Mai bejegyzésemben a Jobline.hu innovációs ötleteit mutatom be, hogyan tünj ki a tömegből.
Csalódtál, mert nem is válaszoltak, miután száz helyre is elküldted
az önéletrajzodat? Esetleg sablonüzenetet küldtek, hogy sajnos nem te
vagy a befutó, de ez semmiképpen nem a te hibád? Adunk néhány ütős
ötleted, hogy legközelebb te kapd meg az állást, mert annyira meggyőző
volt a bemutatkozásod.
Kreativitás. Ezzel lehet kitűnni az állásra jelentkezők szürke
tömegéből. Mutass meg minél többet magadból, bizonyítva, hogy pozitív
értelemben kiemelkedsz az átlagból. Kelts magad iránt figyelmet, legyél
érdekes és szórakoztató, de ne komolytalan. Ehhez minden új eszköz ott
van az orrod előtt, csak meg kell ragadnod őket. Csapjunk is bele!
+1
Kreatív önéletrajz és állásinterjú tippek Gömöry Kati, a fekete bárány - kreatív tanácsadód az álláskeresésben Honlap: http://www.kreativallaskereses.hu/ Facebook: https://www.facebook.com/KreativAllaskeresesFeketebaranyModszerekkel
Forrás: Jobline
1. Nyomulj infografikával
Viszonylag új
és nagyon menő a bemutatkozásnak ez a formája. Ne feledd, hogy ez a
dizájnos információfröccs NEM helyettesíti a hagyományos önéletrajzot és
a motivációs levelet,
mert ezeket a HR-esek valamiért még mindig nagyon szeretik, de sokat
lendíthet a megítéléseden. Az infografika arra szolgál, hogy
érzékeltesd, ilyet is tudsz, ha elszabadulsz, és minden kreativitásodat a
kitűzött célok szolgálatába állítod. Hogyha már van LinkedIn profilod, a
legegyszerűbb, ha ebből konvertálsz hatásos infografikát. E tárgykörben
az internet tele van jobbnál jobb ötletekkel és hasznos tanácsokkal,
garázdálkodj kedvedre: http://re.vu/, http://piktochart.com/, http://www.easel.ly/.
2. Sokkolj videóval
A sokkot persze jó értelemben
gondoljuk. Észrevetted már, hányan lettek sztárok és milliomosok annak
köszönhetően, hogy videókat töltöttek fel magukról az internetre? Ez a
lehetőség mindenki előtt nyitva áll, és ha momentán nem is akarsz sztár
meg milliomos lenni (holott ezek vonzó pozíciók a mai nehéz időkben),
arra mindenképpen jó, hogy megcsípd a neked való állást. A klipedben
domborítsd ki, miért pont te vagy a legkiválóbb jelentkező a
meghirdetett posztra, és érzékeltesd, hogy a nap is kisüt, amikor
reggelente megjelensz a munkahelyeden. Nem teljesen idevágó téma, de
határeset: például szegedi egyetemisták olyan videót készítettek
magánszorgalomból, a saját örömükre, hogy bármelyik profi zenei
producer sírógörcsöt kapna tőle örömében. Nem került szinte semmibe, a
technológia szabadon hozzáférhető, csak ötlet kellett hozzá. Te se fogd
vissza magad!
3. Csinálj prezentációt
Ez sem helyettesíti a
hagyományos CV-t és a motivációs levelet, de szintén lenyűgözheted vele a
leendő munkáltatót. A lényeg az, hogy egy feszes koncepció mentén
képekkel, logókkal és ne sok szöveggel mutasd be, milyen értékes
munkatársat nyer magának a cég, ha fölvesznek. Legyen lényegretörő és
szórakoztató, a megvalósításhoz pedig mi mást, mint egy világhódító
magyar innovációt, a Prezit ajánljuk.
4. Vázold fel a fényes jövőt
Az
álláskeresés világa tele van a folyamatos kutatásba belefáradt,
sablonos életrajzokat küldözető jelentkezőkkel, ezért azonnal ki fogsz
tűnni az átlagból, ha a pozíciót kínáló cégre szabott tervvel kopogtatsz
be. Nem kell semmi extrára gondolni: néhány határozott pontban vázold
fel, eddigi tapasztalataid alapján mit tennél a cég felvirágoztatása
érdekében, ha megkapnád az állást. A cél tehát nem az, hogy kész üzleti
tervvel örvendeztesd meg a potenciális munkáltatót, hanem hogy jelezd:
lelkes és ambíciózus alkalmazottra lelhetnek benned.
5. Legyél a cég rajongója
Ha
a sarki pékségnél szeretnél részmunkaidős állást kapni, ez a tanács nem
neked szól, de amennyiben egy jó nevű, nagy múltú cégnél kopogtatsz,
olyan leendő alkalmazottnak mutasd magad, aki szívvel-lélekkel a közös
célokért akar dolgozni. A nagy presztízsű cégek rendkívül lojális
alkalmazottakat keresnek, ez a tulajdonság sok esetben fontosabb lehet,
mint a szakmai tudás, hiszen ez utóbbi menet közben bővíthető, a
lelkesedés viszont sokkal kevésbé. Szerezz be minél több ismeretet a
leendő munkáltatódról, lájkold a Facebook-oldalát, vegyél részt a róla
szóló eszmecserékben az internetes fórumokban. Ha így teszel, a
felvételi interjún úgy jelenhetsz meg, mint aki voltaképpen már régóta a
cég alkalmazottja, igazából csak egy nevetségesen apró adminisztratív
lépés hiányzik: hogy végre tényleg föl is vegyenek.
A lojális munkavállaló szívből jövő lelkesedésének érzékeltetésére Steve Ballmer leköszönt Microsoft-vezérI Love This Companycímű produkcióját szeretnénk bemutatni.
