A papír alapú dokumentumok minden téren kimennek a divatból, és nem
kivétel ez alól az önéletrajz sem. A LinkedIn előtérbe kerüléséről már
többször írtunk, és van más újdonság is.
Egy coachinggal és
munkapszichológiával foglalkozó amerikai cég, a Dawitt Corporate
Partners végzett felmérést arról, milyen irányban fejlődik az
önéletrajz, és érdekes eredményekre jutottak. A HR Morning foglalta össze a lényeget.
1. A YouTube jelentősége egyre nagyobb.
A közösségi média mellett a világ legnagyobb videómegosztóján egyre
több az önéletrajz, pontosabban olyan mozgóképes felvétel, amely a
kreatív CV funkcióját tölti be. Egy felmérés szerint a munkáltatók 89
százaléka véli úgy, hogy szívesen nézne videós önéletrajzokat, főleg
azért, mert ezekből a jelölt attitűdje és önprezentációs képességei is
kiderülnek. Egyre több karrieroldal, például a CareerBuilder lehetőséget
ad arra, hogy az álláskeresők videókat is feltölthessenek. 2. Jelöltek garmadáját negligálják az emailjeik miatt.
A fenti felmérés kiderítette, hogy a jelöltek 76 százalékával nem
foglalkoznak a szakmaiatlan emailcímük miatt. Minden álláskereséssel
kapcsolatos cikkben szerepel, hogy partyboy84@vvv.com
emailcímmel esélytelen a jelentkezés, mégis ez az egyik leggyakoribb
probléma a kiválasztási szakemberek szerint. Könnyen meglehet, hogy
számos tehetséges jelölt azért marad hoppon, mert nem tanították meg
neki az emailetikettet.
Forrás: Jobline
3. A közösségi média az új papír.
A Dewitt felmérése szerint a munkáltatók 93 százaléka néz utána, milyen
az álláskereső jelenléte a közösségi médiában. Természetesen a LinkedIn
vezet, de a szakemberek szerint érdemes szakmai színvonalú profilt
fenntartani (és rendszeresen frissíteni) a Facebookon és a Twitteren is.
4. Az önéletrajzok eltwitteresednek.
Mivel szinte mindenki twitterezik, azaz tőmondatokban fejezi ki magát,
ez a stílus megjelenik az önéletrajzokban is. Ez jó irány, mert a
HR-esek amúgy is utálnak tekervényes mondatokkal bajmolódni, ezért
általában el sem olvassák őket. A Twitternek köszönhetően tömörek és
lényegretörőek lesznek tehát a CV-k, felpörög a kiválasztás.
5. Táblázatok és infografikák csábítják a szemet.
Egyre több ábra, vizuális elem jelenik meg az önéletrajzokban, mert a
jelöltek ki akarnak tűnni a tömegből, és nem kell a Wordre
hagyatkozniuik, mert magabiztosan használják a különféle
szerkesztőprogramokat.
A HR Morning négy
kiválasztási szakembert is idéz, szerintük mire kell koncentrálni,
amikor a jelölt megpróbálja elkészíteni a tökéletes önéletrajzot.
1. Kreativitás és relevancia.
Óvakodjunk a sablonoktól, igyekezzünk kreatív módon felkelteni magunk
iránt a figyelmet. Az önéletrajz szóljon arról a szervezetről és annak a
szervezetnek, ahol állást szeretnénk kapni. (Laurence Hebberd, linkhumans.com)
2. Számok beszéljenek az eredményekről.
A teljesítményünket bemutató szöveg aktív igével kezdődjön, számokkal
mutasd be, mit értél el, aztán add meg a viszonyítási alapot is, mihez
képest jelentős ez az eredmény. (Laszlo Bock személyügyi alelnök,
Google)
3. Írj idézeteket.
A márkád és a sikereid hitelességét úgy tudod igazolni, hogy idézed egy
főnököd vagy ügyfeled dicsérő szavait. Az idézetet úgy válaszd meg,
hogy azt sugallja, nagy jótétemény lesz a cégnek, ha megkapod az állást.
(Jessica Holbrook Hernandez, Careerrealism)
4. A YouTube-os bemutatkozásod váljon vírusvideóvá.
A közösségi médiában futótűzként terjednek az érdekes képek és videók,
és milliókhoz jutnak el. Ha a bemutatkozásod vírusvideóvá válik,
exponenciálisan nőnek az álláskeresési esélyeid, csak arra vigyázz, hogy
a tartalom senki számára ne legyen sértő. (Richard White, Business to
Community)
Önéletrajzot gyártani látszólag egyszerű, hiszen az internet tele
van különféle mintákkal, amelyekben csak be kell helyettesíteni az
adatokat. Ez azonban kevés: ki is kell tűnni a sok unalmas
egyendokumentum közül. Sikerülni is fog, ha 5 alapkérdésre
összpontosítasz.
Manapság fénysebességgel
kell megragadni a kiválasztási szakember figyelmét, aki pár másodperc
alatt felméri, érdemes-e végigolvasni az önéletrajzot. Ezzel a
felütéssel indít Virginia Franco önéletrajz-szakértő szakértő a
LinkedInen írt cikkében,
és azt ajánlja, összpontosítsunk arra, hogy az önéletrajz olyan legyen,
mint egy röplap, amelyben unalmas felsorolás helyett szembeötlő helyen
mérhető eredmények szerepelnek. Franco szerint öt kérdést kell feltenned
magadnak, és ezekre válaszolnod az önéletrajzban, hogy a HR-es
érdeklődését fel tudd kelteni.
