ezek a legkeresettebb szakmák most Magyarországon

Bár tavaly nőttek az átlagkeresetek, még mindig vannak olyan szakmák, melyekben igen alacsony a fizetés. Még akkor is, ha egyébként olyan szakmákról van szó, ahová egyre több szakemberre van szükség.

Hiába keresett szakember valaki, és válogathat számos állásajánlat közül, nem biztos, hogy jól meg is fizetik érte. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) éves, átlagkereseteket bemutató listáján több olyan szakma is van, amelyik nagyon keresett, mégis alacsony fizetéssel jár. Az EURES (az Európai Bizottság munkaerőpiaci portálja) top 10-es, keresett szakmákat összesítő listájában egyedül az értékesítők azok, akik magas fizetést visznek haza, átlagosan madnem nettó 300 ezer forintot. Azonban például az egyéb szolgáltatás kategóriához tartozó szakmákban már csak 118 516 forint, a vendéglátásban pedig csak 100 322 forintot visznek haza átlagosan.

A legkeresettebb foglalkozás-csoportok, szakmák Magyarországon az EURES 2014-es adatai szerint

1. Üzemi és gyári gépkezelő
2. Értékesítés
3. Szociális - egészségügyi szolgálat
4. Vendéglátás
5. Takarítás, otthoni kisegítők
6. Teherautó sofőr
8. Bányászat, kőfejtés
9. Egyéb szolgáltatás
10. Targoncakezelő

Európában nagyon más a helyzet a munkaerőpiacon. Ott a legkeresettebb szakmák a 2014-es adatok szerint:

1. Szociális - egészségügyi szolgálat
2. Technikusok és segédmunkások
3. Egyéb szolgáltatás
4. Értékesítés
5. Kézművesek, kisiparosok
6. Banki alkalmazottak
7. Elektronikai és telekommunikációs szerelők
8. Vendéglátás
9. Üzemi és gyári gépkezelő
10. Információ és kommunikáció-technológiai szakemberek

A kereslet azonban látványosan nem találkozik a kínálattal: 2014-ben a legtöbb álláskereső Magyarországon olyan, szakképzettséget nem igénylő munkakörben volt, mint a bolti eladó, az adminisztrátor, mechanikai rendszerek összeszerelését végző gyári munkás, a teherautósofőr, és a lakatos.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai szerint az elmúlt évben Győr-Moson-Sopron, Vas és Komárom-Esztergom megyében volt a legtöbb betöltetlen állás, 10-ből 6-7. Ezzel szemben a legtöbb betöltött állás, 10-ből 9 Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt. Átlagosan majdnem 75 ezer ember regisztrált álláskeresőként havonta az NFSZ-hez.

Ehhez képest a keresetek

Három százalékkal nőttek az átlagkeresetek az elmúlt évben a KSH összesítése szerint. A nettó átlagkereset 155 700 forint, a fizikai foglalkozásúaké 106 300 forint, a szellemi foglalkoztatásúaké pedig 210 900 forint volt. A legkevesebbet a humán-egészségügyi, szociális ellátás foglalkoztatottjai (nettó 93 698 forint), a vendéglátással, szálláshely értékesítéssel foglalkozók (100 322 forint), a mezőgazdaságban (117 973) dolgozók vitték haza.



A nettó át­lag­ke­resetek a pénzügyi, bizto­sí­tási tevékenység gazdasági ágban voltak a legma­ga­sab­bak (317 733 forint), ezt követte az in­formáció és kom­mu­­ni­ká­ció (294 245 forint), majd az energiaipar (vil­la­mos­ener­gia­, gáz­, gőz­el­látás, légkondi­cio­nálás) kö­vette (276 812 forint). Kiugróan magas fizetést kaptak a kokszgyártás és kőolajfeldolgozás alkalmazottai is (409 005 forint).

 

• Pénzcentrum
• 2015. február 23.

Csapatjátékos vagy?

Ma már szinte minden önéletrajzban, motivációs levélben, letölthető sablonban, álláshirdetésben szerepel a „bűvös páros”: önállóan dolgozni tudó, és csapatjátékos.

Lássuk be, ha mindenki mindenhová beírja, ezt már senki sem veszi komolyan: aki kéri, azért kéri, mert „szokták”, aki beírja, azért írja be, mert „kérik”. Itt az ideje, hogy visszaadjuk a presztízsét, a valós jelentését ezeknek a jellemzőknek.