GYERMEKNAPI AKCIÓ! A világ felfedezése minden korosztály számára kaland. A gyermekeket sem szeretnénk kihagyni az utazás nyújtotta élményekből, ezért a családok számára speciális ajánlattal kedveskedünk: 2 FELNŐTT + 1 GYERMEK (14 év alatt) INGYEN UTAZIK! A felnőttek számára katalógusár fizetendő, a gyermek elhelyezése két felnőtt mellett pótágyon Párizs, Versailles és Disneyland 14 év alatt INGYENES május 18-ig!!! Felnőtt ár: 97.900,- katt ide>>
Egy idő után fárasztó lehet, ha folyton arról olvasol, hogyan kell ellenállhatatlan önéletrajzot írni, mi nem kerülhet bele a motivációs levélbe és milyen testbeszédre van szükség egy állásinterjún. Jó lenne tudni, hogyan gondolkozik a HR-es? Most kiderül.
A cambridge-i Crystal Huff egy szépen fejlődő start-up cég, a Luminoso vezető HR-ese, az elmúlt egy évben nagyjából 50 munkatárs felvételében működött közre. Nem véletlen, hogy a US News portál Money/Careers rovata éppen az ő tapasztalatait mutatja be tanulságos példaként. A szakember kifinomult módszereket dolgozott ki arra, hogyan találja meg azokat a tehetségeket, akiknek köszönhetően a cége szárnyalni fog.
1. Halássz a sűrűjében. Huff rendszeresen jár különféle networking eseményekre, és az ösztöneire bízza magát. Például egy ilyen rendezvényen beszédbe elegyedett a mellette ülővel, és kipuhatolta, az illető képességei hasznosak lehetnek-e a cég számára. Megjegyezte magának a szakembert, és amikor eljött az ideje, kapcsolatba lépett vele. „Azon az egyetlen rendezvényen összejött néhány olyan ismeretség, amelyek révén pár hónappal később fel tudtuk venni őket a céghez” – mondja Huff.
Mint minden szakember, aki toborzással foglalkozik, Huff is rendszeresen hirdet a LinkedInen. De rendkívül ígéretes jelöltekre szokott bukkanni olyan speciális állásportálokon is, amilyen a StartUpHire.com vagy a VentureFizz.com, ahol az övéhez hasonló cégek a legaktívabbak.
2. A személyiséget keresd az önéletrajzban. Huff szerint nincs olyan CV-formátum, amely mindenkihez passzolna. Az önéletrajznak azonban van egy olyan része, ahol a mégoly merev sablonoktól függetlenül, játékosan érzékeltethetjük a cég számára, kik is vagyunk valójában. Ott, ahol a személyes érdeklődési körünkről teszünk említést. Ha valaki ebben a részben az átlagtól elütő tehetséget, humort csillant meg, érdemes rá jobban odafigyelni.
3. Ne sajnáld az időt arra, hogy megismerd a jelölt erősségeit. Huff nem azt kérdezi, amit általában szoktak, hogy „meséljen az erősségeiről”, hanem azt, hogy „mondja el, miben szuper”. Segítségül megemlít egyet a saját „szuperképességei” közül, hogy a jelentkezőnek legyen ideje gondolkodni.
Erre a kérdésre néha érdekes válaszok születnek, például hogy „jól tudok fára mászni” vagy „egyformán jól írok mindkét kezemmel”. Azt a jelentkezőt, aki hasonló választ ad, és érdekesen ki is bontja, Huff általában felveszi, mert a jelentkező ezzel kreativitásról, személyisége érdekes voltáról és őszinte érdeklődésről tesz tanúbizonyságot.
4. Olyan embereket keress, akikkel szívesen dolgoznál együtt. Sok jelentkező attól tart, hogy túlságosan kiadja magát az állásinterjún. Túlzottan merevek vagy talán félnek. A jó interjúztató képes arra, hogy megnyissa a jelentkezőt annak érdekében, hogy őszinte, a személyiségét feltáró válaszokat adjon.
Huff olyan embereket keres, akik szívesen bocsátkoznak valódi párbeszédbe, érdekes dolgokat tudnak mondani, és boldogok, büszkék és elégedettek a munkájukat illetően. „Kulcsfontosságú, hogy termékeny, élvezetes beszélgetést folytathass a munkáról azokkal az emberekkel, akikkel együtt dolgozol” – mondja a szakember.
5. Áss mélyre, hogy feltárd az alapvető értékeket. „Képtelenség egyenesen rákérdezni arra, hogy valaki okos, rátermett és jóindulatú-e, pedig ezek az alapvető értékek” – mondja Huff. Ezért arra figyel, hogy ezen értékek megmutatkoznak-e a jelentkezők megnyilvánulásaiban.
Huff soha nem teszi fel a sztenderd kérdést a vele szemben ülőnek, hogy „mik a leggyengébb pontjai”, inkább termékeny beszélgetést kezdeményez arról, hogy a jelentkező milyen fontos tanulságokkal gazdagodott az utóbbi időben. És ezzel nem az a célja, hogy a helyes választ húzza ki a munkavállalóból vagy csapdába csalja. Inkább azt szeretné elérni, hogy a jelentkező erőteljes intellektuális érdeklődésről tegyen tanúbizonyságot, valamint arról a szándékáról, hogy szeretné folyamatosan fejleszteni önmagát.
A fentieket összefoglalva: ha erőteljes személyiségnek mutatkozol, akiben van elegendő alázat, kreativitás és eltökéltség ahhoz, hogy folyamatosan tanulj, minden bizonnyal értékes jelentkezőnek fognak tartani, akit érdemes megszerezni.szerző: Jobline
2014 április 29.
Amikor
állást keresünk – az egyik legalapvetőbb kérdés a fizetési igény. De
olyan ez a téma, mint a ki állja a következő kört a bárban – senki nem
akar róla beszélni. Pedig kell, a kérdés csak az, hogy hogyan. És mit
írjunk az önéletrajzba?
