Így vadászik egy profi HR-es

Egy idő után fárasztó lehet, ha folyton arról olvasol, hogyan kell ellenállhatatlan önéletrajzot írni, mi nem kerülhet bele a motivációs levélbe és milyen testbeszédre van szükség egy állásinterjún. Jó lenne tudni, hogyan gondolkozik a HR-es? Most kiderül.

A cambridge-i Crystal Huff egy szépen fejlődő start-up cég, a Luminoso vezető HR-ese, az elmúlt egy évben nagyjából 50 munkatárs felvételében működött közre. Nem véletlen, hogy a US News portál Money/Careers rovata éppen az ő tapasztalatait mutatja be tanulságos példaként. A szakember kifinomult módszereket dolgozott ki arra, hogyan találja meg azokat a tehetségeket, akiknek köszönhetően a cége szárnyalni fog.

1. Halássz a sűrűjében. Huff rendszeresen jár különféle networking eseményekre, és az ösztöneire bízza magát. Például egy ilyen rendezvényen beszédbe elegyedett a mellette ülővel, és kipuhatolta, az illető képességei hasznosak lehetnek-e a cég számára. Megjegyezte magának a szakembert, és amikor eljött az ideje, kapcsolatba lépett vele. „Azon az egyetlen rendezvényen összejött néhány olyan ismeretség, amelyek révén pár hónappal később fel tudtuk venni őket a céghez” – mondja Huff.
Mint minden szakember, aki toborzással foglalkozik, Huff is rendszeresen hirdet a LinkedInen. De rendkívül ígéretes jelöltekre szokott bukkanni olyan speciális állásportálokon is, amilyen a StartUpHire.com vagy a VentureFizz.com, ahol az övéhez hasonló cégek a legaktívabbak.

2. A személyiséget keresd az önéletrajzban. Huff szerint nincs olyan CV-formátum, amely mindenkihez passzolna. Az önéletrajznak azonban van egy olyan része, ahol a mégoly merev sablonoktól függetlenül, játékosan érzékeltethetjük a cég számára, kik is vagyunk valójában. Ott, ahol a személyes érdeklődési körünkről teszünk említést. Ha valaki ebben a részben az átlagtól elütő tehetséget, humort csillant meg, érdemes rá jobban odafigyelni.






3. Ne sajnáld az időt arra, hogy megismerd a jelölt erősségeit. Huff nem azt kérdezi, amit általában szoktak, hogy „meséljen az erősségeiről”, hanem azt, hogy „mondja el, miben szuper”. Segítségül megemlít egyet a saját „szuperképességei” közül, hogy a jelentkezőnek legyen ideje gondolkodni.
Erre a kérdésre néha érdekes válaszok születnek, például hogy „jól tudok fára mászni” vagy „egyformán jól írok mindkét kezemmel”. Azt a jelentkezőt, aki hasonló választ ad, és érdekesen ki is bontja, Huff általában felveszi, mert a jelentkező ezzel kreativitásról, személyisége érdekes voltáról és őszinte érdeklődésről tesz tanúbizonyságot.

4. Olyan embereket keress, akikkel szívesen dolgoznál együtt. Sok jelentkező attól tart, hogy túlságosan kiadja magát az állásinterjún. Túlzottan merevek vagy talán félnek. A jó interjúztató képes arra, hogy megnyissa a jelentkezőt annak érdekében, hogy őszinte, a személyiségét feltáró válaszokat adjon.
Huff olyan embereket keres, akik szívesen bocsátkoznak valódi párbeszédbe, érdekes dolgokat tudnak mondani, és boldogok, büszkék és elégedettek a munkájukat illetően. „Kulcsfontosságú, hogy termékeny, élvezetes beszélgetést folytathass a munkáról azokkal az emberekkel, akikkel együtt dolgozol” – mondja a szakember.

5. Áss mélyre, hogy feltárd az alapvető értékeket. „Képtelenség egyenesen rákérdezni arra, hogy valaki okos, rátermett és jóindulatú-e, pedig ezek az alapvető értékek” – mondja Huff. Ezért arra figyel, hogy ezen értékek megmutatkoznak-e a jelentkezők megnyilvánulásaiban.
Huff soha nem teszi fel a sztenderd kérdést a vele szemben ülőnek, hogy „mik a leggyengébb pontjai”, inkább termékeny beszélgetést kezdeményez arról, hogy a jelentkező milyen fontos tanulságokkal gazdagodott az utóbbi időben. És ezzel nem az a célja, hogy a helyes választ húzza ki a munkavállalóból vagy csapdába csalja. Inkább azt szeretné elérni, hogy a jelentkező erőteljes intellektuális érdeklődésről tegyen tanúbizonyságot, valamint arról a szándékáról, hogy szeretné folyamatosan fejleszteni önmagát.

A fentieket összefoglalva: ha erőteljes személyiségnek mutatkozol, akiben van elegendő alázat, kreativitás és eltökéltség ahhoz, hogy folyamatosan tanulj, minden bizonnyal értékes jelentkezőnek fognak tartani, akit érdemes megszerezni.szerző: Jobline
2014 április 29.

Fizetési igény – Mi a helyes válasz?

Amikor állást keresünk – az egyik legalapvetőbb kérdés a fizetési igény. De olyan ez a téma, mint a ki állja a következő kört a bárban – senki nem akar róla beszélni. 
Pedig kell, a kérdés csak az, hogy hogyan.
És mit írjunk az önéletrajzba?