1. Mire vagyok büszke? Hatékonyabbá
tetted a csapat működését? Kevesebb emberrel/forrásból nagyobb
eredményt értél el? Határidő előtt kiválóan véghezvittél egy projektet?
Mindegy, mit értél el, ha valamire büszke lehetsz, tömören foglald
össze, és írd oda az önéletrajz elejére, mint egy jelmondatot.
Forrás: Jobline
2. Mennyi pénzt takarítottam meg a cégnek? A
megtakarítás rendkívül jól csengő kifejezés. Természetesen számokat és
százalékokat kell említeni, hogy a nyereséget érzékeltesd. Bármilyen
megtakarítás megteszi, akár a termelési költségeket csökkentetted, akár
az ügyfelet beszélted rá egy, a céged számára kedvezőbb ajánlatcsomag
elfogadására, de az is nagyon jól fest az önéletrajzban, ha büszkén
elmondhatod, hogy gazdaságosabbá tettél egy munkafolyamatot.
3. Mennyi időt takarítottam meg? Az
idő pénz, tartja az egyik leginkább amerikai mondás. Az
időmegtakarításra vonatkozó tételnek szintén előkelő helyen kell
szerepelnie az önéletrajzodban. Sikerült lerövidíteni egy folyamatot,
ami korábban napokig tartott, de most már órák alatt el lehet jutni a
végére? Ha átszerveztél, felpörgettél, turbóra kapcsoltál bizonyos
mechanizmusokat a munkahelyeden, feltétlenül említsd meg, továbbra is
mérhető módon, azaz számokkal, százalékokkal érzékeltetve a pozitív
változást.
4. Jobb lett-e a hangulat körülöttem? Első
hallásra ez nehezebben mérhető momentumnak tűnik, de ha jobban
belegondolunk, a csapat hatékonyabb működése vagy az ügyfélkapcsolati
sikerek mind-mind azt bizonyítják, hogy hasznos tagja vagy a
szervezetnek, és hozzájárulsz a cég felvirágoztatásához.
5. Hozzájárultam-e a cég fejlődéséhez? Az
e kérdésre adott válasz azt érzékelteti, hogy képes vagy átlátni a
dolgokat és nem áll távol tőled a stratégiai gondolkodás. Ha a cégnek
sikerült átvészelni egy nehéz időszakot - miközben mások csődbe mentek
-, ha nőtt a bevétel vagy a korábbi ingatag helyzethez képest
stabilizálódott a vállallat helyzete, abban neked is részed volt, minél
felelősebb pozíciót töltöttél be, annál inkább. Megint csak mérhető
adatokkal hangsúlyozd, milyen haszonnal járt a cég számára végzett
munkád.
A fenti öt kérdésre adott
válasszal összeáll az a kép, amire a kiválasztási szakember kíváncsi,
ezért más adatokkal nem is kell őt fárasztani. Az összes releváns
információ szellősen ráfér egy A4-es oldalra, és amennyiben hasonlóan
frappáns kísérőlevelet is mellékelsz, joggal reménykedhetsz abban, hogy
az elsők között hívnak be állásinterjúra.
„A lehetetlen
mindössze annyit jelent, hogy még nem találtad meg a
megoldást.”
Nagy sikert aratott korábbi cikkünk, amelyben amerikai cégvezetők
kedvenc interjúkérdéseit mutattuk be a magyarázatokkal együtt. Itt az
újabb gyűjtemény, hogy minél kevesebb meglepetés érjen, amikor szemtől
szemben ülsz az interjúztatóval.
Az interjúkérdések nem
véletlenül érdekelnek mindenkit, hiszen jórészt ezeken állhat vagy
bukhat, hogy megkapjuk-e az állást. Jeff Haden, a LinkedIn állandó
szerzője ezért kérdezett meg néhány amerikai csúcsvezetőt, ők mire kíváncsiak a jelölttel kapcsolatban.
1. Miért volt X különböző munkája Y év alatt? A
válasz segítségével képet kapok a jelentkező pályfutásáról. Mi
motiválja? Ha hirtelen váltott, miért tette? Mi a döntő tényező, amikor
otthagy egy munkahelyet?
Az is kiderül a válaszból,
mennyire lojális az illető és hogyan képes megindokolni egy-egy
döntését. Van-e gondja a főnökökkel? Gyorsan elunja magát egy-egy
munkahelyen?
Azzal önmagában nincs semmi baj, ha valaki folyton munkahelyet vált – a lényeg az, mi készteti erre.
Shana Kabani, a The Marketing Zen Group alapító vezérigazgatója
Forrás: Jobline
2. Képzelje el,
hogy eltelt egy év, és éppen azt ünnepeljük, hogy ezen idő alatt milyen
nagy sikereket értünk el együtt. Mik lennének ezek a sikerek?Számomra
egy állásinterjúban az a legizgalmasabb, amikor a jelölt interjúvol meg
minket. Tudnom kell, hogy felkészült-e belőlünk, érti-e, miről szól ez a
cég és a meghirdetett állás, és tényleg akarja-e ezt a munkát.
A jelölttől azt várom el,
hogy legyen annyira kidolgozott stratégiai víziója, hogy ne csupán az
eltelt évről, hanem a cég működéséről is nagyobb távlatokban tudjon
gondolkodni - és persze arról, neki hol a helye ebben.