Fizetési igény az önéletrajzban
Egyre több álláshirdetés végén olvasható: Küldje el önéletrajzát fizetési igényének megjelölésével.
“Még
azt sem tudják, ki vagyok, de máris a zsebemben akarnak turkálni? Ebből
biztosan nem jöhetek ki jól” -gondolják sokan, azonban rosszul.
Amikor
azt kérik, hogy már az önéletrajzunkban mondjuk meg, milyen összeget
szeretnénk keresni, az általában nem azért van, mert a legkevesebbért
szeretnének jelöltet a cégek. Persze ez is előfordulhat, de ha jobban
belegondolunk, ezzel időt spórolnak nekünk, na és persze maguknak is.
Gondoljunk csak bele: Nem akarunk kivenni egy szabadnapot vagy elutazni egy másik városba egy állásinterjú miatt,
ahol nem fogják megadni azt a fizetést, amire vágyunk, no meg ők sem
akarják vesztegetni az idejüket valakire, aki túl sokba kerülne a
cégnek. Még ha olyan jók is vagyunk, amit a fizetési igényünk tükröz,
lehet, egyszerűen nincs ránk pénze a munkaadónak.
A
HR-nek nem az a célja, hogy megtalálja a legolcsóbb jelöltet, hanem az,
hogy a legalkalmasabbat vegye fel, akinek a bérigénye belefér az
elképzelt intervallumba. És ez itt a kulcs!
Intervallum mindenek felett
Ha
segíteni akarunk magunknak, akkor nem egy adott összeget, hanem egy
fizetési sávot adunk meg. 10-20-30-50 ezer forint a két szám között, és
máris jobb helyzetben vagyunk, sokkal több esélyünk van felkerülni a
behívandó jelöltek listájára.
Ha megnézzük a fizetési listákat, akkor látható, hogy egy cégnél a
legtöbb pénzt azok kapják, akik a pénzt hozzák. Természetesen annál több pénzt
kapnak, minél több pénzt hoznak. Egyik ilyen jól fizető pozíció a
vezetőé. A (jó) vezető azért kap sok pénzt, mert hatására
megsokszorozható a profit. Ráadásul a tényleg jó vezetőből nagyon kevés
van, ezért kemény harc folyik az átcsábításukért.
A másik ilyen az értékesítő. Nem kell elmagyaráznom, ő miért hozza a pénzt.
Egy jó értékesítő és egy átlagos értékesítő közt „pénztermelő
képességben” 3-5-10-szeres különbség lehet.
A harmadik ilyen
pozíció a „hirdetéseket, céges weboldalakat, prospektusokat író” kreatív
munkakör. Ennek a szerepe folyamatosan erősödik. Jól láthatóan a
személyes eladás szerepét egyre inkább átveszi a marketing. A fizikai
boltok helyett egyre jobban a webshopok jönnek divatba, és ma már ott
tartunk, hogy a plázák is komoly bajban vannak.
Persze ehhez először meg kell határoznunk, mi az a fizetés, amelyet szeretnénk. De hogy?
Fontos,
hogy ne mondjunk se túl nagy se túl kis összeget. Előbbi visszatetszést
fog kelteni, utóbbi pedig kishitűségünkről vagy elkeseredettségünkről
tesz tanúbizonyságot.
De hogyan határozzuk meg a nekünk járó fizetés nagyságát?
Számoljuk össze, milyen kiadásaink vannak, ezekre jutnia kell.
Ha szakmában maradunk, viszonyítsunk előző fizetésünkhöz vagy a kollégák fizetéséhez.
Pályakezdőként kérdezzük meg a már végzetteket a szakunkról, hogy ők milyen összegért helyezkedtek el
Ha van ismerősünk a cégnél, kérdezzünk utána a fizetéseknek.
Ha magasabb pozícióba pályázunk szakmánkon belül, számoljunk rá a jelenlegi fizetésünkre 15-25 százalékot.
Pályamódosítóként pályakezdőnek számíthatunk, így ezt is vegyük figyelembe a fizetési igény eldöntésénél.
Legyünk
tisztában az élethelyzetünkből fakadó, utánunk felvehető állami
támogatásoknak (pl. gyedről visszatérő anyuka) Az interjún ezt is
felhozhatjuk.
A HR-esnek sem célja, hogy alulfizetett
munkavállalókat alkalmazzon a cég. Ők ugyanis hamar elégedetlenek
lesznek, és tovább állnak.
Ha kérik, mindig írjuk bele a fizetési
igényünket az önéletrajzba. Ha ugyanis nem tudják, mire vágyunk, azt sem
tudják megmondani, meg tudják-e majd adni.
Mindenkinek sikeres álláskeresést! http://www.cvonline.hu/
Az állásra jelentkezők arcára ráfagy a mosoly, amikor szembesítik őket azzal, hogy hetente alaphangon 135 órát kell dolgozniuk, rendszeresek az éjszaki műszakok és egyáltalán nincsenek szabadnapok, majd egészen meghatódnak, amikor közlik velük, hogy milyen állás munkaköri leírását hallhatták. Egy kifejezetten megindító reklámot mutatunk meg nektek, ami hatalmas csattanóval zárul!
A Cardstore nevű üdvözlőlapokban utazó cég egy kifejezetten üdítő kampánnyal rukkolt elő: egy fiktív cég nevében feladtak egy fiktív álláshirdetést, miszerint új operatív igazgatót keresnek. Az állásportálokon és napilapokban megjelent hirdetésre természetsen rengeteg válasz érkezett, még annak ellenére is, hogy a pozíció nevén kívül nem sok dolog derült ki magáról a munkáról.
