jusson.

Aki az elmúlt két év nehézségei után nem adta fel, az elhivatott, hogy ezt csinálja. A legtöbbeknek egyértelmű, hogy a vendéglátás nem egy aranybánya, viszont szeretnek ezen a területen dolgozni

– tette hozzá Kovács László, aki szerint erős az optimizmus a szektorban.