Randy Garutti, a Shake Shack gyorsbüfélánc vezérigazgatója
3. Mikor volt a leginkább elégedett életében? Komolyabb
pozíciók esetében fejlett készségeket és intellektust tételezek fel a
jelöltekkel kapcsolatban. Továbbá úgy gondolom, hogy releváns
tapasztalatokkal bíró okos emberek könnyen feltalálják magukat és jól
teljesítenek új környezetben, amennyiben a céges kultúra megfelelően
inspirálja őket. Ezért aztán leginkább a személyiségre vagyok kíváncsi
és arra, be tud-e illeszkedni a cégem szervezetébe.
E kérdés nyomán különleges
beszélgetés bontakozhat ki, amelynek során azt puhatolom ki, a cégem
megfelel-e a jelölt igényeinek, és képes lesz-e arra, hogy olyan sokat
hozzon ki magából, amennyit sehol máshol nem tudna.
Dick Cross, a Cross Partnership alapító vezérigazgatója
4. Tegyük fel, hogy
felvettük, imád nálunk dolgozni és akkora a fizetése, amekkorát kért.
Milyen ajánlattal lehetne önt tőlünk átcsábítani? Arra vagyok kíváncsi, hogy a jelölt a pénzre hajt-e, vagy az a fontos, hogy szeresse a munkáját.
Meg lehet-e venni az illetőt?
Nagyon érdekes válaszokat szoktam kapni.
Ilya Pozin, a Cipley tech-cég alapítója
5. Ki az, akit csodál és miért? A
válaszból kiderülhet, a jelölt mennyire van tisztában a saját személyes
és szakmai fejlődésével, ami szerintem szorosan összefügg azzal,
mennyire sikeres és ambíciózus valaki.
Továbbá azt is megtudhatom, milyen tulajdonságokat és szokásokat szeretne a jelölt elsajátítani.
Clara Shis, a Hearshey Social tanácsadócég alapító vezérigazgatója
6. Mi az, amit nem szeret csinálni? Azt gondolhatnánk, ha valaki elnyert egy állást, annak minden aspektusát élvezi, de ez nagyon ritka eset.
Az őszinte választ azonban
úgy kell kihúzni a jelöltből. Emiatt többször fel szoktam tenni ezt a
kérdést különbözőképpen, de mindig megéri az erőfeszítés. Így derült ki
például egy értékesítői állásra jelentkező hölgyről, hogy nem szeret új
emberekkel találkozni.
A kedvencem mégis az a
pénzügyes volt, aki elárulta, hogy nem szeret apró részletekkel
bíbelődni és ellenőrizni az ereményt. Mondtam neki, hogy köszi és
viszlát.
Art Papas, a Bullhorn piacvezető toborzószoftver-fejlesztő cég alapító vezérigazgatója
7. Meséljen egy projektről vagy elért eredményről, amelyről úgy gondolja, hogy a legnagyobb jelentőséggel bír a karrierjében. Az
a tapasztalatom, hogy a válasz további kérdésekhez vezet, és ennek
köszönhetően a jelölt sokkal érzékletesebben be tud mutatkozni, mintha
hagyományos módon kérdezném.
Ilyen további kérdések
fordulhatnak elő: Milyen pozíciót töltött be, amikor ezt az eredményt
elérte? Milyen hatással volt a céges hierarchiában elfoglalt helyére? Ki
vett még részt a projektben, és a siker milyen hatással volt a
csapatra?
Deborah Sweeney, a MyCorporation tanácsadócég vezérigazgatója
Bár tavaly nőttek az átlagkeresetek, még mindig vannak olyan
szakmák, melyekben igen alacsony a fizetés. Még akkor is, ha egyébként
olyan szakmákról van szó, ahová egyre több szakemberre van szükség.
Hiába keresett szakember valaki, és válogathat számos
állásajánlat közül, nem biztos, hogy jól meg is fizetik érte. A Központi
Statisztikai Hivatal (KSH) éves, átlagkereseteket bemutató listáján
több olyan szakma is van, amelyik nagyon keresett, mégis alacsony
fizetéssel jár. Az EURES (az Európai Bizottság munkaerőpiaci portálja)
top 10-es, keresett szakmákat összesítő listájában egyedül az
értékesítők azok, akik magas fizetést visznek haza, átlagosan madnem
nettó 300 ezer forintot. Azonban például az egyéb szolgáltatás
kategóriához tartozó szakmákban már csak 118 516 forint, a
vendéglátásban pedig csak 100 322 forintot visznek haza átlagosan.
A legkeresettebb foglalkozás-csoportok, szakmák Magyarországon az EURES 2014-es adatai szerint
1. Üzemi és gyári gépkezelő 2. Értékesítés 3. Szociális - egészségügyi szolgálat 4. Vendéglátás 5. Takarítás, otthoni kisegítők 6. Teherautó sofőr 8. Bányászat, kőfejtés 9. Egyéb szolgáltatás 10. Targoncakezelő
Európában nagyon más a helyzet a munkaerőpiacon. Ott a legkeresettebb szakmák a 2014-es adatok szerint:
1. Szociális - egészségügyi szolgálat 2. Technikusok és segédmunkások 3. Egyéb szolgáltatás 4. Értékesítés 5. Kézművesek, kisiparosok 6. Banki alkalmazottak 7. Elektronikai és telekommunikációs szerelők 8. Vendéglátás 9. Üzemi és gyári gépkezelő 10. Információ és kommunikáció-technológiai szakemberek
A
kereslet azonban látványosan nem találkozik a kínálattal: 2014-ben a
legtöbb álláskereső Magyarországon olyan, szakképzettséget nem igénylő
munkakörben volt, mint a bolti eladó, az adminisztrátor, mechanikai
rendszerek összeszerelését végző gyári munkás, a teherautósofőr, és a
lakatos.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai
szerint az elmúlt évben Győr-Moson-Sopron, Vas és Komárom-Esztergom
megyében volt a legtöbb betöltetlen állás, 10-ből 6-7. Ezzel szemben a
legtöbb betöltött állás, 10-ből 9 Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád,
Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt. Átlagosan majdnem 75
ezer ember regisztrált álláskeresőként havonta az NFSZ-hez.