A jelentkezők állásinterjúja Google Hangoutson keresztül zajlott. Az elején az interjúztató kategorikusan leszögezte, hogy állómunkáról van szó, elengedhetetlen a jártasság az orvostudomány, a pénzügy, a konyhaművészet és a kríziskezelés területén, 0-24 órás ügyeletet kell vállalni, alaphangon 135 órát kell dolgozni, rendszeresek az éjszakai műszakok, és nincsenek szabadnapok. A kezdetben lelkes és elszánt jelentkezők arcán persze megfagyott a mosoly, és a legtöbben nem is tudták magukban tartani, hogy mennyire embertelennek tartják ezeket a munkakörülményeket.
Amikor a jelentkezők méltatlankodnak a feltételek miatt, az interjúztató szembesíti őket azzal, hogy jelenleg is rengeteg ember tölti be zokszó nélkül ezt a pozíciót, egészen konkrétan édesanyáknak hívjuk őket.
A reakciók nagyon kedvesek és őszinték, (mi legalábbis szeretjük azt gondolni, hogy azok) olyan érzékeny lelkületű jelentkező is akadt, akinél ott helyben eltörött a mécses.
A kampány apropója természetesen a közelgő anyák napja, és bravúrosan sikerült rátapintaniuk sokunk gyenge pontjára: valószínűleg a nézők zömének az lesz az első dolga, hogy átküldi a videót az édesanyánknak. Jó okunk van azt feltételezni, hogy a kampány sikeres lesz és szárnyra kap a dolog, már csak azért is, mert nem egész egy nap alatt majdnem 800 ezer ember nézte meg YouTube-on a videót, és a reklámhoz tartozó hashtagkampány (#WorldsToughestJob) is nagyon pörög.
A legjobb tippek, hogy gyorsan megszólalj külföldiül
szerző: Jobline
Szeretnél úgy beszélni egy idegen nyelvet, mint a vízfolyás?
Adunk
pár jó tanácsot, hogy minél előbb sikerélményed legyen,
és kedvet kapj
ahhoz, hogy hamarosan egy másikat is megtanulj.
Nem kapsz diplomát, ha nincs nyelvvizsgád, eltévedhetsz külföldön,
ha nem ismered legalább az angol alapjait, és a munkavállalási esélyeid
is a nullához közelítenek, amennyiben csak magyarul tudsz megszólalni
egy uniós országban. Muszáj tehát nyelveket tanulni. Van pár jó
ötletünk, hogyan érdemes hozzáfogni vagy folytatni.
Beszélj, beszélj, beszélj, az isten szerelmére!
Mindenki ismeri a kiskutya esetét a közmondásból: addig ugatott, amíg
bele nem jött. A nyelvet is akkor tudjuk birtokolni, ha minél többet
használjuk. Szólalj meg bátran külföldiül! Nem baj, ha fura a kiejtésed
és elvéted a ragozást. Lehet, hogy az elején felhúzott szemöldökkel
néznek rád, esetleg nevetnek is, ne zavarjon. Egyre jobban fog menni.
Miért jó ez? Mert a beszélgetés közben bevésődő nyelvtudás ezerszer
jobban hasznosul, mint ha az unalmas nyelvkönyvet memorizálnád a metrón.
Intenzíven tanulj. Hányan sóhajtoznak, hogy évek
óta tanulnak egy nyelvet, mégsem jutottak semmire! Mert rosszul
csinálják. Nem hosszan elnyújtva, rövid intervallumokban kell az idegen
nyelvvel ismerkedni, hanem teljesen el kell benne merülni egy időre.
Ezért lehet fényévekkel előbbre jutni egy rövid külföldi intenzív
tanfolyammal, és emiatt nem tudsz évek múlva sem megszólalni egy idegen
nyelven, miután hetente kétszer elvánszorogtál a nyelviskolába.
A 100 legfontosabb kifejezéssel kezdd! A tankönyvek
hasznosak, de az élet sokkal bonyolultabb. Például hiába tanulod meg,
hogyan nevezzük a konyhai eszközöket és hány berryre végződő gyümölcsöt
ismer az angol, ha egy párás hajnalon kirabolnak Lisszabonban, és a
rendőrségen el kell magyaráznod, mi a problémád ezzel. Beszélgess
külföldiekkel, menj az élet sűrűjébe (romkocsma!), hogy összeszedd a
leghasznosabb alapszókincset, ami a túléléshez kellhet.
Fejben gyakorolj. A világ legjobb nyelviskolája a
saját fejed. Óriási előny, hogy mindig ott találod a nyakadon, ezért
bármikor igénybe tudod venni. Jártodban-kelted járasd az agyadat idegen
nyelven. Például ha felszállsz a buszra, mondd el ezt magadban a másik
nyelven, és egyéb helyzetekben is igyekezz külföldiül kommentálni bármit
fejben, amit csinálsz.
Gyorsan tanuld meg az alapokat. Van egy érdekes
statisztika: minden nyelven a 3000 legfontosabb kifejezést használjuk a
hétköznapi kommunikáció 99 százalékában. Ez azt jelenti, hogy ha száz
napon át 30 kifejezést megtanulsz naponta, már folyékonyan meg tudsz
szólalni külföldiül. Ettől ugyan még nem leszel a retorika bajnoka, de
ha alig több mint három hónap után meg tudod értetni magadat egy idegen
nyelven, az hallatlanul magabiztossá tesz, és erősen motivál, hogy még
több energiával folytasd.
Keress magadnak mentort! Akkor tanulhatsz a
legeredményesebben, ha anyanyelvi mentorod van. A legpraktikusabb
megoldás, ha keresel egy nálunk tanuló külföldi diákot. Te tanítod őt
magyarra, ő meg téged a saját nyelvére. Nem kerül semmibe, és mindenki
jól jár. Vigyázat, mellékhatás is előfordulhat! Nem kevés vegyes
házasság születik így, de ez már igazán a te magánügyed. :)
Innen megtudhattod, miért elengedhetetlen a nyelvtudás.:
Azt mindenki tudja, hogy precíz, tömör, áttekinthető szakmai
életrajzot kell írni. Ahogyan azt is, hogy nem nyerő, ha a
Facebook-oldaladon fent marad az a sokat lájkolt vicces kép, amin
átveszed a Beach Party sörivóbajnokságának vigaszdíját. De azért maradt
még pár finomság, amivel álláskeresőként érdemes tisztában lenni.