Fizetési igény az önéletrajzban

Egyre több álláshirdetés végén olvasható: Küldje el önéletrajzát fizetési igényének megjelölésével.
“Még azt sem tudják, ki vagyok, de máris a zsebemben akarnak turkálni? Ebből biztosan nem jöhetek ki jól” -gondolják sokan, azonban rosszul.
Amikor azt kérik, hogy már az önéletrajzunkban mondjuk meg, milyen összeget szeretnénk keresni, az általában nem azért van, mert a legkevesebbért szeretnének jelöltet a cégek. Persze ez is előfordulhat, de ha jobban belegondolunk, ezzel időt spórolnak nekünk, na és persze maguknak is.
Gondoljunk csak bele: Nem akarunk kivenni egy szabadnapot vagy elutazni egy másik városba egy állásinterjú miatt, ahol nem fogják megadni azt a fizetést, amire vágyunk, no meg ők sem akarják vesztegetni az idejüket valakire, aki túl sokba kerülne a cégnek. Még ha olyan jók is vagyunk, amit a fizetési igényünk tükröz, lehet, egyszerűen nincs ránk pénze a munkaadónak.

A HR-nek nem az a célja, hogy megtalálja a legolcsóbb jelöltet, hanem az, hogy a legalkalmasabbat vegye fel, akinek a bérigénye belefér az elképzelt intervallumba. És ez itt a kulcs!

Intervallum mindenek felett

Ha segíteni akarunk magunknak, akkor nem egy adott összeget, hanem egy fizetési sávot adunk meg. 10-20-30-50 ezer forint a két szám között, és máris jobb helyzetben vagyunk, sokkal több esélyünk van felkerülni a behívandó jelöltek listájára.

Ha megnézzük a fizetési listákat, akkor látható, hogy egy cégnél a legtöbb pénzt azok kapják, akik a pénzt hozzák.
Természetesen annál több pénzt kapnak, minél több pénzt hoznak.
Egyik ilyen jól fizető pozíció a vezetőé.
A (jó) vezető azért kap sok pénzt, mert hatására megsokszorozható a profit.
Ráadásul a tényleg jó vezetőből nagyon kevés van, ezért kemény harc folyik az átcsábításukért.
A másik ilyen az értékesítő.
Nem kell elmagyaráznom, ő miért hozza a pénzt.
Egy jó értékesítő és egy átlagos értékesítő közt „pénztermelő képességben” 3-5-10-szeres különbség lehet.

A harmadik ilyen pozíció a „hirdetéseket, céges weboldalakat, prospektusokat író” kreatív munkakör. Ennek a szerepe folyamatosan erősödik. Jól láthatóan a személyes eladás szerepét egyre inkább átveszi a marketing. A fizikai boltok helyett egyre jobban a webshopok jönnek divatba, és ma már ott tartunk, hogy a plázák is komoly bajban vannak.

tothandras.hu

Persze ehhez először meg kell határoznunk, mi az a fizetés, amelyet szeretnénk.
De hogy?
Fontos, hogy ne mondjunk se túl nagy se túl kis összeget. Előbbi visszatetszést fog kelteni, utóbbi pedig kishitűségünkről vagy elkeseredettségünkről tesz tanúbizonyságot.

De hogyan határozzuk meg a nekünk járó fizetés nagyságát?

•  Számoljuk össze, milyen kiadásaink vannak, ezekre jutnia kell.
•  Ha szakmában maradunk, viszonyítsunk előző fizetésünkhöz vagy a kollégák fizetéséhez.
•  Pályakezdőként kérdezzük meg a már végzetteket a szakunkról, hogy ők milyen összegért helyezkedtek el
•  Ha van ismerősünk a cégnél, kérdezzünk utána a fizetéseknek.
•  Ha magasabb pozícióba pályázunk szakmánkon belül, számoljunk rá a jelenlegi fizetésünkre 15-25 százalékot.
•  Pályamódosítóként pályakezdőnek számíthatunk, így ezt is vegyük figyelembe a fizetési igény eldöntésénél.
•  Legyünk tisztában az élethelyzetünkből fakadó, utánunk felvehető állami támogatásoknak (pl. gyedről visszatérő anyuka) Az interjún ezt is felhozhatjuk.

A HR-esnek sem célja, hogy alulfizetett munkavállalókat alkalmazzon a cég. Ők ugyanis hamar elégedetlenek lesznek, és tovább állnak.
Ha kérik, mindig írjuk bele a fizetési igényünket az önéletrajzba. Ha ugyanis nem tudják, mire vágyunk, azt sem tudják megmondani, meg tudják-e majd adni.
Mindenkinek sikeres álláskeresést!
http://www.cvonline.hu/

Kegyetlen állásinterjúnak indul az utóbbi idők legmeghatóbb reklámja

Az állásra jelentkezők arcára ráfagy a mosoly, amikor szembesítik őket azzal, hogy hetente alaphangon 135 órát kell dolgozniuk, rendszeresek az éjszaki műszakok és egyáltalán nincsenek szabadnapok, majd egészen meghatódnak, amikor közlik velük, hogy milyen állás munkaköri leírását hallhatták. Egy kifejezetten megindító reklámot mutatunk meg nektek, ami hatalmas csattanóval zárul!



A Cardstore nevű üdvözlőlapokban utazó cég egy kifejezetten üdítő kampánnyal rukkolt elő: egy fiktív cég nevében feladtak egy fiktív álláshirdetést, miszerint új operatív igazgatót keresnek. Az állásportálokon és napilapokban megjelent hirdetésre természetsen rengeteg válasz érkezett, még annak ellenére is, hogy a pozíció nevén kívül nem sok dolog derült ki magáról a munkáról.





A jelentkezők állásinterjúja Google Hangoutson keresztül zajlott. Az elején az interjúztató kategorikusan leszögezte, hogy állómunkáról van szó, elengedhetetlen a jártasság az orvostudomány, a pénzügy, a konyhaművészet és a kríziskezelés területén, 0-24 órás ügyeletet kell vállalni, alaphangon 135 órát kell dolgozni, rendszeresek az éjszakai műszakok, és nincsenek szabadnapok. A kezdetben lelkes és elszánt jelentkezők arcán persze megfagyott a mosoly, és a legtöbben nem is tudták magukban tartani, hogy mennyire embertelennek tartják ezeket a munkakörülményeket.