Álláskeresőként mondhatjuk: de én tényleg csapatjátékos vagyok! Rendben, ezt le kell írni a motivációs levélben, hozni kell rá példát, milyen csapatban, hogyan működtél együtt másokkal, hogyan támogattad a közös cél elérését? Milyen volt a csapat, amiben csapatjátékos voltál? Milyen szerepet töltöttél be a csapatban? Milyen hatással vagy a többiekre egy csapatban? Mások milyen hatással vannak rád? Mi volt a közös cél, milyen eredménnyel értétek el, és te ehhez mit tettél hozzá? Ha ezeket mind leírod, már nem csak egy üres lózung a csapatjátékosság.

ÉRDEKES: Hogyan légy megnyerő egy állásinterjún?

A csapatjátékosság mellett az önállóan dolgozni tudást is meg kell tudni mutatni: csapaton belül is lehet valaki önálló: ha kaptál egy problémát, aminek a megoldásra rád várt, de a csapatnak is szüksége volt rá, hogyan kezelted? Beavattál mindenkit abba, hogyan haladsz a megoldás felé, vagy csak prezentáltad a megoldást határidőre? Kértél határidőt, vagy megadták?

Látható, hogy a sablonos kijelentések is megtölthetők tartalommal, ha valóban komolyan gondoljuk azt a jellemzőt, ami sablonossá vált. Álláspályázatokban mindenképpen így kell megközelíteni egy-egy ilyen elvárást. Bosszantó, hogy sablonos, és mindenki ezt kéri, de ha megtöltjük a magunk egyéniségével, máris lehetőséggé válik a problémás felvetés.

Állásinterjún is érdemes ezt a hozzáállást követni: tudjunk meg mindent a „csapatról”, ahová a csapatjátékost keresik! Ne féljünk kérdezni arról, kikkel kell együttműködni cégen belül, hogyan születnek a döntések (közösen, vagy vezető dönt egy személyben), mekkora önállóságot kaphatsz egy-egy területen, hogyan határozzák meg a feladatok határidejét, van-e igényük arra, hogy a munka folyamatát is lássák, vagy a végeredmény érdekes csak? Ez pozíciónként, szakmánként, munkakörönként és főleg: egyénenként változó lehet, így mérheted fel igazán jól, neked való-e az adott állás, vagy sem.

Magadat is ezen elvek mentén érdemes bemutatni: milyen csapat volt, te milyen szerepet töltöttél be a csapatban, mit tettél, ha nem volt egyetértés, hogyan érveltél a magad álláspontja mellett, érveltél-e egyáltalán, vagy elfogadtad másét? Meg tudod-e őrizni a nyugalmad egy ideges környezetben, vagy mások idegessége rossz hatással van rád? Inkább kreatív vagy inkább konzervatív megoldásokat javasolsz? A közös munka milyen hatással volt a felelősségi körökre, és ez téged hogyan érintett?

Fentiekből látszik: ha komolyan vesszük a feladatot, és az álláshirdetés szerinti jellemzőket tényleg meg akarjuk mutatni magunkról, akkor hiába a sablonos elváráslista, a sablonos válasz, az egyéniséged megmutatására van lehetőséged, tehát élj vele. 

• Megjelent: 2015/02/13
• Publikálta: JobAngel
• 
  

140+ cég és 1500+ tanácsadás egy helyen

Két nap a karrieredért! 140+ cég és 1500+ tanácsadás egy helyen Állást keresel vagy munkahelyet váltanál? Feltérképeznéd a számodra elérhető karrierlehetőségeket? Tájékozódj a számodra elérhető feladatkörökről a HVG Állásbörzén, tedd fel kérdéseidet a téged érdeklő pozíciókról egyenesen a cégek képviselőinek! Színes kiállítói paletta A HVG Állásbörze hazánk legnépszerűbb karrierrendezvénye, ahol több mint 140 kiállító várja hallgatókat, pályakezdőket és tapasztalt szakembereket. A lehetőségek tárháza széles, Debrecentől Szombathelyig az ország egész területén válogathatsz a számodra elérhető karrierlehetőségek közül.
Kikkel találkozhatsz? 80+ cég érkezik mérnöki, műszaki ajánlatokkal (pl. Audi Hungaria, DENSO, Luk Savaria Kft., Magyar Suzuki Zrt.) 95+ cég informatikai lehetőségeket kínál az érdeklődőknek (pl. EPAM Systems, Ericsson, evosoft Hungary Kft., IT Services Hungary, NNG, Nokia) 100+ cégnél gazdasági, pénzügyi pozíciókkal kapcsolatban kérdezhetsz (pl. KPMG, PwC, Deloitte, Nestlé) 65+ cég elsősorban nyelvtudást igénylő lehetőségeket kínál. (pl. Avis Budget Group BSC, BP, BT, HP, Tata Consultancy Services)
Vasúti utazási kedvezmény a börze látogatóinak! Ha személyesen tájékozódnál, és szívesen eljönnél a rendezvényre, akkor ne legyen visszatartó erő, hogy vidéken laksz! A börze látogatóinak utazási kedvezményeket biztosít a MÁV- START Zrt.>> Részletek itt! Regisztrálj, tegyél a sikeres karrieredért, és nyerj. 2015. február 25-26-án a SYMA Rendezvényközpontban! Ott találkozunk!