Amikor jelentkezel egy állásra, kezdetben kiegyenlítetlen a
helyzet. Tudod, hogy te vagy a legalkalmasabb ember a feladatra – de ők
még nem. Be kell bizonyítanod, mi mindenre vagy képes. Ebben segítünk
most: a legdörzsöltebb HR-esek tanácsait gyűjtöttük össze.
Pályázz hétfőn. Az életmódguruk nagyjából ötven éve
hirdetik, hogy a fogyókúrát hétfőn érdemes elkezdeni. Talán furcsán
hangzik, de ugyanez áll az álláskereső pályázatok benyújtására is. A
bright.com álláskereső site legalábbis váltig állítja, hogy a hétfőn
beküldött jelentkezések nagyobb eséllyel kerülnek az iktató helyett a
megfelelő kezekbe, mintha valakinek csak szerdán vagy csütörtökön esik
be a pályázata.
Már a portást is nyűgözd le. Ha állásinterjúra
megyünk, természetesen a HR-munkatársat szeretnénk meggyőzni, hogy mi
vagyunk az ő embere. A cégek azonban ravaszak! Egyre gyakrabban fordul
elő, hogy már az előcsarnokban ülő munkatárs azt figyeli, milyen a
megjelenésünk, hogyan adjuk elő magunkat. A legelső benyomás is döntő
lehet, a kiválasztás akár rögtön a küszöb átlépése után megkezdődhet.
Úgy fogj kezet, mint egy isten/nő. Egy
vezérigazgató, akinek a cége szerepel a Fortune magazin 500-as listáján,
egyszer elárulta, hogy nála két egyformán zseniális pályázó közül az
kapja meg a munkát, akinek meggyőzőbb a kézfogása. Ha eddig nyirkos
döglött halat nyújtottál előre kézfogáskor, gyorsan kezdj el dolgozni a
problémán!
Tükrözd, amit a HR-es csinál. A flörtölésnél
fényesen beválik ez a módszer, és mivel az állásinterjú is egyfajta
pávatánc, itt is működik. Például ha a HR-es csillogó szemmel, élénken
gesztikulálva magyaráz, vedd át ezt a dinamikus stílust, mert ennek
köszönhetően ösztönösen rokonszenvesnek fog találni. Hasonló a
hasonlónak örül.
Figyelj oda a testbeszédre. A HR-esek sokoldalúan
képzett szakemberek, olvasni tudnak a jelekből. Ha előadod az előző nap
interneten talált szöveget, miszerint nyitott személyiség vagy, de
közben szorosan zárt a lábad és mereven össze van fonva a kezed a
mellkasod előtt, ráadásul kerülöd a szemkontaktust, azonnal lebuktál.
Azt kommunikálod, hogy igazából szorongsz ebben a szituációban, és
valószínű, hogy majd egy ügyféllel sem jutnál dűlőre. Ne értsd félre!
Nem tőled idegen szerepet kell eljátszanod. Az a lényeg, hogy amit
mondasz, összhangban legyen azzal, amit a testbeszéded sugall.
Adj elő pontos adatokat! Ez különösen akkor
hatásos, ha a HR-es mellett már a leendő csoportvezető, esetleg a
nagyfőnök is ott ül az interjún. (Ez nyilván nem a második körben lesz,
hanem amikor már közelebb vagy a tűzhöz.) A saját eredményeidet
ecsetelve ne azt mondd, hogy jelentősen növelted a portál
látogatottságát, hanem hogy 78,71 százalékos növekedést értél el a
konkurencia szerény 13,66 százalékos gyarapodása mellett. Az általad
leendő munkahelyként megcélzott céggel kapcsolatban pedig lenyűgöz, hogy
a piaci tortából 42,9 százalékot tudtak kihasítani olyan körülmények
között, amikor a szektor bénító 14,73 százalékos mélyrepülésben van. A
főnökök megjegyzik azokat, akik hozzájuk hasonlóan pontos számokat
tudnak citálni, és mindebből képesek termékeny következtetéseket
levonni.
Kérdezz vissza! Ha bonyolult vagy szándékosan
zavarbaejtő kérdést kapsz (Pl: Hogyan adnál el egy dízelmotoros kerti
kapát egy mozgássérült eszkimónak?), ne ess pánikba, és semmiképpen ne
mondd azt reflexből, hogy „nem tudom”. Kérdezz vissza, kezdeményezz
játszmát, próbáld nehezebb helyzetbe hozni a HR-est, mint amilyenben te
vagy. Értékelni fogja. Improvizálj bátran, harcolj a végsőkig, így még
akkor is tiéd lehet az állás, ha az aktuális játszmát végül nem te
nyered.
Ne szorongj a következő kérdés miatt. Ez legalább
akkora paradoxonnak tűnik, mint amikor valakire ráripakodnak, hogy
legyen spontán. Pedig a jó értelemben vett lazaság alapvető fontosságú.
P. É. L. Ez legyen a jelszó. Pozitív. Érdeklődő. Lelkes. Ez a hármas
attitűd mindig az adott pillanatra vonatkozzon. Ne foglalkozz azzal,
milyen letaglózó kérdéssel gyötörhet a következő percben az
interjúztató, mert a szorongás megbéníthat.
Rakj össze egy bemutatkozó videót. A multimédia
korában már egy viszonylag szerény képességű okostelefonnal is olyan
frappáns bemutatkozó videót lehet készíteni, amelynek láttán még Steven
Spielberg is elmorzsolna egy könnycseppet örömében. Trombitáld össze a
barátaidat a réten vagy zárkózz be a szobádba egyedül, és mutasd meg a
kamerának, hogy te vagy az ideális jelölt a posztra. Nem baj, ha nyers,
ha suta, ha vágatlan, de jöjjön le belőle, hogy nélküled a cég
semmiképpen nem hághatna szédítő magasságokba.