Amikor a jelentkezők méltatlankodnak a feltételek miatt, az interjúztató szembesíti őket azzal, hogy jelenleg is rengeteg ember tölti be zokszó nélkül ezt a pozíciót, egészen konkrétan édesanyáknak hívjuk őket.





A reakciók nagyon kedvesek és őszinték, (mi legalábbis szeretjük azt gondolni, hogy azok) olyan érzékeny lelkületű jelentkező is akadt, akinél ott helyben eltörött a mécses.

A kampány apropója természetesen a közelgő anyák napja, és bravúrosan sikerült rátapintaniuk sokunk gyenge pontjára: valószínűleg a nézők zömének az lesz az első dolga, hogy átküldi a videót az édesanyánknak. Jó okunk van azt feltételezni, hogy a kampány sikeres lesz és szárnyra kap a dolog, már csak azért is, mert nem egész egy nap alatt majdnem 800 ezer ember nézte meg YouTube-on a videót, és a reklámhoz tartozó hashtagkampány (#WorldsToughestJob) is nagyon pörög.

Szeretnél úgy beszélni egy idegen nyelvet, mint a vízfolyás?

A legjobb tippek, hogy gyorsan megszólalj külföldiül

szerző: Jobline

Szeretnél úgy beszélni egy idegen nyelvet, mint a vízfolyás?
Adunk pár jó tanácsot, hogy minél előbb sikerélményed legyen,
és kedvet kapj ahhoz, hogy hamarosan egy másikat is megtanulj.
Nem kapsz diplomát, ha nincs nyelvvizsgád, eltévedhetsz külföldön, ha nem ismered legalább az angol alapjait, és a munkavállalási esélyeid is a nullához közelítenek, amennyiben csak magyarul tudsz megszólalni egy uniós országban. Muszáj tehát nyelveket tanulni. Van pár jó ötletünk, hogyan érdemes hozzáfogni vagy folytatni.

• Beszélj, beszélj, beszélj, az isten szerelmére! Mindenki ismeri a kiskutya esetét a közmondásból: addig ugatott, amíg bele nem jött. A nyelvet is akkor tudjuk birtokolni, ha minél többet használjuk. Szólalj meg bátran külföldiül! Nem baj, ha fura a kiejtésed és elvéted a ragozást. Lehet, hogy az elején felhúzott szemöldökkel néznek rád, esetleg nevetnek is, ne zavarjon. Egyre jobban fog menni. Miért jó ez? Mert a beszélgetés közben bevésődő nyelvtudás ezerszer jobban hasznosul, mint ha az unalmas nyelvkönyvet memorizálnád a metrón.
• Intenzíven tanulj. Hányan sóhajtoznak, hogy évek óta tanulnak egy nyelvet, mégsem jutottak semmire! Mert rosszul csinálják. Nem hosszan elnyújtva, rövid intervallumokban kell az idegen nyelvvel ismerkedni, hanem teljesen el kell benne merülni egy időre. Ezért lehet fényévekkel előbbre jutni egy rövid külföldi intenzív tanfolyammal, és emiatt nem tudsz évek múlva sem megszólalni egy idegen nyelven, miután hetente kétszer elvánszorogtál a nyelviskolába.
• A 100 legfontosabb kifejezéssel kezdd! A tankönyvek hasznosak, de az élet sokkal bonyolultabb. Például hiába tanulod meg, hogyan nevezzük a konyhai eszközöket és hány berryre végződő gyümölcsöt ismer az angol, ha egy párás hajnalon kirabolnak Lisszabonban, és a rendőrségen el kell magyaráznod, mi a problémád ezzel. Beszélgess külföldiekkel, menj az élet sűrűjébe (romkocsma!), hogy összeszedd a leghasznosabb alapszókincset, ami a túléléshez kellhet.
• Fejben gyakorolj. A világ legjobb nyelviskolája a saját fejed. Óriási előny, hogy mindig ott találod a nyakadon, ezért bármikor igénybe tudod venni. Jártodban-kelted járasd az agyadat idegen nyelven. Például ha felszállsz a buszra, mondd el ezt magadban a másik nyelven, és egyéb helyzetekben is igyekezz külföldiül kommentálni bármit fejben, amit csinálsz.
  
  
• Gyorsan tanuld meg az alapokat. Van egy érdekes statisztika: minden nyelven a 3000 legfontosabb kifejezést használjuk a hétköznapi kommunikáció 99 százalékában. Ez azt jelenti, hogy ha száz napon át 30 kifejezést megtanulsz naponta, már folyékonyan meg tudsz szólalni külföldiül. Ettől ugyan még nem leszel a retorika bajnoka, de ha alig több mint három hónap után meg tudod értetni magadat egy idegen nyelven, az hallatlanul magabiztossá tesz, és erősen motivál, hogy még több energiával folytasd.
• Keress magadnak mentort! Akkor tanulhatsz a legeredményesebben, ha anyanyelvi mentorod van. A legpraktikusabb megoldás, ha keresel egy nálunk tanuló külföldi diákot. Te tanítod őt magyarra, ő meg téged a saját nyelvére. Nem kerül semmibe, és mindenki jól jár. Vigyázat, mellékhatás is előfordulhat! Nem kevés vegyes házasság születik így, de ez már igazán a te magánügyed. :)
  