Ehhez képest a keresetek
Három
százalékkal nőttek az átlagkeresetek az elmúlt évben a KSH összesítése
szerint. A nettó átlagkereset 155 700 forint, a fizikai foglalkozásúaké
106 300 forint, a szellemi foglalkoztatásúaké pedig 210 900 forint volt.
A legkevesebbet a humán-egészségügyi, szociális ellátás
foglalkoztatottjai (nettó 93 698 forint), a vendéglátással, szálláshely
értékesítéssel foglalkozók (100 322 forint), a mezőgazdaságban (117 973)
dolgozók vitték haza.
A
nettó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági
ágban voltak a legmagasabbak (317 733 forint), ezt követte az
információ és kommunikáció (294 245 forint), majd az energiaipar
(villamosenergia, gáz, gőzellátás, légkondicionálás) követte
(276 812 forint). Kiugróan magas fizetést kaptak a kokszgyártás és
kőolajfeldolgozás alkalmazottai is (409 005 forint).
Ma
már szinte minden önéletrajzban, motivációs levélben, letölthető
sablonban, álláshirdetésben szerepel a „bűvös páros”: önállóan dolgozni
tudó, és csapatjátékos.
Lássuk
be, ha mindenki mindenhová beírja, ezt már senki sem veszi komolyan:
aki kéri, azért kéri, mert „szokták”, aki beírja, azért írja be, mert
„kérik”. Itt az ideje, hogy visszaadjuk a presztízsét, a valós
jelentését ezeknek a jellemzőknek.
Álláskeresőként
mondhatjuk: de én tényleg csapatjátékos vagyok! Rendben, ezt le kell
írni a motivációs levélben, hozni kell rá példát, milyen csapatban,
hogyan működtél együtt másokkal, hogyan támogattad a közös cél elérését?
Milyen volt a csapat, amiben csapatjátékos voltál? Milyen szerepet
töltöttél be a csapatban? Milyen hatással vagy a többiekre egy
csapatban? Mások milyen hatással vannak rád? Mi volt a közös cél, milyen
eredménnyel értétek el, és te ehhez mit tettél hozzá? Ha ezeket mind
leírod, már nem csak egy üres lózung a csapatjátékosság.
A
csapatjátékosság mellett az önállóan dolgozni tudást is meg kell tudni
mutatni: csapaton belül is lehet valaki önálló: ha kaptál egy problémát,
aminek a megoldásra rád várt, de a csapatnak is szüksége volt rá,
hogyan kezelted? Beavattál mindenkit abba, hogyan haladsz a megoldás
felé, vagy csak prezentáltad a megoldást határidőre? Kértél határidőt,
vagy megadták?
Látható, hogy a
sablonos kijelentések is megtölthetők tartalommal, ha valóban komolyan
gondoljuk azt a jellemzőt, ami sablonossá vált. Álláspályázatokban
mindenképpen így kell megközelíteni egy-egy ilyen elvárást. Bosszantó,
hogy sablonos, és mindenki ezt kéri, de ha megtöltjük a magunk
egyéniségével, máris lehetőséggé válik a problémás felvetés.
Állásinterjún
is érdemes ezt a hozzáállást követni: tudjunk meg mindent a
„csapatról”, ahová a csapatjátékost keresik! Ne féljünk kérdezni arról,
kikkel kell együttműködni cégen belül, hogyan születnek a döntések
(közösen, vagy vezető dönt egy személyben), mekkora önállóságot kaphatsz
egy-egy területen, hogyan határozzák meg a feladatok határidejét, van-e
igényük arra, hogy a munka folyamatát is lássák, vagy a végeredmény
érdekes csak? Ez pozíciónként, szakmánként, munkakörönként és főleg:
egyénenként változó lehet, így mérheted fel igazán jól, neked való-e az
adott állás, vagy sem.
Magadat is
ezen elvek mentén érdemes bemutatni: milyen csapat volt, te milyen
szerepet töltöttél be a csapatban, mit tettél, ha nem volt egyetértés,
hogyan érveltél a magad álláspontja mellett, érveltél-e egyáltalán, vagy
elfogadtad másét? Meg tudod-e őrizni a nyugalmad egy ideges
környezetben, vagy mások idegessége rossz hatással van rád? Inkább
kreatív vagy inkább konzervatív megoldásokat javasolsz? A közös munka
milyen hatással volt a felelősségi körökre, és ez téged hogyan érintett?
Fentiekből
látszik: ha komolyan vesszük a feladatot, és az álláshirdetés szerinti
jellemzőket tényleg meg akarjuk mutatni magunkról, akkor hiába a
sablonos elváráslista, a sablonos válasz, az egyéniséged megmutatására
van lehetőséged, tehát élj vele.
Két nap a karrieredért! 140+ cég és 1500+ tanácsadás egy helyen
Állást keresel vagy munkahelyet váltanál? Feltérképeznéd a számodra
elérhető karrierlehetőségeket? Tájékozódj a számodra elérhető
feladatkörökről a HVG Állásbörzén, tedd fel kérdéseidet a téged érdeklő pozíciókról egyenesen a cégek képviselőinek!