Még a tapasztalt munkakeresők is beleeshetnek abba a hibába, hogy
hagyják magukat becsapni bizonyos tévhitek által. Leleplezzük a
legveszélyesebb félreértéseket, és reméljük, tudunk ezzel segíteni!
Mindannyiunk számára fontos, hogy jó munkát találjunk tisztes
fizetésért. A sok remény és vágy aztán megszüli azokat a tévhiteket,
amelyek jólesően elringatnak, hogy több önbizalommal vágjunk neki a
munkakeresésnek. De vannak olyan közkeletű mítoszok is, amiket
a kétségbeesés szül. Most leszámolunk kilenccel közülük. 1. Ha sok álláshirdető honlapon regisztrálunk, özönleni fognak az ajánlatok.
Sajnos nem így van. Az internet ördöngös találmány ugyan, de csodát nem
tesz. Fontos, hogy jelen legyünk az álláshirdető honlapokon, de még
fontosabb, hogy tudjuk: a találati arány csak 5 százalékos, azaz csupán
minden huszadik munkavállaló kap így állást. 2. Az állásajánlatok túlnyomó részét nyilvánosan meghirdetik.
Tévedés. Csupán a szabad pozíciók 15-20 százaléka nyilvános, a többi az
úgynevezett zárt piacon talál gazdára. Általános szabály, hogy minél
nagyobb presztízsű – és minél vonzóbb javadalmazással jár – egy
betöltendő munkakör, annál kevesebben szereznek róla tudomást. Akkor
hogyan lehet mégis jó állást megcsípni? A networking révén. Erről itt
található bővebb információ: http://www.quintcareers.com/networking_guide.html 3. Aki gyakran vált munkát, az gyanús a HR-esek szemében.
A túl gyakori – egy éven belüli – váltások tényleg homlokráncolásra
adhatnak okot, de ma már nem tekintik léha munkahelyi vándormadárnak,
aki több területen, pozícióban is kipróbálja magát. A mozgékony
munkavállaló sok tapasztalatot szerez, sűrűn szőtt kapcsolati hálót épít
ki, ami hasznos. (Halkan mondjuk: ha ifjúkori botlás
következtében előfordult egy-két túl rövid kaland a karrierjében,
nyugodtan hagyja ki a CV-ből.) 4. A motivációs vagy kísérőlevél nem is olyan fontos.
De igen. Ez az írás arról kell szóljon, hogy miért pont a meghirdetett
állást szeretné megkapni, és miért pont ön a legalkalmasabb jelölt a
feladatra. Minden alkalommal el kell küldeni a munkaadónak, kivéve, ha
határozottan leszögezi, hogy nem szükséges. 5. A CV-t úgy kell felépíteni, hogy logikus sorrendben
megmutassa, miként töltöttünk be egyre nagyobb felelősséggel járó és
egyre több tapasztalatot adó pozíciókat. Nem. A szomorú igazság
az, hogy a munkaadó általában kevesebb mint húsz másodpercet szán
egy-egy CV tanulmányozására, tehát minél tömörebben össze kell
foglalnunk számára a releváns információkat. Karrierünk szövevényes
regényét elmesélhetjük majd az interjún, ha erre sor kerül, és
egyáltalán kíváncsiak rá. 6. A szerény fizetési igény növeli az esélyeinket.
Szó sincs róla. Soha nem szabad az észszerűnél kisebb fizetést kérni,
mert ez arról árulkodik, hogy nem vagyunk professzionális munkavállalók,
viszont kétségbe vagyunk esve – és emiatt könnyen lemaradhatunk az
állásról. De ha meg is kapjuk, munkálni fog bennünk a rossz érzés, hogy
olcsón adtuk magunkat, és negatív érzéseink ébredhetnek a főnökünk iránt
is, aki nem átallott bagóért fölvenni. 7. Mindig a legképzettebb pályázó kapja meg az állást.
Nem. A képzettség csak az egyik szempont az interjúztató számára. Az is
fontos, milyenek a kommunkációs képességeink, fejlett-e az érzelmi
intelligenciánk, és van még egy sor paraméter, amit a felvételiztető
mérlegel. Ha behívtak állásinterjúra, az azt jelenti, látnak bennünk
fantáziát, és már „csak” az a dolgunk, hogy bebizonyítsuk, komplex
értékeink miatt minket keres a munkáltató. Tehát fölösleges a
képzettségünk miatt aggódni, az összhatás számít. 8. Negyvenöt év felett már reménytelen munkát keresni.
Ez talán akkor igaz, ha olyan cégnél kopogtatunk, amely a fiatalokat
célozza meg. Egyébként van esélyünk, mert a munkaadók értékelik a
sokoldalú képzettséget, a tapasztalatot, az igényt a megújulásra, az
alkalmazkodási készséget és még egy sor olyan hasznos tulajdonságot, ami
egy negyvenöt feletti alkalmazottat értékessé tehet. 9. A mai nehéz időkben az első adódó ajánlatra le kell csapni.
Legfeljebb akkor, ha pár héten belül várható a végrehajtó érkezése.
Egyébként azt az ajánlatot érdemes elfogadni, amelyikről úgy gondoljuk,
hogy pont arra vágytunk. A munkakeresés hullámzó folyamat. Miután
beadtuk a pályázatainkat különböző helyekre, lehet, hogy hetekig
semmilyen válasz nem érkezik, aztán pár nap alatt beesik féltucat. Ezek
között aztán nemcsak ésszel, hanem ösztönnel is érdemes válogatni.
"A világ egy iskola, és az élet az egyetlen valódi tanító. Számtalan
tapasztalatot kínál, és ha a tapasztalatok egyedül bölcsebbé tehetnének,
az idős emberek mind boldog, megvilágosodott mesterek lennének. De a
tapasztalatban el van rejtve a lecke."