  
  Innen megtudhattod, miért elengedhetetlen a nyelvtudás.:
  
  https://jobline.hu/karrierplusz/tapasztalt/nyelvtudasnelkul
  
  

ezeket semmikép ne mondd az állás interjún

http://szallas.hu/nyeremenyjatek?code=bf32108c584712386cd52266c4648898

Meghökkentő tippek álláskeresőknek

szerző: Jobline

Azt mindenki tudja, hogy precíz, tömör, áttekinthető szakmai életrajzot kell írni. Ahogyan azt is, hogy nem nyerő, ha a Facebook-oldaladon fent marad az a sokat lájkolt vicces kép, amin átveszed a Beach Party sörivóbajnokságának vigaszdíját. De azért maradt még pár finomság, amivel álláskeresőként érdemes tisztában lenni.
Amikor jelentkezel egy állásra, kezdetben kiegyenlítetlen a helyzet. Tudod, hogy te vagy a legalkalmasabb ember a feladatra – de ők még nem. Be kell bizonyítanod, mi mindenre vagy képes. Ebben segítünk most: a legdörzsöltebb HR-esek tanácsait gyűjtöttük össze.

• Pályázz hétfőn. Az életmódguruk nagyjából ötven éve hirdetik, hogy a fogyókúrát hétfőn érdemes elkezdeni. Talán furcsán hangzik, de ugyanez áll az álláskereső pályázatok benyújtására is. A bright.com álláskereső site legalábbis váltig állítja, hogy a hétfőn beküldött jelentkezések nagyobb eséllyel kerülnek az iktató helyett a megfelelő kezekbe, mintha valakinek csak szerdán vagy csütörtökön esik be a pályázata.
• Már a portást is nyűgözd le. Ha állásinterjúra megyünk, természetesen a HR-munkatársat szeretnénk meggyőzni, hogy mi vagyunk az ő embere. A cégek azonban ravaszak! Egyre gyakrabban fordul elő, hogy már az előcsarnokban ülő munkatárs azt figyeli, milyen a megjelenésünk, hogyan adjuk elő magunkat. A legelső benyomás is döntő lehet, a kiválasztás akár rögtön a küszöb átlépése után megkezdődhet.
• Úgy fogj kezet, mint egy isten/nő. Egy vezérigazgató, akinek a cége szerepel a Fortune magazin 500-as listáján, egyszer elárulta, hogy nála két egyformán zseniális pályázó közül az kapja meg a munkát, akinek meggyőzőbb a kézfogása. Ha eddig nyirkos döglött halat nyújtottál előre kézfogáskor, gyorsan kezdj el dolgozni a problémán!
• Tükrözd, amit a HR-es csinál. A flörtölésnél fényesen beválik ez a módszer, és mivel az állásinterjú is egyfajta pávatánc, itt is működik. Például ha a HR-es csillogó szemmel, élénken gesztikulálva magyaráz, vedd át ezt a dinamikus stílust, mert ennek köszönhetően ösztönösen rokonszenvesnek fog találni. Hasonló a hasonlónak örül.
• Figyelj oda a testbeszédre. A HR-esek sokoldalúan képzett szakemberek, olvasni tudnak a jelekből. Ha előadod az előző nap interneten talált szöveget, miszerint nyitott személyiség vagy, de közben szorosan zárt a lábad és mereven össze van fonva a kezed a mellkasod előtt, ráadásul kerülöd a szemkontaktust, azonnal lebuktál. Azt kommunikálod, hogy igazából szorongsz ebben a szituációban, és valószínű, hogy majd egy ügyféllel sem jutnál dűlőre. Ne értsd félre! Nem tőled idegen szerepet kell eljátszanod. Az a lényeg, hogy amit mondasz, összhangban legyen azzal, amit a testbeszéded sugall.
• Adj elő pontos adatokat! Ez különösen akkor hatásos, ha a HR-es mellett már a leendő csoportvezető, esetleg a nagyfőnök is ott ül az interjún. (Ez nyilván nem a második körben lesz, hanem amikor már közelebb vagy a tűzhöz.) A saját eredményeidet ecsetelve ne azt mondd, hogy jelentősen növelted a portál látogatottságát, hanem hogy 78,71 százalékos növekedést értél el a konkurencia szerény 13,66 százalékos gyarapodása mellett. Az általad leendő munkahelyként megcélzott céggel kapcsolatban pedig lenyűgöz, hogy a piaci tortából 42,9 százalékot tudtak kihasítani olyan körülmények között, amikor a szektor bénító 14,73 százalékos mélyrepülésben van. A főnökök megjegyzik azokat, akik hozzájuk hasonlóan pontos számokat tudnak citálni, és mindebből képesek termékeny következtetéseket levonni.
• Kérdezz vissza! Ha bonyolult vagy szándékosan zavarbaejtő kérdést kapsz (Pl: Hogyan adnál el egy dízelmotoros kerti kapát egy mozgássérült eszkimónak?), ne ess pánikba, és semmiképpen ne mondd azt reflexből, hogy „nem tudom”. Kérdezz vissza, kezdeményezz játszmát, próbáld nehezebb helyzetbe hozni a HR-est, mint amilyenben te vagy. Értékelni fogja. Improvizálj bátran, harcolj a végsőkig, így még akkor is tiéd lehet az állás, ha az aktuális játszmát végül nem te nyered.
• Ne szorongj a következő kérdés miatt. Ez legalább akkora paradoxonnak tűnik, mint amikor valakire ráripakodnak, hogy legyen spontán. Pedig a jó értelemben vett lazaság alapvető fontosságú. P. É. L. Ez legyen a jelszó. Pozitív. Érdeklődő. Lelkes. Ez a hármas attitűd mindig az adott pillanatra vonatkozzon. Ne foglalkozz azzal, milyen letaglózó kérdéssel gyötörhet a következő percben az interjúztató, mert a szorongás megbéníthat.
• Rakj össze egy bemutatkozó videót. A multimédia korában már egy viszonylag szerény képességű okostelefonnal is olyan frappáns bemutatkozó videót lehet készíteni, amelynek láttán még Steven Spielberg is elmorzsolna egy könnycseppet örömében. Trombitáld össze a barátaidat a réten vagy zárkózz be a szobádba egyedül, és mutasd meg a kamerának, hogy te vagy az ideális jelölt a posztra. Nem baj, ha nyers, ha suta, ha vágatlan, de jöjjön le belőle, hogy nélküled a cég semmiképpen nem hághatna szédítő magasságokba.