ezek a jelei annak, hogy szimpatikusnak talál az interjúztató

Sok szó esik arról, milyen legyen a testbeszéded az állásinterjún, hogy sikert arass. Arról már kevesebbet hallani, hogy az interjúztató gesztusaiból is rengeteg dolgot ki lehet olvasni. Például azt, milyenek az esélyeid az állásra.
Az állásinterjú után sokan stresszelnek, kedvező választ kapnak-e a cégtől (illetve kapnak-e egyáltalán). Pedig az interjúztató(k) testbeszédéből ki lehet olvasni, milyen képet alakítottak ki rólad, hiszen egy-két perc alatt eldől, szimpatikusnak találnak-e, és ezután már ennek jegyében folyik tovább a beszélgetés. A Business Insider összegyűjtötte, milyen jelekre kell odafigyelni.

1. Pozitív testbeszéd
Az interjúztató hosszan fenntartja a szemkontaktust, mosolyog, vidám, előrehajol, amikor hozzád beszél. (Ennek ellentéte, ha összefont karral hátradől, ez elzárkózást jelent.)

2. Hosszabb a beszélgetés, mint amire számítottálA HR-es több időt szán a jelöltre, ha ígéretesnek találja, mert többet akar megtudni róla.

3. Az interjúztató cseveg
Jó jel, ha az interjúztató szívesen mesél a cégről, sőt saját magáról – például hogyan érzi magát a munkahelyén. Kivéve, ha kényszeres fecsegőről van szó, de ez eldönthető annak alapján, miről és hogyan beszél.

Forrás: Jobline

4. Csak rád figyel
Ha a HR-es kizárólagos figyelmével tüntet ki, és nem telefonál, emailezik, sms-ezik közben vagy matat a papírjai között, azt jelenti, hogy érdemesnek tartja csak rád figyelni. Ugyanerre utal, ha a válaszaid után rákérdez arra, amit mondtál, hogy pontosabb információkra tegyen szert.

5. Bemutat a vezetőség többi tagjának és a leendő munkatársaknak
Erős érdeklődést mutat a HR-es részéről, ha a cégnél többeknek bemutat. Ez arra utal, hogy meg akarja majd kérdezni a kollégáit, mit gondolnak rólad, vagyis már megjelent a lelki szemei előtt, hogy a cég munkatársa vagy.

6. A hosszabb távú céljaidról faggat
Ebben az esetben a HR-es arra kíváncsi, szívesen lennél-e hosszú időn át a cég munkatársa. Ha a cégnél kidolgozott életpálya-modellt is ismerteti, amely megfelelő lehet számodra, alighanem egészen jól áll a szénád.

7. Arról kérdez, hol keresel még munkát, illetve mikor tudnál kezdeni
Ez már egészen jó jel, mert azt jelenti, a HR-es igényt tart rád. Ha a munkábaállásról faggat, gyakorlatilag már föl is vettek. Különben miért kérdezne ilyet?

ez is érdekelhet: 7 kellemetlen kérdés állásinterjún - és a jó válaszok!

8. Részletesen beszél a fizetésről és az egyéb juttatásokrólSzintén arra utal, hogy potenciális munkatársnak tekintenek. Azt is jelenti, hogy az interjúztató döntéshelyzetben van (különben nem beszélhetne határozottan a fizetésről), tehát a megfelelő emberre tettél jó benyomást.