Színes kiállítói paletta
A HVG Állásbörze hazánk legnépszerűbb karrierrendezvénye, ahol több mint 140 kiállító várja hallgatókat,
pályakezdőket és tapasztalt szakembereket. A lehetőségek tárháza
széles, Debrecentől Szombathelyig az ország egész területén válogathatsz
a számodra elérhető karrierlehetőségek közül.
Kikkel találkozhatsz?
80+ cég érkezik mérnöki, műszaki ajánlatokkal (pl. Audi Hungaria, DENSO, Luk Savaria Kft., Magyar Suzuki Zrt.)
95+ cég informatikai lehetőségeket kínál az érdeklődőknek (pl. EPAM Systems, Ericsson, evosoft Hungary Kft., IT Services Hungary, NNG, Nokia)
100+ cégnél gazdasági, pénzügyi pozíciókkal kapcsolatban kérdezhetsz (pl. KPMG, PwC, Deloitte, Nestlé)
65+ cég elsősorban nyelvtudást igénylő lehetőségeket kínál. (pl. Avis Budget Group BSC, BP, BT, HP, Tata Consultancy Services)
Vasúti utazási kedvezmény a börze látogatóinak!
Ha személyesen tájékozódnál, és szívesen eljönnél a rendezvényre, akkor
ne legyen visszatartó erő, hogy vidéken laksz! A börze látogatóinak
utazási kedvezményeket biztosít a MÁV- START Zrt.>> Részletek itt!
Regisztrálj, tegyél a sikeres karrieredért, és nyerj. 2015. február 25-26-án a SYMA Rendezvényközpontban!
Sok szó esik arról, milyen legyen a testbeszéded az állásinterjún,
hogy sikert arass. Arról már kevesebbet hallani, hogy az interjúztató
gesztusaiból is rengeteg dolgot ki lehet olvasni. Például azt, milyenek
az esélyeid az állásra. Az állásinterjú után
sokan stresszelnek, kedvező választ kapnak-e a cégtől (illetve kapnak-e
egyáltalán). Pedig az interjúztató(k) testbeszédéből ki lehet olvasni,
milyen képet alakítottak ki rólad, hiszen egy-két perc alatt eldől,
szimpatikusnak találnak-e, és ezután már ennek jegyében folyik tovább a
beszélgetés. A Business Insider összegyűjtötte, milyen jelekre kell odafigyelni.
1. Pozitív testbeszéd Az
interjúztató hosszan fenntartja a szemkontaktust, mosolyog, vidám,
előrehajol, amikor hozzád beszél. (Ennek ellentéte, ha összefont karral
hátradől, ez elzárkózást jelent.)
2. Hosszabb a beszélgetés, mint amire számítottálA HR-es több időt szán a jelöltre, ha ígéretesnek találja, mert többet akar megtudni róla.
3. Az interjúztató cseveg Jó
jel, ha az interjúztató szívesen mesél a cégről, sőt saját magáról –
például hogyan érzi magát a munkahelyén. Kivéve, ha kényszeres
fecsegőről van szó, de ez eldönthető annak alapján, miről és hogyan
beszél.
Forrás: Jobline 4. Csak rád figyel Ha
a HR-es kizárólagos figyelmével tüntet ki, és nem telefonál, emailezik,
sms-ezik közben vagy matat a papírjai között, azt jelenti, hogy
érdemesnek tartja csak rád figyelni. Ugyanerre utal, ha a válaszaid után
rákérdez arra, amit mondtál, hogy pontosabb információkra tegyen szert.
5. Bemutat a vezetőség többi tagjának és a leendő munkatársaknak Erős
érdeklődést mutat a HR-es részéről, ha a cégnél többeknek bemutat. Ez
arra utal, hogy meg akarja majd kérdezni a kollégáit, mit gondolnak
rólad, vagyis már megjelent a lelki szemei előtt, hogy a cég munkatársa
vagy.
6. A hosszabb távú céljaidról faggat Ebben
az esetben a HR-es arra kíváncsi, szívesen lennél-e hosszú időn át a
cég munkatársa. Ha a cégnél kidolgozott életpálya-modellt is ismerteti,
amely megfelelő lehet számodra, alighanem egészen jól áll a szénád.
7. Arról kérdez, hol keresel még munkát, illetve mikor tudnál kezdeni Ez
már egészen jó jel, mert azt jelenti, a HR-es igényt tart rád. Ha a
munkábaállásról faggat, gyakorlatilag már föl is vettek. Különben miért
kérdezne ilyet?
8. Részletesen beszél a fizetésről és az egyéb juttatásokrólSzintén
arra utal, hogy potenciális munkatársnak tekintenek. Azt is jelenti,
hogy az interjúztató döntéshelyzetben van (különben nem beszélhetne
határozottan a fizetésről), tehát a megfelelő emberre tettél jó
benyomást.
9. Átgondoltan és egyenesen válaszol a kérdéseidre Az
interjún mindig kérdezni is kell, ezzel kifejezed az érdeklődésedet és
értékes információkhoz juthatsz a céggel és meghirdetett állással
kapcsolatban. Ha pontos és egyenes válaszokat kapsz például a cég piaci
helyzetével és növekedési potenciáljával kapcsolatban, az jó jel. (A
maszatolás ellenben gyanúra ad okot.) Amennyiben elég oldott a
hangulat, az interjú végén azt is megkérdezheted, milyen benyomásokat
szerzett rólad az interjúztató, és szerinte megfelelő személy lennél-e a
feladatra.
10. Az interjú végén pozitív választ kapsz a folytatással kapcsolatban Ha
úgy zárul az interjú, hogy záros határidőn belül értesíteni fognak a
döntésről, illetve megbeszélitek a következő interjú időpontját,
bizakodásra van okod.