Meglátod, nélküled nem is mernek majd nekivágni.

A 9 legsúlyosabb tévhit a munkakereséssel kapcsolatban

szerző: Jobline

Még a tapasztalt munkakeresők is beleeshetnek abba a hibába, hogy hagyják magukat becsapni bizonyos tévhitek által. Leleplezzük a legveszélyesebb félreértéseket, és reméljük, tudunk ezzel segíteni!
Mindannyiunk számára fontos, hogy jó munkát találjunk tisztes fizetésért. A sok remény és vágy aztán megszüli azokat a tévhiteket, amelyek jólesően elringatnak, hogy több önbizalommal vágjunk neki a munkakeresésnek. De vannak olyan közkeletű mítoszok is, amiket a kétségbeesés szül. Most leszámolunk kilenccel közülük.
1. Ha sok álláshirdető honlapon regisztrálunk, özönleni fognak az ajánlatok. Sajnos nem így van. Az internet ördöngös találmány ugyan, de csodát nem tesz. Fontos, hogy jelen legyünk az álláshirdető honlapokon, de még fontosabb, hogy tudjuk: a találati arány csak 5 százalékos, azaz csupán minden huszadik munkavállaló kap így állást.
2. Az állásajánlatok túlnyomó részét nyilvánosan meghirdetik. Tévedés. Csupán a szabad pozíciók 15-20 százaléka nyilvános, a többi az úgynevezett zárt piacon talál gazdára. Általános szabály, hogy minél nagyobb presztízsű – és minél vonzóbb javadalmazással jár – egy betöltendő munkakör, annál kevesebben szereznek róla tudomást. Akkor hogyan lehet mégis jó állást megcsípni? A networking révén. Erről itt található bővebb információ: http://www.quintcareers.com/networking_guide.html
3. Aki gyakran vált munkát, az gyanús a HR-esek szemében. A túl gyakori – egy éven belüli – váltások tényleg homlokráncolásra adhatnak okot, de ma már nem tekintik léha munkahelyi vándormadárnak, aki több területen, pozícióban is kipróbálja magát. A mozgékony munkavállaló sok tapasztalatot szerez, sűrűn szőtt kapcsolati hálót épít ki, ami hasznos. (Halkan mondjuk: ha ifjúkori botlás következtében előfordult egy-két túl rövid kaland a karrierjében, nyugodtan hagyja ki a CV-ből.)
4. A motivációs vagy kísérőlevél nem is olyan fontos. De igen. Ez az írás arról kell szóljon, hogy miért pont a meghirdetett állást szeretné megkapni, és miért pont ön a legalkalmasabb jelölt a feladatra. Minden alkalommal el kell küldeni a munkaadónak, kivéve, ha határozottan leszögezi, hogy nem szükséges.
5. A CV-t úgy kell felépíteni, hogy logikus sorrendben megmutassa, miként töltöttünk be egyre nagyobb felelősséggel járó és egyre több tapasztalatot adó pozíciókat. Nem. A szomorú igazság az, hogy a munkaadó általában kevesebb mint húsz másodpercet szán egy-egy CV tanulmányozására, tehát minél tömörebben össze kell foglalnunk számára a releváns információkat. Karrierünk szövevényes regényét elmesélhetjük majd az interjún, ha erre sor kerül, és egyáltalán kíváncsiak rá.
6. A szerény fizetési igény növeli az esélyeinket. Szó sincs róla. Soha nem szabad az észszerűnél kisebb fizetést kérni, mert ez arról árulkodik, hogy nem vagyunk professzionális munkavállalók, viszont kétségbe vagyunk esve – és emiatt könnyen lemaradhatunk az állásról. De ha meg is kapjuk, munkálni fog bennünk a rossz érzés, hogy olcsón adtuk magunkat, és negatív érzéseink ébredhetnek a főnökünk iránt is, aki nem átallott bagóért fölvenni.
7. Mindig a legképzettebb pályázó kapja meg az állást. Nem. A képzettség csak az egyik szempont az interjúztató számára. Az is fontos, milyenek a kommunkációs képességeink, fejlett-e az érzelmi intelligenciánk, és van még egy sor paraméter, amit a felvételiztető mérlegel. Ha behívtak állásinterjúra, az azt jelenti, látnak bennünk fantáziát, és már „csak” az a dolgunk, hogy bebizonyítsuk, komplex értékeink miatt minket keres a munkáltató. Tehát fölösleges a képzettségünk miatt aggódni, az összhatás számít.
8. Negyvenöt év felett már reménytelen munkát keresni. Ez talán akkor igaz, ha olyan cégnél kopogtatunk, amely a fiatalokat célozza meg. Egyébként van esélyünk, mert a munkaadók értékelik a sokoldalú képzettséget, a tapasztalatot, az igényt a megújulásra, az alkalmazkodási készséget és még egy sor olyan hasznos tulajdonságot, ami egy negyvenöt feletti alkalmazottat értékessé tehet.
9. A mai nehéz időkben az első adódó ajánlatra le kell csapni. Legfeljebb akkor, ha pár héten belül várható a végrehajtó érkezése. Egyébként azt az ajánlatot érdemes elfogadni, amelyikről úgy gondoljuk, hogy pont arra vágytunk. A munkakeresés hullámzó folyamat. Miután beadtuk a pályázatainkat különböző helyekre, lehet, hogy hetekig semmilyen válasz nem érkezik, aztán pár nap alatt beesik féltucat. Ezek között aztán nemcsak ésszel, hanem ösztönnel is érdemes válogatni.