Dan Millman – A békés harcos útja
Építs
kapcsolatokat- hangzik a gyakran ismételt tanács, amit álláskeresőként
szépen megköszönünk, bólintunk rá egyet, aztán meg ott állunk
tanácstalanul, vállatvonogatva, hogy jó-jó, de hol? És mégis hogyan?
Az
első lépés például nem elengedni a tanácsot adó ismerőst, különösen
akkor, ha az illető éppen HR-es vagy egy olyan cégnél dolgozik, ahol
elképzelhető –van felvétel. De ha nem így lenne, akkor hol kezdjük? És hogyan?
A
kapcsolatépítés, ami az álláskeresésben segíthet nekünk, nem most
kezdődött, hanem az általános iskolában. Mert lényegében onnantól, hogy
beszélni tudunk és társas környezetben vagyunk, kapcsolatokat építünk –
ezeket inkább használni kell megtanulni, nem kiépíteni. A hálózat első gyűrűje a családok és a barátok. Tegyük fel a kérdést:
Ki tudja a barátaim, családtagjaim közül, hogy állást keresek? És ki nem? Kit ismerek, aki hozzám hasonló munkát végez, vagy olyan cégnél dolgozik, ahol ilyennel foglalkozhatnak?
Ehhez
először rendbe kell szednünk a saját karrier-elképzeléseinket. Mivel
akarunk foglalkozni? Miben van tapasztalatunk és milyen irányba akarunk
menni? Próbáljuk így is csoportosítani az ismeretségi körünket. Annyit ad, amennyit kérünk A
kapcsolati hálónk éppen annyi segítséget fog nekünk adni, amennyit
kérünk - ha nem mondjuk, hogy segítsenek, maguktól nem biztos, hogy
eszükbe fog jutni. Nem kell, hogy lépten-nyomon ismételjük, munkanélküliek NEM! álláskeresők vagyunk, de mindig figyeljünk arra, hogy a megfelelő pillanatban a megfelelő embernek előhozzuk. Természetesen
azt a mondatot, hogy: „jaj, kellene egy állás” felejtsük el. Mondjuk
el, milyen állást szeretnénk, miben van tapasztalatunk, mesélhetünk is
eddigi sikereinkről. Ha a mellettünk ülő nem is HR-es, mégis azzá
válhat, amikor beajánl minket saját cégénél. Képzeljük el a helyzetet. Az ismerősünknél felvétel van – felszolgálót keresnek. A barátunk bemegy a főnökhöz: - Képzelje, Gábor, van egy ismerősöm, aki nagyon jó lenne erre a munkára. - Igen, és hol dolgozott ezelőtt? - Azt nem tudom. - Jó, küldje át az önéletrajzát.
És képzelje el, hogy a barátja többet tud magáról. - Képzelje, Gábor, van egy ismerősöm, aki nagyon jó lenne erre a munkára. - Igen, és hol dolgozott ezelőtt? -
A 3 csillagos X hotelben, onnan elment főpincérnek Németországba, aztán
hazajött, és az 5 csillagos Y étteremben dolgozik most
műszakvezetőként. Képzelje, még egyszer a holland hercegnek is szolgált
fel. - Valóban? Ez érdekesen hangzik. Hívja be holnapra. Ugye mennyire más?
Használjuk a közösségi médiát, a Facebookot, a LinkedInt! Persze
ne feledjük el, hogy az emberek el vannak foglalva a saját életükkel,
karrierükkel, családjukkal, na és a személyes levelezésükkel. Ha több
oldalas csatolmányokat küldünk nekik, lehet, visszafelé sül majd el a
dolog, és nem akarják végigolvasni. Helyette
inkább írjuk le pár pontban, hogy mihez értünk – kerüljük a túlzott
szakzsargont, mert nem biztos, hogy ő is képben van a területünkön. Egy
köremailtől ne várjunk csodát. A kapcsolatépítés egy kétirányú utca. Ön
is segíthet információkkal, tanácsokkal vagy egy-egy továbbküldéssel a
hálózata tagjainak. Érdemes fejben tartani, ki kért már szívességet,
nála is be lehet próbálkozni, ha álláskeresésünket tekintve hasznos a
kapcsolat – persze nem arra hivatkozva, hogy mi mit tettünk az illetőért
előzőleg. A
cél nem az, hogy minél több emberhez érjünk el, hanem hogy minél
értékesebb kapcsolatot építsünk. Hagyjuk – akár a LinkedIn szakmai
közösségi csoportjaihoz csatlakozva- hogy megismerjenek, kialakuljon
rólunk valamilyen kép…ne rontsunk ajtóstul a házba. Ismeretleneket egyébként sem szívesen ajánlanak, hiszen az ő szakmai hírnevük is a tét. Képzeld csak el, ha egy vadidegen kér meg téged, menj be a főnöködhöz, és ajánld be. Ugye, hogy milyen furcsa lenne? „netvörköljünk online-offline” Ha
lehet, látogassunk el szakmai rendezvényekre, konferenciákra. Itt
könnyen elegyedhetünk beszélgetésbe, a korábbi online kapcsolatainkat
igazivá tehetjük és elmélyíthetjük. Keressük a lehetőségeket, ahol újabb kapcsolatokra tehetünk szert.
A
program, aminek keretében megismertem ezt a felfogást, valóban egész
állású tevékenység. Ennek keretében az álláskeresők egy csoportot
alkotnak, és kifelé azt a látszatot keltik, mintha mindannyiuknak lenne
munkahelye, egymás kollégáiként veszik fel a telefont, egymásnak is
vadásznak hirdetéseket. Együtt gyakorolják az interjúkat, egymásnak
segítenek az interjúkat megelőzően felderíteni a cégek rejtelmeit. Az álláskeresés első lépése egy korábbi sikerekből összeállított lista.