9. Átgondoltan és egyenesen válaszol a kérdéseidre
Az interjún mindig kérdezni is kell, ezzel kifejezed az érdeklődésedet és értékes információkhoz juthatsz a céggel és meghirdetett állással kapcsolatban. Ha pontos és egyenes válaszokat kapsz például a cég piaci helyzetével és növekedési potenciáljával kapcsolatban, az jó jel. (A maszatolás ellenben gyanúra ad okot.)
Amennyiben elég oldott a hangulat, az interjú végén azt is megkérdezheted, milyen benyomásokat szerzett rólad az interjúztató, és szerinte megfelelő személy lennél-e a feladatra.

10. Az interjú végén pozitív választ kapsz a folytatással kapcsolatban
Ha úgy zárul az interjú, hogy záros határidőn belül értesíteni fognak a döntésről, illetve megbeszélitek a következő interjú időpontját, bizakodásra van okod.

11. Barátságos a búcsú
Sok interjúztató mindenkivel kedves és udvarias, de ha a te embered szélesen mosolyog, kikísér az előcsarnokba és mindvégig szóval tart, az megint csak jó jel. Ebben az esetben ösztönösen kell eldöntened, hogy csak általános emberi gesztusról volt-e szó, vagy már majdnem fölvettek a céghez.

Jó lenne, ha egy helyen több mint 100 cég karrierlehetőségeivel ismerkedhetnél meg? Segítene a céljaid elérésében, ha szakértői segítséggel állíthatnád össze CV-d? Ha igen a válaszod, akkor már most írd be a naptáradba a HVG Állásbörzét!

(van az oldalon egy online nyereményjáték is,magazin előfizetésekért Avon és Audi ajándékcsomagért
. + helyszíni nyereményjátékok.)

szerző: Jobline

2015 február 16.

Ilyen furákat kérdeznek a világ legjobb főnökei az állásinterjún

szerző: Jobline

2015 február 12.

Ritka eset, hogy egy cég csúcsvezetője beül az állásinterjúra, hogy elbeszélgessen a jelentkezővel, de néha előfordul. Gyakoribb, hogy egy HR-es úgy adja elő magát, mint egy nagyfőnök, ezért is tanulságos, mit kérdez az interjún öt amerikai vezérigazgató.
A kérdéseket a USA Today válogatta, és voltak olyan kedvesek, hogy a helyes választ is mellékelték.

1. Elevator Pitch – Brian Chesky, az Airbnb globális szálláshely-közvetítő portál vezérigazgatója(Az elevator pitch olyan érdekes beszámoló, amely egy liftezésnyi (elevator) idő alatt felkelti a hallgatóság érdeklődését a megszólaló iránt)
Megkérem a jelöltet, hogy foglalja össze az életét három percben. Az általa hozott döntésekből és tapasztalatokból megpróbálom kitalálni, milyen emberrel van dolgom. Ha már kialakult valamilyen képem az illetőről, átgondolom, mi az a két-három dolog, amire büszke lehet az életében.

Ez a kérdés lényegében a sztenderd „Meséljen magáról!” feladat variációja. A dolog nem arról szól, hogy a jelöltnek meg kell mutatnia, kicsoda valójában, hanem azt kell bebizonyítani, miért pont ő a legalkalmasabb a pozícióra. Vagyis a háromperces bemutatkozásban azt kell kiemelnie a történetéből, ami releváns a meghirdetett állás szempontjából.


2. A valódi probléma – Jane Park, a Julep kozmetikai cég vezérigazgatója
Gyakran kérdezek valamit azzal kapcsolatban, ami éppen engem foglalkoztat, mert így rengeteg minden kiderül az illetőről. Partnerem lesz-e a hétköznapi feladatok megoldásában, képes-e a stratégiai gondolkodásra? Érdekli-e a probléma, és hajlandó-e dolgozni a megoldása érdekében?

Forrás: Jobline

Akinek jó a problémamegoldó képessége, örülni fog egy ilyen kérdésnek. Érdemes egy általános megállapítással kezdeni a választ, lefektetve az alapokat, milyen megoldása lehet a problémának, aztán jöhet a szükséges lépések bemutatása, megfelelő indoklással. Természetesen szabad kérdezni további részletek felől, illetve arról, mit gondol az interjúztató a vázolt megoldási stratégiáról. Már maguk a kérdések sokat elárulnak arról, milyen ember és munkatárs a jelentkező.