építsd a kapcsolatokat álláskeresőként

"A világ egy iskola, és az élet az egyetlen valódi tanító.
Számtalan tapasztalatot kínál, és ha a tapasztalatok
egyedül bölcsebbé tehetnének, az idős emberek mind boldog,
megvilágosodott mesterek lennének.
De a tapasztalatban el van rejtve a lecke."

Dan Millman – A békés harcos útja

Építs kapcsolatokat- hangzik a gyakran ismételt tanács, amit álláskeresőként szépen megköszönünk, bólintunk rá egyet, aztán meg ott állunk tanácstalanul, vállatvonogatva, hogy jó-jó, de hol? És mégis hogyan?


Az első lépés például nem elengedni a tanácsot adó ismerőst, különösen akkor, ha az illető éppen HR-es vagy egy olyan cégnél dolgozik, ahol elképzelhető –van felvétel.
De ha nem így lenne, akkor hol kezdjük? És hogyan?

A kapcsolatépítés, ami az álláskeresésben segíthet nekünk, nem most kezdődött, hanem az általános iskolában. Mert lényegében onnantól, hogy beszélni tudunk és társas környezetben vagyunk, kapcsolatokat építünk – ezeket inkább használni kell megtanulni, nem kiépíteni.
A hálózat első gyűrűje a családok és a barátok. Tegyük fel a kérdést:

Ki tudja a barátaim, családtagjaim közül, hogy állást keresek?
És ki nem?
Kit ismerek, aki hozzám hasonló munkát végez, vagy olyan cégnél dolgozik, ahol ilyennel foglalkozhatnak?

Ehhez először rendbe kell szednünk a saját karrier-elképzeléseinket. Mivel akarunk foglalkozni? Miben van tapasztalatunk és milyen irányba akarunk menni?
Próbáljuk így is csoportosítani az ismeretségi körünket.

Annyit ad, amennyit kérünk
A kapcsolati hálónk éppen annyi segítséget fog nekünk adni, amennyit kérünk -  ha nem mondjuk, hogy segítsenek, maguktól nem biztos, hogy eszükbe fog jutni. Nem kell, hogy lépten-nyomon ismételjük, munkanélküliek  NEM!  álláskeresők vagyunk, de mindig figyeljünk arra, hogy a megfelelő pillanatban a megfelelő embernek előhozzuk.
Természetesen azt a mondatot, hogy: „jaj, kellene egy állás” felejtsük el. Mondjuk el, milyen állást szeretnénk, miben van tapasztalatunk, mesélhetünk is eddigi sikereinkről. Ha a mellettünk ülő nem is HR-es, mégis azzá válhat, amikor beajánl minket saját cégénél.
Képzeljük el a helyzetet. Az ismerősünknél felvétel van – felszolgálót keresnek. A barátunk bemegy a főnökhöz:
-          Képzelje, Gábor, van egy ismerősöm, aki nagyon jó lenne erre a munkára.
-          Igen, és hol dolgozott ezelőtt?
-          Azt nem tudom.
-          Jó, küldje át az önéletrajzát.

És képzelje el, hogy a barátja többet tud magáról.
-          Képzelje, Gábor, van egy ismerősöm, aki nagyon jó lenne erre a munkára.
-          Igen, és hol dolgozott ezelőtt?
-          A 3 csillagos X hotelben, onnan elment főpincérnek Németországba, aztán hazajött, és az 5 csillagos Y étteremben dolgozik most műszakvezetőként. Képzelje, még egyszer a holland hercegnek is szolgált fel.
-          Valóban? Ez érdekesen hangzik. Hívja be holnapra.
Ugye mennyire más?

Használjuk a közösségi médiát, a Facebookot, a LinkedInt!
Persze ne feledjük el, hogy az emberek el vannak foglalva a saját életükkel, karrierükkel, családjukkal, na és a személyes levelezésükkel. Ha több oldalas csatolmányokat küldünk nekik, lehet, visszafelé sül majd el a dolog, és nem akarják végigolvasni.
Helyette inkább írjuk le pár pontban, hogy mihez értünk – kerüljük a túlzott szakzsargont, mert nem biztos, hogy ő is képben van a területünkön.
Egy köremailtől ne várjunk csodát. A kapcsolatépítés egy kétirányú utca. Ön is segíthet információkkal, tanácsokkal vagy egy-egy továbbküldéssel a hálózata tagjainak. Érdemes fejben tartani, ki kért már szívességet, nála is be lehet próbálkozni, ha álláskeresésünket tekintve hasznos a kapcsolat – persze nem arra hivatkozva, hogy mi mit tettünk az illetőért előzőleg.



A cél nem az, hogy minél több emberhez érjünk el, hanem hogy minél értékesebb kapcsolatot építsünk. Hagyjuk – akár a LinkedIn szakmai közösségi csoportjaihoz csatlakozva- hogy megismerjenek, kialakuljon rólunk valamilyen kép…ne rontsunk ajtóstul a házba.
Ismeretleneket egyébként sem szívesen ajánlanak, hiszen az ő szakmai hírnevük is a tét.
Képzeld csak el, ha egy vadidegen kér meg téged, menj be a főnöködhöz, és ajánld be. Ugye, hogy milyen furcsa lenne?

„netvörköljünk online-offline”
Ha lehet, látogassunk el szakmai rendezvényekre, konferenciákra. Itt könnyen elegyedhetünk beszélgetésbe, a korábbi online kapcsolatainkat igazivá tehetjük és elmélyíthetjük. Keressük a lehetőségeket, ahol újabb kapcsolatokra tehetünk szert.

http://www.cvonline.hu/

az álláskeresés egy főállás.