Nem egyszerű ennek a megalkotása, hiszen álláskereséskor hamar vált az
ember negatív szemléletre, ilyenkor a korábbi érdemek szinte nullázódnak. Ki kell húzni az emberből, hogy mégis milyen
értékeket hozott létre korábban. Ezek hatásos megfogalmazása már
marketing feladat: legyen benne szám és ige.
Persze ne legyen egy-egy ilyen hivatkozás túl hosszú, de rövidsége miatt ne is látsszon jelentéktelennek.
A főállású álláskeresés részletei azonban ezután kerülnek kidolgozásra.
Közszájon forgó általánosság, hogy 3-6 hónap kell egy állás
megtalálásához. Hogyan lehet ezt a fél évet túlélni? Nem anyagilag, mert
az valahogy csak-csak megoldódik. Úgy, hogy ne roppanjon bele az
önérzet, ne süllyedjen bele az álláskereső a teljes érdektelenség és
társadalomelutasítás állapotába?
Régen 4-600 hirdetésre
kellett válaszolni, egy állás elnyeréséhez. Nagyjából 20 pályázatból
lesz egy interjú és 15-20 interjúból egy állás. Ma ez már lehet akár 800
vagy 1000 is, hiszen interneten könnyebb benyújtani a pályázatokat.
No és a cél nem "egy" állás, hanem "az" állás megszerzése.
Mit is csinál egy álláskereső?
Hirdetéseket böngész! No de hol?
Egymástól független források kellenek, különben értelmetlen – és csak látszat – a több forrás.
Melyek az adott szakmának és tapasztalatnak megfelelő – adekvát – források?
Van
internet? – Az álláskeresők közül sokan kénytelenek feladni az otthoni
internetet, vagy talán nem is volt, hiszen a munkahelyükön volt, otthon
minek?
Mely szakmai folyóiratban remélhet megfelelő állásajánlatot?
Ezek
felkutatása néha heteket vesz igénybe: könyvtárak, szakcikkek alapján,
interneten sok sok áttételen keresztül lehet rátalálni egy-egy ígéretes
forrásra.
Aztán ezeket össze kell írni, és hetente-kéthetente
tudatosan felkeresni. Sok cég – főként a nagyobbak – nem teszik fel az
állásajánlataikat állásportálokra, ezeket külön külön kell összeszedni.
(Javaslat: 20-25 portál, 6-8 folyóirat.)
Aztán jön ezen portálok és folyóiratok nyilvántartása, a megpályázott hirdetések nyilvántartása (csak néhány szempont):
mely paramétereknek felelek meg, melyeknek nem?
mely paraméterek tetszenek nekem, melyek nem?
mik az előnyök és mik az elvárások? hogy állok én ezekkel?
mikor
adtam be a pályázatot és mi az elbírálási határidő? – amikor lejár,
akkortól elutasítottnak kell tekintenem és ki kell húzni a listámról.
No és itt jön a neheze: összeszedni, hogy a vágyott álláshirdetésben miket kérnek, miket várnak el, miket tartanak előnynek?
Hogyan birtokolhatnám én ezeket a tulajdonságokat, tapasztalatokat?
Mit
kell tennem az álláskeresésem ideje alatt... mit tehetek az
álláskeresésem ideje alatt, hogy növeljem az álláspiaci értékemet?
Mit kell tanulnom?
Miben
tudok tapasztalatot szerezni, akár önkéntes munkával, akár ingyen
szolgáltatással, akár barátoknak tett szívességgel, akár önmagamban
végzett gyakorlással?
Mit kell tanulnom? Mit kell tanulnom,
ahhoz, hogy felzárkózzam a szakmám olyan területeiben, amiket nem állt
módomban gyakorolni az utolsó munkahelyemen?
Mit kell tanulnom, ami újdonság a szakmában?
Milyen folyóiratokat kell olvasnom, hogy tájékozott legyek a szaknyelvben, a legújabb eredményekben?
Milyen intézmény könyvtárában tudok utánanézni a szakmám legújabb fejlesztéseinek?
Az így megszerzett tapasztalat és tudás egy része lehet, hogy felesleges lesz később, alapvető funkciója azonban az, hogy növelje az álláskereső önbizalmát és az interjúkon ez a megalapozott önbizalom segít magabiztosan viselkedni.
A tudás és tapasztalatok bővítésével az idő elteltével nem csökken az
esély egy jó állásra, hanem nő. Így kisebbek a kedélyváltozások, és
mindig van teendő, ami a "normális" életritmust biztosítja. Könnyebb
túlélni azt a fél évet.
Nem utolsó sorban az alkalmazó egy
aktív embert kap munkatársul, így a beilleszkedés is könnyebb, jobb
informális pozíció alakítható ki az új munkahelyen.
Végezetül egy minta hetirend, arról, hogy hogyan lehet beosztani az ember idejét és energiáját a cél érdekében:
Feladat
Hétfő
Kedd
Szerda
Csütörtök
Péntek
Internet hírlevél átnézése
9-11
Internet céges honlapok átnézése
9-11
Adatbázisok kezelése önéletrajz leadásához
9-10
Ismerősök felkeresés
9-12
Könyvtár: újságok hirdetései
9-11
Pályázati anyagok összeállítása
Pályázatok elküldése interneten
10-11
Pályázatok elküldése postán
11-12
Az átnézett anyagok regisztrálása
11-12
11-12
Az elküldött anyagok regisztrálása
12-13
Változtatási okok (elutasítások mérlegelése)
12-14
Szakfolyóiratok átnézése
11-13
Szakkönyv, szakirodalom olvasása
14-16
13-16
Szakmába vágó feladatok felkutatása
10-14
Szakmába vágó feladatok elkészítése
13-16
14-16
14-16
Következő heti terv részletes kidolgozása
13-14
http://lifegarden.hu Saródy Vera pszichológus, coach, tréner, mentálhigiénés segítő,