3. Az előjáték – Kat Cole, a Cinnabon pékséghálózat elnöke
Az interjúfolyamat megkezdődik, még mielőtt találkoznék a jelentkezővel. A várószobában az egyik munkatársam frissítővel kínálja, megfigyeli a reakcióját (kedves, zavart, sértődött stb.), és e-mailben elküldi nekem, mit tapasztalt. Amikor a jelölt belép a szobámba, azzal szembesül, hogy nagy halom irat van szétszórva az íróasztalom előtt. Kíváncsi vagyok, összeszedi-e. Mindezekből nem vonok le messzemenő következtetéseket, de számítanak az így szerezhető benyomások.

Ez a beszámoló arra figyelmeztet, hogy minden mozzanat fontos lehet egy állásinterjún, a jelöltet már onnantól tesztelhetik, hogy belép a kapun. Vagyis már az időpont-egyeztetésnél résen kell lenni, oda kell figyelni, hogyan kommunikálunk a recepcióssal és az interjú utáni köszönőemailt sem szabad félvállról venni.


4. A repülőtéri teszt – Deborah Bial, a Posse Foundation nonprofit diáktámogató szervezet elnöke
Beszélgetek a jelölttel az égvilágon bármiről. Mit ír az aznapi újság? Az érdekel, mit és hogyan gondol, hogyan képes magát kifejezni, miként kérdez és jó hallgatóság-e.

Ennek az interjúmódszernek azért repülőtéri teszt a neve, mert azokat a dögunalmas embereket szűri ki, akikkel nem lenne jó együtt várakozni a terminálon, amikor késik a járat. A kérdés inkább az, mennyire érdekes személyiség a jelölt, itt még kevésbé fontos, alkalmas-e szakmailag. A jelentkező teljesen szabadon elmondhatja a véleményét, minél izgalmasabb, szenvedélyesebb, annál jobb. Kiderül, a jelöltnek van-e markáns véleménye, vagy csak figyelmesen hallgat és jó tanuló módjára válaszol, amikor kell.


5. A jelmezes kérdés – Neil Blumenthal, a Warby Parker online árusító szemüveggyártó cég vezérigazgatója
Cégünk egyik alapértéke a humor, ezért meg szoktam kérdezni a jelöltet, milyen jelmezt viselt legutóbb. Ez nem arról szól, hogy ha valaki nem volt Hamupipőke két héttel korábban, akkor nem vesszük fel, hanem a jelentkező reakciója érdekel. Fapofát vág, mert halál komolyan veszi magát? Ha igen, az komoly figyelmeztetés számunkra. Olyan emberekre van szükségünk, akik a munkájukat komolyan veszik, de önmagukat nem.

A hasonló meghökkentő kérdésekkel azt próbálják felmérni, hogy a jelölt be tud-e illeszkedni a vállalati kultúrába. Fenti esetben bármilyen válasz jó, ha vicces és lelkesen van előadva, hiszen Blumenthaléknál a jó humorérzék és a lazaság a céges elvárás.

Jó lenne, ha egy helyen több mint 100 cég karrierlehetőségeivel ismerkedhetnél meg? Segítene a céljaid elérésében, ha szakértői segítséggel állíthatnád össze CV-d? Ha igen a válaszod, akkor már most írd be a naptáradba a HVG Állásbörzét!

Légy a közösségi média sztárja

mint egy szupermodell

Minél jobb állást szeretnél találni, annál fontosabb, hogy jelen légy a közösségi médiában, erős saját márkával, sok és tartalmas bejegyzéssel, értékes ismerősöket felsorakoztató hálózatokkal. Ezt nagyon jól tudja egy kanadai szupermodell, Coco Rocha.

Cocónak több mint hárommillió követője van a Google Pluson, 882 ezer a Twitteren, 878 ezer az Instagramon és 457 ezer a Facebookon. A modellt 2002-ben fedezték fel egy fesztiválon, azóta a legnagyobb tervezőkkel dolgozik, részt vesz minden jelentős divatrendezvényen és rendszeresen szerepel a legfontosabb magazinok címlapjain. Könyvet is írt a szakmájáról. Ezt a teljesítményt nem tudná felmutatni, ha nem lenne tisztában azzal, milyen fontos az erős saját márka, aminek ma már az intenzív internetes jelenlét a legfontosabb tartópillére. Az Inc.com üzleti portál ezért az ő példáján mutatja be, hogyan is kell ezt csinálni.