A program, aminek keretében megismertem ezt a felfogást, valóban egész állású tevékenység.
Ennek keretében az álláskeresők egy csoportot alkotnak, és kifelé azt a látszatot keltik, mintha mindannyiuknak lenne munkahelye, egymás kollégáiként veszik fel a telefont, egymásnak is vadásznak hirdetéseket. Együtt gyakorolják az interjúkat, egymásnak segítenek az interjúkat megelőzően felderíteni a cégek rejtelmeit.

Az álláskeresés első lépése egy korábbi sikerekből összeállított lista.
Nem egyszerű ennek a megalkotása, hiszen álláskereséskor hamar vált az ember negatív szemléletre, ilyenkor a korábbi érdemek szinte nullázódnak.
Ki kell húzni az emberből, hogy mégis milyen értékeket hozott létre korábban.
Ezek hatásos megfogalmazása már marketing feladat: legyen benne szám és ige.

Persze ne legyen egy-egy ilyen hivatkozás túl hosszú, de rövidsége miatt ne is látsszon jelentéktelennek.

A főállású álláskeresés részletei azonban ezután kerülnek kidolgozásra.
Közszájon forgó általánosság, hogy 3-6 hónap kell egy állás megtalálásához.
Hogyan lehet ezt a fél évet túlélni?
Nem anyagilag, mert az valahogy csak-csak megoldódik.
Úgy, hogy ne roppanjon bele az önérzet, ne süllyedjen bele az álláskereső a teljes érdektelenség és társadalomelutasítás állapotába?

Régen 4-600 hirdetésre kellett válaszolni, egy állás elnyeréséhez.
Nagyjából 20 pályázatból lesz egy interjú és 15-20 interjúból egy állás.
Ma ez már lehet akár 800 vagy 1000 is, hiszen interneten könnyebb benyújtani a pályázatokat.

No és a cél nem "egy" állás, hanem "az" állás megszerzése.

Mit is csinál egy álláskereső?

Hirdetéseket böngész! No de hol?

• Egymástól független források kellenek, különben értelmetlen – és csak látszat – a több forrás.
• Melyek az adott szakmának és tapasztalatnak megfelelő – adekvát – források?
• Csak internet? pl ( http://www.profession.hu )
• Van internet? – Az álláskeresők közül sokan kénytelenek feladni az otthoni internetet, vagy talán nem is volt, hiszen a munkahelyükön volt, otthon minek?
• Mely szakmai folyóiratban remélhet megfelelő állásajánlatot?

Ezek felkutatása néha heteket vesz igénybe: könyvtárak, szakcikkek alapján, interneten sok sok áttételen keresztül lehet rátalálni egy-egy ígéretes forrásra.

Aztán ezeket össze kell írni, és hetente-kéthetente tudatosan felkeresni. Sok cég – főként a nagyobbak – nem teszik fel az állásajánlataikat állásportálokra, ezeket külön külön kell összeszedni. (Javaslat: 20-25 portál, 6-8 folyóirat.)

Aztán jön ezen portálok és folyóiratok nyilvántartása, a megpályázott hirdetések nyilvántartása (csak néhány szempont):

• mely paramétereknek felelek meg, melyeknek nem? 
• mely paraméterek tetszenek nekem, melyek nem?
• mik az előnyök és mik az elvárások? hogy állok én ezekkel?
• mikor adtam be a pályázatot és mi az elbírálási határidő? – amikor lejár, akkortól elutasítottnak kell tekintenem és ki kell húzni a listámról.

No és itt jön a neheze: összeszedni, hogy a vágyott álláshirdetésben miket kérnek, miket várnak el, miket tartanak előnynek?

• Hogyan birtokolhatnám én ezeket a tulajdonságokat, tapasztalatokat?
• Mit kell tennem az álláskeresésem ideje alatt... mit tehetek az álláskeresésem ideje alatt, hogy növeljem az álláspiaci értékemet?
• Mit kell tanulnom?
• Miben tudok tapasztalatot szerezni, akár önkéntes munkával, akár ingyen szolgáltatással, akár barátoknak tett szívességgel, akár önmagamban végzett gyakorlással?
• Mit kell tanulnom? Mit kell tanulnom, ahhoz, hogy felzárkózzam a szakmám olyan területeiben, amiket nem állt módomban gyakorolni az utolsó munkahelyemen?
• Mit kell tanulnom, ami újdonság a szakmában?
• Milyen folyóiratokat kell olvasnom, hogy tájékozott legyek a szaknyelvben, a legújabb eredményekben?
• Milyen intézmény könyvtárában tudok utánanézni a szakmám legújabb fejlesztéseinek?

Az így megszerzett tapasztalat és tudás egy része lehet, hogy felesleges lesz később, alapvető funkciója azonban az, hogy növelje az álláskereső önbizalmát és az interjúkon ez a megalapozott önbizalom segít magabiztosan viselkedni. A tudás és tapasztalatok bővítésével az idő elteltével nem csökken az esély egy jó állásra, hanem nő. Így kisebbek a kedélyváltozások, és mindig van teendő, ami a "normális" életritmust biztosítja. Könnyebb túlélni azt a fél évet.

Nem utolsó sorban az alkalmazó egy aktív embert kap munkatársul, így a beilleszkedés is könnyebb, jobb informális pozíció alakítható ki az új munkahelyen.