11. Barátságos a búcsú Sok
interjúztató mindenkivel kedves és udvarias, de ha a te embered
szélesen mosolyog, kikísér az előcsarnokba és mindvégig szóval tart, az
megint csak jó jel. Ebben az esetben ösztönösen kell eldöntened, hogy
csak általános emberi gesztusról volt-e szó, vagy már majdnem fölvettek a
céghez. Jó lenne, ha egy helyen
több mint 100 cég karrierlehetőségeivel ismerkedhetnél meg? Segítene a
céljaid elérésében, ha szakértői segítséggel állíthatnád össze CV-d? Ha
igen a válaszod, akkor már most írd be a naptáradba a HVG Állásbörzét!
(van az oldalon egy online nyereményjáték is,magazin előfizetésekért Avon és Audi ajándékcsomagért . + helyszíni nyereményjátékok.)
Ritka eset, hogy egy cég csúcsvezetője beül az állásinterjúra, hogy
elbeszélgessen a jelentkezővel, de néha előfordul. Gyakoribb, hogy egy
HR-es úgy adja elő magát, mint egy nagyfőnök, ezért is tanulságos, mit
kérdez az interjún öt amerikai vezérigazgató. A kérdéseket a USA Today válogatta, és voltak olyan kedvesek, hogy a helyes választ is mellékelték.
1. Elevator Pitch – Brian Chesky, az Airbnb globális szálláshely-közvetítő portál vezérigazgatója(Az
elevator pitch olyan érdekes beszámoló, amely egy liftezésnyi
(elevator) idő alatt felkelti a hallgatóság érdeklődését a megszólaló
iránt) Megkérem a jelöltet, hogy foglalja össze az életét három
percben. Az általa hozott döntésekből és tapasztalatokból megpróbálom
kitalálni, milyen emberrel van dolgom. Ha már kialakult valamilyen képem
az illetőről, átgondolom, mi az a két-három dolog, amire büszke lehet
az életében.
Ez a kérdés lényegében a sztenderd „Meséljen
magáról!” feladat variációja. A dolog nem arról szól, hogy a jelöltnek
meg kell mutatnia, kicsoda valójában, hanem azt kell bebizonyítani,
miért pont ő a legalkalmasabb a pozícióra. Vagyis a háromperces
bemutatkozásban azt kell kiemelnie a történetéből, ami releváns a
meghirdetett állás szempontjából.
2. A valódi probléma – Jane Park, a Julep kozmetikai cég vezérigazgatója Gyakran
kérdezek valamit azzal kapcsolatban, ami éppen engem foglalkoztat, mert
így rengeteg minden kiderül az illetőről. Partnerem lesz-e a hétköznapi
feladatok megoldásában, képes-e a stratégiai gondolkodásra? Érdekli-e a
probléma, és hajlandó-e dolgozni a megoldása érdekében?
Forrás: Jobline Akinek jó a problémamegoldó
képessége, örülni fog egy ilyen kérdésnek. Érdemes egy általános
megállapítással kezdeni a választ, lefektetve az alapokat, milyen
megoldása lehet a problémának, aztán jöhet a szükséges lépések
bemutatása, megfelelő indoklással. Természetesen szabad kérdezni további
részletek felől, illetve arról, mit gondol az interjúztató a vázolt
megoldási stratégiáról. Már maguk a kérdések sokat elárulnak arról,
milyen ember és munkatárs a jelentkező.
3. Az előjáték – Kat Cole, a Cinnabon pékséghálózat elnöke Az
interjúfolyamat megkezdődik, még mielőtt találkoznék a jelentkezővel. A
várószobában az egyik munkatársam frissítővel kínálja, megfigyeli a
reakcióját (kedves, zavart, sértődött stb.), és e-mailben elküldi nekem,
mit tapasztalt. Amikor a jelölt belép a szobámba, azzal szembesül, hogy
nagy halom irat van szétszórva az íróasztalom előtt. Kíváncsi vagyok,
összeszedi-e. Mindezekből nem vonok le messzemenő következtetéseket, de
számítanak az így szerezhető benyomások.
Ez a beszámoló arra
figyelmeztet, hogy minden mozzanat fontos lehet egy állásinterjún, a
jelöltet már onnantól tesztelhetik, hogy belép a kapun. Vagyis már az
időpont-egyeztetésnél résen kell lenni, oda kell figyelni, hogyan
kommunikálunk a recepcióssal és az interjú utáni köszönőemailt sem
szabad félvállról venni.
4. A repülőtéri teszt – Deborah Bial, a Posse Foundation nonprofit diáktámogató szervezet elnöke Beszélgetek
a jelölttel az égvilágon bármiről. Mit ír az aznapi újság? Az érdekel,
mit és hogyan gondol, hogyan képes magát kifejezni, miként kérdez és jó
hallgatóság-e.
Ennek az interjúmódszernek azért repülőtéri teszt
a neve, mert azokat a dögunalmas embereket szűri ki, akikkel nem lenne
jó együtt várakozni a terminálon, amikor késik a járat. A kérdés inkább
az, mennyire érdekes személyiség a jelölt, itt még kevésbé fontos,
alkalmas-e szakmailag. A jelentkező teljesen szabadon elmondhatja a
véleményét, minél izgalmasabb, szenvedélyesebb, annál jobb. Kiderül, a
jelöltnek van-e markáns véleménye, vagy csak figyelmesen hallgat és jó
tanuló módjára válaszol, amikor kell.