1. Több platformon legyél jelenCoco ott van az összes platformon, ami számít. Rendszeresen posztol a Twitteren, az Instagramon, a Tumblron, a Google Pluson és a Facebookon. (A posztok gyakoriságából és professzionális voltából egyébként arra lehet következtetni, hogy a modell saját szerkesztőséget tart fenn, mert egy ember ezt akkor sem bírná, ha egész nap ezzel foglalkozna. De történetünk szempontjából nem ez a fontos, hanem a belőle leszűrhető tanulaság.) A posztok a különböző platformok stílusának és szabályainak megfelelően jelennek meg, tehát Coco minden közönségcsoportot - hálózatot - a saját nyelvén szólít meg. Mindenhol nagyjából ugyanaz a tartalom jelenik meg, de testreszabva: ami a Twitteren rövid hír kis képekkel, az az Instagramon jól sikerült fotósorozat.

2. Mesélj történeteket  A modellek világa a civilek számára különleges univerzumnak tűnik, Coco ezért bepillantást enged a kulisszák mögé, és érdekes történetekkel szórakoztatja követőit. A SundayStories című blogban például vicces sztorikat oszt meg arról, hogyan botladoznak szó szerint a modellek a kifutón és azon kívül. A StyleTheBump című blogban viszont a terhességéről mesél, de nem csak a reggeli rosszullétekről számolva be, hanem azon ötleteit is megosztja, hogyan maradhat sítlusos egy kismama, ha olyannak érzi már magát, mint egy dömper. A különféle blogbejegyzések a szakmabeliek számára ugyanolyan érdekesek, mint a laikus követőknek, így a modell egyszerre tart kapcsolatot kollégáival és munkaadóival, illetve a szélesebb közönséggel.

3. Legyen haditerved Coco soha nem véletlenül, ötletszerűen posztol, hanem világos stratégia szerint: gyakorlatilag permanens reklámkampányt folytat önmagáról. A saját, intim hangvételű posztok mellett kirakja az összes róla szóló sajtómegjelenést, ami nem kevés, hiszen "világmárkáról" van szó. Ezáltal a követők folyamatosan rendkívül informatív és összetett képet kapnak róla, szubjektív és objektív megközelítésből egyaránt.

4. Ne csak aktív, reaktív is legyé lIsmerjük a tipikus instagramos figuráját: állandóan szelfiket posztol magáról, kirakja, hogy mit reggelizett, milyen felhő látszik a repülő ablakából és hogyan fest a lábnyoma a Karib-tenger parti homokjában. Az ilyen irritáló és nevetséges alakokkal ellentétben Coco nem veszi magát teljesen komolyan, és reagál az általa tisztelt személyiségek dolgaira és kommunikál azokkal is, akik üzennek neki. Vagyis arra használja a közösségi médiát, amire kitalálták: virtuális közösségként és nem tükörként, amelyben csodálhatja magát.

A fenti megfigyelések bárki számára jól hasznosíthatók, hiszen a közösségi márkaépítés alapelveiről van szó, tehát akkor is töprengj el rajtuk, ha nem vagy kanadai szupermodell.

Jó lenne, ha egy helyen több mint 100 cég karrierlehetőségeivel ismerkedhetnél meg? Segítene a céljaid elérésében, ha szakértői segítséggel állíthatnád össze CV-d? Ha igen a válaszod, akkor már most írd be a naptáradba a HVG Állásbörzét!  

szerző: Jobline

Az 5 legravaszabb kérdés, amivel beindul a networking

Egy konferencia vagy egyéb szakmai rendezvény remek alkalom arra, hogy gyarapítsuk a networkünkbe tartozók számát, csak nehéz túljutni a kezdeti botladozó lépéseken. Ha rosszul nyitunk a frissen megismert szakmabeli felé, nem alakul ki érdekes beszélgetés, így lemondhatunk a hosszabb távú, mindkét fél számára gyümölcsöző kapcsolatról. Megfelelő hozzállással és néhány egyszerű trükk bevetésével viszont biztosítható a siker.
És ön mivel foglalkozik? Ennél korrektebb, ugyanakkor unalmasabb kérdés nincs a szakmai ismerkedés során. A megkérdezett erre a legtöbb esetben felmondja a leckét, mintha állásinterjún lenne: ezredszer is elhadarja, innen és innen jött, ezzel és ezzel foglalkozik. Aztán udvariasan fölteszi ugyanezt a kérdést. Ebből nem lesz érdekes beszélgetés, mutat rá Laura McMullen a US News & World Report számára írt cikkében, ellenben ha a felek valódi érdeklődést mutatnak egymás iránt, létrejön az igazi kapcsolat. És ekkor már nem kell tettetni az érdeklődést, mert a beszélgetés tényleg érdekes lesz.