Végezetül egy minta hetirend, arról, hogy hogyan lehet beosztani az ember idejét és energiáját a cél érdekében:

Feladat	Hétfő	Kedd	Szerda	Csütörtök	Péntek
Internet hírlevél átnézése	9-11
Internet céges honlapok átnézése		9-11
Adatbázisok kezelése önéletrajz leadásához					9-10
Ismerősök felkeresés				9-12
Könyvtár: újságok hirdetései			9-11
Pályázati anyagok összeállítása
Pályázatok elküldése interneten					10-11
Pályázatok elküldése postán					11-12
Az átnézett anyagok regisztrálása	11-12	11-12
Az elküldött anyagok regisztrálása					12-13
Változtatási okok (elutasítások mérlegelése)	12-14
Szakfolyóiratok átnézése				11-13
Szakkönyv, szakirodalom olvasása	14-16	13-16
Szakmába vágó feladatok felkutatása				10-14
Szakmába vágó feladatok elkészítése			13-16	14-16	14-16
Következő heti terv részletes kidolgozása					13-14

http://lifegarden.hu
Saródy Vera
pszichológus,
coach, tréner,
mentálhigiénés segítő,

az önkéntes munka előnyei

Éppen állást keresel? Szeretnéd megtalálni, hogy milyen állás illene hozzád?
Karriert szeretnél váltani?
Az önkéntesség egy megoldás lehet, mert nem csupán segítséget nyújthatunk másoknak,  
értékes tapasztalatokhoz is juthatunk, amik akár egyenes utat biztosítanak a vágyott munkához.
Az önkéntes munkával hasznosan tölthetünk ki üres időszakokat,
ugyanakkor kapcsolati hálónkat is bővíthetjük.
A titok , hogy a megfelelő önkéntes munkát találjuk meg magunknak.

Az önkéntes munka is munkatapasztalat
Az önkéntes munkáért nem jár konkrétan fizetés (külföldi önkéntesség esetében általában támogatásként szokták megnevezni , benne van az étkezési hozzájárulás és a szállás költségeinek fedezése), ugyanolyan munkának számít, és használható tapasztalatokhoz juthatunk általuk.
Emellett nagyszerű lehetőség arra, hogy kipróbáljuk magunkat különböző területeken, új pozíciókban.
Így egy kevésbé felelősségteljes munkakörnyezetben szerezhetünk tapasztalatokat és kaphatunk  lehetőséget arra, hogy bebizonyítsuk rátermettségünket.
Az önkéntes munkák segítenek az olyan készségek fejlesztésében, mint kommunikáció, motiváció és csapatmunka, így jó referenciául szolgál a jövőbeli állásjelentkezések alkalmával.

Az önkéntesség az egyik legjobb módszer a kapcsolati hálónk bővítésére

Az önkéntesség lehet a kulcs a szakmai kapcsolatok kiépítésére.
Elsősorban, mert új emberekkel találkozhatunk. 
Sok új élmény ér minket ,új embereket ismerhetünk meg, új tapasztalattal és élménnyel bővülhetünk.
Az önkéntesség során nagyon sok olyan kötetlen eseményen vehetünk részt, ahol újabb fontos kapcsolatokra tehetünk szert.
Sok vállalat és szervezet veszi ki a részét az ilyen jellegű projektekből és fogadnak önkénteseket.
Ez egy adok-kapok dolog, hiszen amellett, hogy ez egy nagyszerű lehetőség lehet egy önkéntes számára, ugyanúgy a fogadó szervezet/vállalat is sokat kamatoztathat egy lelkes önkéntes munkájából.
Lehetőségünk adódhat magasabb beosztásúakkal is találkozni, ami mindenképpen hasznos lehet számunkra. Végezzük el lelkiismeretesen a ránk bízott feladatot, mert sosem lehet tudni, hogy ki figyel fel a munkánkra.

Hogyan válasszuk meg az önkéntes munkát?

Számtalan lehetőségünk van arra, hogy önkéntes munkát végezzünk, ezért érdemes minél körültekintőbben keresnünk, hogy tényleg olyat találjunk, ami hozzánk illik.
Azt is gondoljuk át, hogy mit várunk ettől.
Az élmények során együtt dolgozhatunk érdekes emberekkel és új képességekre tehetünk szert.
Legyünk meggyőződve róla, hogy az önkéntes munka, amit választottunk, kihívást jelenthet számunkra.
Sokan olyan területre mennek dolgozni, ahol a már meglévő tudásukat kamatoztathatják, de miért ne próbálnánk ki magunkat egy újabb területen is, ezzel is újabb tapasztalatokat szerezve.
Jól válasszuk meg tehát az önkéntes munkát, bölcsen, megfontoltan.
És ha nem vagyunk megelégedve, akkor nyugodtan tegyük szóvá.
A legtöbb önkéntességgel foglalkozó szervezet készséggel áll majd rendelkezésünkre,
hogy segítsék a boldogulásunkat.

Hol is találhatunk önkéntes lehetőségeket ?
pl. : http://onkentes.hu
Ha egyszer elhatároztuk, hogy önkéntes munkát szeretnénk vállalni, akkor már csak azt kell kitalálnunk, hogy hogyan is álljunk neki a keresésnek.
Gondolhatunk nagyobb szervezetekre, úgy mint a Vöröskereszt vagy az Amnesty International, de mehetünk kisebb szervezetekhez is.

Az önkéntesek többsége külföldön próbálkozik, ami kiváló lehetőség a tapasztalatok bővítésére.
Az Európai Unióban az Európai Önkéntes Szolgálat keretein belül mehetünk önkéntesnek, melynek adatbázisát megtalálhatjuk az Interneten.
Itt rákereshetünk különböző országokra, városokra, meghatározhatjuk a munka jellegét is.
Ha egyszer belevágtunk és jól átgondoltuk, hogy mit és miért akarunk dolgozni, akkor egy életre szóló élményben lehet részünk, ami a karrierünkre is döntő hatással lehet!
Ha tehát átmeneti időszakot élünk meg és nem tudjuk, hogyan, hova léphetnénk tovább, az önkéntesség lehet a megoldás számunkra.
forrás: cvonline.hu