5. A jelmezes kérdés – Neil Blumenthal, a Warby Parker online árusító szemüveggyártó cég vezérigazgatója Cégünk
egyik alapértéke a humor, ezért meg szoktam kérdezni a jelöltet, milyen
jelmezt viselt legutóbb. Ez nem arról szól, hogy ha valaki nem volt
Hamupipőke két héttel korábban, akkor nem vesszük fel, hanem a
jelentkező reakciója érdekel. Fapofát vág, mert halál komolyan veszi
magát? Ha igen, az komoly figyelmeztetés számunkra. Olyan emberekre van
szükségünk, akik a munkájukat komolyan veszik, de önmagukat nem.
A
hasonló meghökkentő kérdésekkel azt próbálják felmérni, hogy a jelölt
be tud-e illeszkedni a vállalati kultúrába. Fenti esetben bármilyen
válasz jó, ha vicces és lelkesen van előadva, hiszen Blumenthaléknál a
jó humorérzék és a lazaság a céges elvárás.
Jó lenne, ha egy helyen több mint
100 cég karrierlehetőségeivel ismerkedhetnél meg? Segítene a céljaid
elérésében, ha szakértői segítséggel állíthatnád össze CV-d? Ha igen a
válaszod, akkor már most írd be a naptáradba a HVG Állásbörzét!
Minél jobb állást szeretnél találni, annál fontosabb, hogy jelen
légy a közösségi médiában, erős saját márkával, sok és tartalmas
bejegyzéssel, értékes ismerősöket felsorakoztató hálózatokkal. Ezt
nagyon jól tudja egy kanadai szupermodell, Coco Rocha.
Cocónak több mint
hárommillió követője van a Google Pluson, 882 ezer a Twitteren, 878 ezer
az Instagramon és 457 ezer a Facebookon. A modellt 2002-ben fedezték
fel egy fesztiválon, azóta a legnagyobb tervezőkkel dolgozik, részt vesz
minden jelentős divatrendezvényen és rendszeresen szerepel a
legfontosabb magazinok címlapjain. Könyvet is írt a szakmájáról. Ezt a
teljesítményt nem tudná felmutatni, ha nem lenne tisztában azzal, milyen
fontos az erős saját márka, aminek ma már az intenzív internetes
jelenlét a legfontosabb tartópillére. Az Inc.com üzleti portál ezért az ő
példáján mutatja be, hogyan is kell ezt csinálni.
1. Több platformon legyél jelenCoco
ott van az összes platformon, ami számít. Rendszeresen posztol a
Twitteren, az Instagramon, a Tumblron, a Google Pluson és a Facebookon.
(A posztok gyakoriságából és professzionális voltából egyébként arra
lehet következtetni, hogy a modell saját szerkesztőséget tart fenn, mert
egy ember ezt akkor sem bírná, ha egész nap ezzel foglalkozna. De
történetünk szempontjából nem ez a fontos, hanem a belőle leszűrhető
tanulaság.) A posztok a különböző platformok stílusának és szabályainak
megfelelően jelennek meg, tehát Coco minden közönségcsoportot -
hálózatot - a saját nyelvén szólít meg. Mindenhol nagyjából ugyanaz a
tartalom jelenik meg, de testreszabva: ami a Twitteren rövid hír kis
képekkel, az az Instagramon jól sikerült fotósorozat.
2. Mesélj történeteket A
modellek világa a civilek számára különleges univerzumnak tűnik, Coco
ezért bepillantást enged a kulisszák mögé, és érdekes történetekkel
szórakoztatja követőit. A SundayStories című blogban például vicces
sztorikat oszt meg arról, hogyan botladoznak szó szerint a modellek a
kifutón és azon kívül. A StyleTheBump című blogban viszont a
terhességéről mesél, de nem csak a reggeli rosszullétekről számolva be,
hanem azon ötleteit is megosztja, hogyan maradhat sítlusos egy kismama,
ha olyannak érzi már magát, mint egy dömper. A különféle blogbejegyzések
a szakmabeliek számára ugyanolyan érdekesek, mint a laikus követőknek,
így a modell egyszerre tart kapcsolatot kollégáival és munkaadóival,
illetve a szélesebb közönséggel.
3. Legyen haditerved Coco
soha nem véletlenül, ötletszerűen posztol, hanem világos stratégia
szerint: gyakorlatilag permanens reklámkampányt folytat önmagáról. A
saját, intim hangvételű posztok mellett kirakja az összes róla szóló
sajtómegjelenést, ami nem kevés, hiszen "világmárkáról" van szó. Ezáltal
a követők folyamatosan rendkívül informatív és összetett képet kapnak
róla, szubjektív és objektív megközelítésből egyaránt.
4. Ne csak aktív, reaktív is legyé lIsmerjük
a tipikus instagramos figuráját: állandóan szelfiket posztol magáról,
kirakja, hogy mit reggelizett, milyen felhő látszik a repülő ablakából
és hogyan fest a lábnyoma a Karib-tenger parti homokjában. Az ilyen
irritáló és nevetséges alakokkal ellentétben Coco nem veszi magát
teljesen komolyan, és reagál az általa tisztelt személyiségek dolgaira
és kommunikál azokkal is, akik üzennek neki. Vagyis arra használja a
közösségi médiát, amire kitalálták: virtuális közösségként és nem
tükörként, amelyben csodálhatja magát.
A fenti megfigyelések bárki
számára jól hasznosíthatók, hiszen a közösségi márkaépítés alapelveiről
van szó, tehát akkor is töprengj el rajtuk, ha nem vagy kanadai
szupermodell.