Amikor egy rendezvényen szakmailag ismerkedünk, hogy továbbépítsük networkünket, öt dolog után érdemes érdeklődünk: mi beszélgetőpartnerünk munkája, hogyan alakul az élete, mi érdekli, mik a szükségletei és hogyan vélekedik különféle dolgokról. Hogy mindez egy természetes és élvezetes beszélgetés során derüljön ki, az alábbi (vagy hozzájuk hasonló) kérdéseket érdemes föltenni.1. Ennél – a rendezvényt meghirdető – a cégnél dolgozik, vagy máshonnan érkezett?
(Természetesen ha valaki már röviden bemutatott minket egymásnak, ez a kérdés nem játszik.)
A kérdésben az a trükk, hogy beszélgetőpartnerünk nem vált lemezjátszó üzemmódra, és mondja fel automatikusan az önéletrajzát, hanem értelemszerűen válaszol, amire elmondhatjuk, hogy „én viszont innen és innen jöttem, mert...”, és rögtön élő eszmecsere alakul ki olyan irányban, hogy szépen kiderül, ki mivel foglalkozik, mik a céljai, milyen örömöket és nehézségeket talál a munkájában, az életében és így tovább.

 

2. Hogy tetszett az előadás?
Még semmit nem tudunk vadonatúj ismerősünkről, csak azt, hogy velünk együtt ő is ott ült a nézőtéren (megfelelő esemény behelyettesítendő) az előadás alatt. A válaszból rengeteg dolog ki fog derülni beszélgetőpartnerünkről: kicsoda, mivel foglalkozik, milyen értékeket vall és néhány személyiségjegyét is megismerhetjük. Ha látunk benne fantáziát, akár meg is kérdezhetjük, tud-e megfelelő éttermet a közelben, ahol a napi program után tovább beszélgethetünk, de még jobb, ha mi magunk állunk elő a javaslattal, mert ismerősek vagyunk a környéken vagy fondorlatos módon előre tájékozódtunk az interneten.
3. Nahát, de klassz cipő / táska / nyakkendő / karóra!
Olcsó, hatásvadász fogásnak tűnik, de mindig beválik. Nők és férfiak egyaránt boldogok, ha ízlésbeli választásukat dícsérik, elvégre azért mutatkoznak menő ruházatban vagy kifinomultan elegáns kiegészítővel, hogy széles körben elismerést arassanak. Rövid, szakértő eszmecsere következhet a dícséret tárgyáról, ezalatt eldől, milyen irányba terelhető a beszélgetés.

4. Ön szerint ennek a rendezvénynek mi a legnagyobb haszna?
Ártatlannak tűnik a kérdés, pedig a válasszal beszélgetőpartnerünk valósággal leleplezi magát, hiszen valószínűleg arról fog beszélni, hogy sok jó szakemberrel találkozhat, akiktől rengeteget lehet tanulni. Igen ám, de nem mindegy, hogy 200 fős networkje van, és főleg ennek tagjait látja viszont nagy örömmel, vagy csak két kolléga a közeli ismerőse, ezért elégedett, hogy számára új szakmabeliekkel cserélhetett névjegyet. Vagyis a kérdésünkkel azt tudjuk felmérni, hogy a másik mennyire értékes networking partner.
5. Mit szeret a legjobban a munkájában?
Egy beszélgetés során hagyni kell a másikat kibontakozni, és ez a kérdés pont arra szolgál, hogy új ismerősünk szabadon meséljen önmagáról. Az emberek roppant hálásak, ha őszinte érdeklődés láttán a munkájukról, azaz önmagukról árulhatnak el információkat, és ösztönösen rokonszenvesnek találják a figyelmes hallgatóságot. Időnként okosan közbe kell kérdezni, hogy a kommunikációt megfelelő mederben tudjuk tartani, a lényeg, hogy valóban kíváncsiak legyünk a másikra, aki networkünk értékes tagja lehet.

szerző: Jobline

2014 december 09.