Jó lenne, ha egy helyen több mint
100 cég karrierlehetőségeivel ismerkedhetnél meg? Segítene a céljaid
elérésében, ha szakértői segítséggel állíthatnád össze CV-d? Ha igen a
válaszod, akkor már most írd be a naptáradba a HVG Állásbörzét!
Egy konferencia vagy egyéb szakmai rendezvény remek alkalom arra,
hogy gyarapítsuk a networkünkbe tartozók számát, csak nehéz túljutni a
kezdeti botladozó lépéseken. Ha rosszul nyitunk a frissen megismert
szakmabeli felé, nem alakul ki érdekes beszélgetés, így lemondhatunk a
hosszabb távú, mindkét fél számára gyümölcsöző kapcsolatról. Megfelelő
hozzállással és néhány egyszerű trükk bevetésével viszont biztosítható a
siker. És ön mivel foglalkozik?
Ennél korrektebb, ugyanakkor unalmasabb kérdés nincs a szakmai
ismerkedés során. A megkérdezett erre a legtöbb esetben felmondja a
leckét, mintha állásinterjún lenne: ezredszer is elhadarja, innen és
innen jött, ezzel és ezzel foglalkozik. Aztán udvariasan fölteszi
ugyanezt a kérdést. Ebből nem lesz érdekes beszélgetés, mutat rá Laura
McMullen a US News & World Report számára írt cikkében,
ellenben ha a felek valódi érdeklődést mutatnak egymás iránt, létrejön
az igazi kapcsolat. És ekkor már nem kell tettetni az érdeklődést, mert a
beszélgetés tényleg érdekes lesz.
Amikor egy rendezvényen szakmailag ismerkedünk, hogy továbbépítsük networkünket, öt dolog után érdemes érdeklődünk: mi beszélgetőpartnerünk munkája, hogyan alakul az élete, mi érdekli, mik a szükségletei és hogyan vélekedik különféle dolgokról.
Hogy mindez egy természetes és élvezetes beszélgetés során derüljön ki,
az alábbi (vagy hozzájuk hasonló) kérdéseket érdemes föltenni.1. Ennél – a rendezvényt meghirdető – a cégnél dolgozik, vagy máshonnan érkezett? (Természetesen ha valaki már röviden bemutatott minket egymásnak, ez a kérdés nem játszik.) A
kérdésben az a trükk, hogy beszélgetőpartnerünk nem vált lemezjátszó
üzemmódra, és mondja fel automatikusan az önéletrajzát, hanem
értelemszerűen válaszol, amire elmondhatjuk, hogy „én viszont innen és
innen jöttem, mert...”, és rögtön élő eszmecsere alakul ki olyan
irányban, hogy szépen kiderül, ki mivel foglalkozik, mik a céljai,
milyen örömöket és nehézségeket talál a munkájában, az életében és így
tovább.
2. Hogy tetszett az előadás? Még
semmit nem tudunk vadonatúj ismerősünkről, csak azt, hogy velünk együtt
ő is ott ült a nézőtéren (megfelelő esemény behelyettesítendő) az
előadás alatt. A válaszból rengeteg dolog ki fog derülni
beszélgetőpartnerünkről: kicsoda, mivel foglalkozik, milyen értékeket
vall és néhány személyiségjegyét is megismerhetjük. Ha látunk benne
fantáziát, akár meg is kérdezhetjük, tud-e megfelelő éttermet a
közelben, ahol a napi program után tovább beszélgethetünk, de még jobb,
ha mi magunk állunk elő a javaslattal, mert ismerősek vagyunk a
környéken vagy fondorlatos módon előre tájékozódtunk az interneten. 3. Nahát, de klassz cipő / táska / nyakkendő / karóra! Olcsó,
hatásvadász fogásnak tűnik, de mindig beválik. Nők és férfiak egyaránt
boldogok, ha ízlésbeli választásukat dícsérik, elvégre azért mutatkoznak
menő ruházatban vagy kifinomultan elegáns kiegészítővel, hogy széles
körben elismerést arassanak. Rövid, szakértő eszmecsere következhet a
dícséret tárgyáról, ezalatt eldől, milyen irányba terelhető a
beszélgetés.
4. Ön szerint ennek a rendezvénynek mi a legnagyobb haszna? Ártatlannak
tűnik a kérdés, pedig a válasszal beszélgetőpartnerünk valósággal
leleplezi magát, hiszen valószínűleg arról fog beszélni, hogy sok jó
szakemberrel találkozhat, akiktől rengeteget lehet tanulni. Igen ám, de
nem mindegy, hogy 200 fős networkje van, és főleg ennek tagjait látja
viszont nagy örömmel, vagy csak két kolléga a közeli ismerőse, ezért
elégedett, hogy számára új szakmabeliekkel cserélhetett névjegyet.
Vagyis a kérdésünkkel azt tudjuk felmérni, hogy a másik mennyire értékes
networking partner. 5. Mit szeret a legjobban a munkájában? Egy
beszélgetés során hagyni kell a másikat kibontakozni, és ez a kérdés
pont arra szolgál, hogy új ismerősünk szabadon meséljen önmagáról. Az
emberek roppant hálásak, ha őszinte érdeklődés láttán a munkájukról,
azaz önmagukról árulhatnak el információkat, és ösztönösen
rokonszenvesnek találják a figyelmes hallgatóságot. Időnként okosan
közbe kell kérdezni, hogy a kommunikációt megfelelő mederben tudjuk
tartani, a lényeg, hogy valóban kíváncsiak legyünk a másikra, aki
networkünk értékes tagja lehet.
